Ha egy ember tudja, hogy jól néz ki, okos, stb. akkor már miért mondják rá rögtön a többiek, hogy beképzelt? Miért divat önbizalomhiányosnak lenni?

Nem is akkor kell haverkodni, amikor buliban megy tarhálni hozzád valaki (pláne nem azzal). Jut eszembe, honnan tudják, hogy nálad van pénz (szándékosan nem a "van pénzed" kifejezést használom, mert az a te pénzed, amit TE kerestél)?

Vannak szünetek, délutánok, amikor mások beszélgetnek, akkor csatlakozhatsz hozzájuk, bekapcsolódsz a beszélgetésbe stb. De ne az legyen, hogy már a 3. mondatodban magadat fényezed, vagy "xy"-t fikázod...

"Ez az ára, hogy elismerjenek, hogy ki kell nyalni a seggüket? Csak kihasználnának. Nem vagyok jótékonysági szervezet."

Itt is az a probléma, hogy nem is gondolsz bele, hogy milyen is egy igazi barátság. Szerinted a barátok kinyalják egymás s.ggét? Egy barátságban nincs alá-felé rendeltségi viszony, hogy valaki nyal valakinek... Ha valaki segít a másiknak azt azért teszi, mert valóban segíteni akar neki (ill. az embernél természetes, hogy hisz a "jó tett helyébe jót várj" mondásban, hátha később ő szorul segítségre). És senki sem azt írta, hogy boldog-boldogtalannak segíts... Csak annak, aki megérdemli.

"Amúgy is tök felesleges. Attól, hogy segítek X-nek megcsinálni a matek házit, még hülye marad."

Akkor miért nem mész egy szimpatikus, Y-hoz, akinek ha egyszer elmagyaráznád, akkor megértené és megköszönné? Vagy az osztályodban csak hülyék vesznek körül? Ebben az esetben szólj a szüleidnek, hogy vegyenek ki a kisegítő iskolából!

Gondolom, ismered a mondást, hogy ha körülötted mindenki hülye, csak te vagy normális, akkor jó eséllyel a hiba a te készülékedben van.

A szüleiddel kapcsolatban: nem tudom, te szoktál-e kezdeményezni ilyen téren, kimutatni, hogy mennyire szereted őket (értem ezalatt, h időt tölteni velük, beszélgetni velük, meglepni őket egy-két akár saját készítésű ajándékkal, vagy akár kikérni a véleményüket valamiben, vagy tanácsot kérni), de ha te nyitsz feléjük, és úgy látod, nem viszonozzák, akkor ez esetben lehet, hogy tényleg velük van a baj. Nem csoda, hogy ha nem kapod meg otthon a megfelelő törődést, máshol keresed (persze nem lehet mindent megkapni otthon, de az is nagyon fontos része az életnek). Ha úgy érzed, h te mindent megteszel, vagy legalábbis sokat a szüleiddel való kapcsolatodért, és mégsem viszonozzák, ülj le velük beszélgetni, szerintem az a legjobb megoldás.

Az előttem szólónak meg igaza van, biztos van az osztályban olyan srác, aki megértené, ha magyaráznál neki, esetleg meg is köszönné. Nem kell feltétlenül magyarázni. Az is jópont, ha súgsz neki feleléskor, vagy dolgozatnál:) A lényeg, h kezdeményezésnek bármilyen kedves gesztus megfelel. Persze nem azok felé, akik letarhálnak a bulikban, az tényleg nem érdemli meg, akinek csak a pénz kell.

Tudom, hogy furcsán hangzik, hogy "te vagy a jobb", és mégis neked kell nyitnod feléjük, de mint látod, fordítva nem működött. Az is lehet, hogy csak tartanak attól, mit gondolnál róluk, ha veled akarnának lógni (hogy esetleg a normálisabbakról is azt gondolnád, hogy csak pénz kell, vagy "menő" akar lenni azzal, hogy a társaságodban van).

Én írtam tegnap 23 fele azt a kis "pszichológiai elemzést", örülök, hogy elgondolkodtál rajta:). Azt hiszem nagyjából eltaláltam mi a problémád, de most akkor válaszolnék a válaszodra:

"Meg az is igaz, hogy szarul esik, hogy másokat elismernek pedig igazából nem is csinálnak semmit, vagy sokkal kevesebbet, mint én. De akkor meg miért?:("

Bocs, de azt kell mondanom, hogy valamilyen szinten az élet igazságos, mindenki kap valamit, de senki nem kap meg mindent.

Te kaptál szépséget, intelligenciát és jó sportolási adottságokat (illetve kitartást, hogy sikereket érj el!), de szülői megbecsülést sajnos nem.

Mások meg mondjuk kapnak szülői törődést és intelligenciát, de szépséget és jó sportolási adottságokat nem.

Mások meg mást, stb:). Nagyjából azért kiegyenlítődik a helyzet, persze vannak szélsőértékek, akik megkapnak mindent, vagy akik nem kapnak semmit.

Hogy miért?

Azért mert normális esetben a szülői szeretet feltétlen. Szeretem a gyerekem, ha ronda, ha szép; ha buta, ha okos; ha jól sportol, ha béna a sportokban, stb. Ezért kapnak a nálad sokkal "bénábbak" több elismerést pl. a szüleiktől.

"De szerintem az nem vezetne jóra, ha én most elkezdenék mindenkinek segíteni. Bulikban is tudom, ha elfogy az emberek pénze, hirtelen mindenki úgy haverkodni akar velem, olyanok is, akik egyébként hozzám se szólnak. Azért ne haverkodjanak velem, mert nekem van pénzem, vagy mert segítek a matekban vagy valamiben. Ez az ára, hogy elismerjenek, hogy ki kell nyalni a seggüket? Csak kihasználnának."

Nem, nem ezt kell csinálnod. Ezt ugyanis valószínűleg ők sem vennék jó néven, hiszen kvázi "meg akarnád" vásárolni a barátságukat, és nem magadért szeretnének, hanem a pénzedért vagy az eszedért.

Ez mindössze a kezdő lépés. Leírom hogyan:

Például mondod a buli elején, hogy gyerekek meghívok mindenkit egy sörre, mindenki örül. Utána jó esetben lesz másik ember, aki meghív mindenkit egy sörre, és szépen iszogattok. És MOST JÖN A LÉNYEG. Légy velük kedves, érdeklődő, nyitott, mesélj nekik, poénkodj, és hidd el ezt értékelni fogják! És akkor már nem azért fognak szeretni, mert kaptak tőled egy 400 forintos sört, hanem mert kedves vagy, érdeklődő, érdekel téged az ő életük, gondjuk-bajuk, érzéseik, gondolataik stb.

(Praktikus tanács: Annyi pénzt vigyél magaddal körülbelül, mint a többiek, így jó esetben nem tudnak a végén tőled kunyizni.)

Matek háziban való segítésnél ugyanaz. Ez is csak a kezdőpont, valakinek segítesz, kialakul egy kontaktus, elkezdtek beszélgetni, összebarátkoztok, és akkor már nem a matekban való segítés miatt fog téged kedvelni.

"Akkor már inkább csinálok az alatt az idő alatt valami tényleg hasznosat, ami nekem hasznos."

Mit, szerzel még egy ötöst, elmész sportolni, vagy felszedsz egy csajt?

Szerintem neked egyik sem igazán hasznos. Nem ezekre van szükséged, ezek pótlékok. Pótlékok, hogy a tanár, az edző, vagy a barátnő elismerjen.

Neked szerintem arra van szükséged, amit fentebb leírtam, barátokra, szeretetre és elismerésre.

Régebben írtad, hogy bent vagy az emberiség legjobb 1%-ában. Lehet. De vajon a legboldogabb 1%-ban is benne vagy? Mert, ha nem, akkor nem sok értelme van annak a legjobb 1%-nak.

Illetve írtad, hogy nagyobb esélyed van jó pozíciót szerezni. Igen, a külső, a tudás és a kapcsolatok, pénz valóban sokat számít. De nem lehetsz hatékony vezető, főnök ilyen beállítottsággal. Kevés benned az empátia, a segítőkészség, a mások felé nyitás, és ez bizony nagyon fontos egy vezetőnél, különben utálni fogják a beosztottjai és a munkatársai, és nem fognak hatékonyan dolgozni, és rugdoshatod őket ki évente.

Legújabb kutatások szerint amúgy vezető beosztásban sokkal fontosabb az EQ (érzelmi intelligencia), mint az IQ. Szerintem ezen a területen kéne még fejlődnöd, ha már a többiben úgyis jó vagy.

Nem értem,hogy ezen mit nem lehet érteni:odamész valakihez,aki szimpatikus,elbeszélgetsz vele valamiről(lehetőleg ne anyudék pénzéről dumálj vele,hanem például az időről,vagy a fociról,vagy bármi másról..:D és akkor neki is szimpatikus leszel(van esély rá),a barátod lesz.Te kisegíted,amikor kéri,de nem mindig pénzzel,meg ne mindig tantárgyak magyarázásával,hanem mondjuk valamire tanítsd meg(pld. focira vagy bármire).Ha csak pénzt akar tőled,és sohasem adja vissza neked,akkor mondd meg neki,hogyha 1 héten belül nem adod vissza a pénzem,akkor vége a barátságnak..vagy vegyen neked vmit(olyan értékben,mint amennyit elkért tőled)

És ha nem változtatsz magadon,akkor továbbra is megmaradnak ezek a gondjaid,sőt aki megvan haverod,még az is elfog fordulni tőled..:S mert ez csak tovább fokozódik.Igaz,hogy hogyan is,ha alig ismered be a hibáidat...:S

Természetesen azt csinálsz, amit akarsz. Szabad akarat van, ahogy mondani szokás. Csak készülj fel mi vár rád!

Egyik kedvenc sorozatomba mondták mindig:

Döntések - Következmények.

Ha ettől boldogabbnak fogod magad érezni, akkor rajta, hiszen elvileg ez az élet célja! Mármint a boldogság!

Bár én a helyedben elgondolkodnék, hogy melyikre van több esély, hogy alkoss valami maradandót, ami miatt mindenki ismerni fog, vagy összehaverkodsz pár emberrel.

Tudod ki az a Linné?

Az egész modern tudományos (biológiai) rendszerezést ő alkotta meg, ennek ellenére az emberek 80%-a azt se tudja ki ő, nem ismerik és nem is tisztelik.

Pedig ő aztán tényleg maradandó dolgot alkotott.