Ha egy ember tudja, hogy jól néz ki, okos, stb. akkor már miért mondják rá rögtön a többiek, hogy beképzelt? Miért divat önbizalomhiányosnak lenni?
Már nem egyszer megkaptam ezt. Tudom, hogy okos vagyok, mert a suliban a fontos tárgyakból simán megvan az 5ös heti pár óra tanulással. Tudom, hogy jól nézek ki, mert bejövök a csajoknak, azt szedek fel, akit akarok. A sporteredményeim is jók, országos versenyeken is jó helyezéseink vannak. Anyagilag is elég jól áll a családom. Szóval szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy benne vagyok az emberiségnek kb. a legjobb 1%ában, és sokkal többre fogom vinni, mint a legtöbb ember.
Mégis kevés haverom van. Mondjuk ez nem akkora baj, mert a legtöbb ember olyan primitív vagy okádékul néz ki, hogy azokkal nem is akarok haverkodni. De az már zavar, hogy egy csomóan azt hiszik, hogy beképzelt vagyok, egy csomószor megkaptam már, hogy hogy el vagyok telve magammal, meg mennyire sokat hiszek magamról, és hogy vegyek vissza.
De ez miért akkora baj? Hogy van egy normális önértékelésem? Ma kajak az a divat, hogy mindenki önbizalomhiányos meg sajnáltatja magát, azokat bezzeg állandóan vigasztalgatják az emberek. Pedig csak egy lúzerek, akik soha nem fognak elérni semmit. Aki meg normálisan látja magát, az már „beképzelt”. Miért? Miért baj az, hogy nem otthon sírok, hogy milyen szar vagyok, ha tudom, hogy nem vagyok az? Komolyan nem értem. A szüleim is állandóan ahelyett, hogy elismernék az eredményeimet, mindig azzal jönnek, hogy „vegyek vissza magamból”. De minek?
16/F
"Bár én a helyedben elgondolkodnék, hogy melyikre van több esély, hogy alkoss valami maradandót, ami miatt mindenki ismerni fog, vagy összehaverkodsz pár emberrel."
Ha mindenki így állna hozzá, senki nem csinálna soha semmit :P Amúgy meg a lehető legjobb úton járok afelé, hogy csináljak valami maradandót.
Mindegy, csak néha szarul esik, hogy perpill nem kapok semmi elismerést, csak hülyének meg "beképzeltnek" néznek, amikor csak irigykednek, de ezen meg kell tanulnom túltenni magam, kész. Nem várhatom el az egyszerűbb emberektől, hogy felfogják, mit akarok.
Sejtettem, hogy ezt fogod írni...
Elárulok egy titkot. Én is beleestem abba a "csapdába", hogy a jelent "feladom" egy sikeres jövőért. Azaz minden napom gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy "Hú, most tanulni kell, mert ezen a héten doga/vizsga/verseny, de majd utána jó lesz". Utána jött a következő vizsga/verseny, majd érettségi, utána az egyetem, ahol sokszorosát kellett tanulni a gimis anyagnak. Amúgy korántsem tanulással töltöttem az egész időt, csak ugyebár egy buli vagy más program nem fért be a napirendbe. De amúgy így is jártam el szórakozni, találkozni vagy egyéb programokra, csak ritkábban, mint most.
Ezek után rájöttem, hogy ha így folytatom, akkor egyedül fogok megrohadni, mellesleg a "sikeres jövő" is olyasmi, mint annak idején a kommunizmus volt. Mindenki dolgozott érte, várta, hogy eljöjjön, de akármit is csináltak ugyanúgy ott maradt a távoli jövőben, míg végül rá nem jöttek, hogy megvalósíthatatlan. Magyarul, hiába fordítod minden energiádat arra, hogy sikeres legyél, az korántsem biztos, hogy (magad szerint) az is leszel.
Mert ha nem tűzöl ki egy konkrétabb célt, akkor csak egy mókuskerékben leszel. Például gimiben még az a fő cél, hogy felvegyenek egy jó egyetemre, egyetemen már az, hogy elvégezd lehetőleg kitűnő átlaggal, hogy kapj egy nagyon jó munkát. A munkahelyen már az, hogy feljebb juss a ranglétrán, vagy hogy alapíts egy céget, ami sikeresebb lesz a többinél. Utána pedig az lesz, hogy sikeresebb legyél, mint XY a yacht clubból, mert neki 3 helikoptere van, neked csak 1, de amikor már 4 helikoptered lesz, akkor ott AB, akinek repülője van és így tovább... (Ha mégse lennél olyan anyagias, akkor pedig a tudományos területen is végig lehet futni a PhD-tól professzorig rangsort, de akkor is lesz valaki, akinek több cikke lesz, nevesebb újságban közli, jobb elismerést kap stb...).
Az a lényeg, hogy a végén 70 évesen talán elmondhatod majd magadról, hogy "Igen, megcsináltam", csak az lesz a bökkenő, hogy rájössz, hogy "elfelejtettél" élni...
Szóval, elkezdtem nem annyira rágörcsölni a kisebb dolgokra (azért a nagyobb vizsgákat, szigorlatokat most is komolyan veszem), és az így felszabadult időt pedig a barátaimmal igyekszem tölteni, mert hidd el, hogy az nem elpazarolt idő. Bár, azt sosem fogom megbocsátani magamnak, hogy a gimis éveket elcs.sztem.
Szóval, inkább "pazarolj el" egy kis időt másokra is, ne csak a "sikerre". Kegyetlen világban élünk, hidd el, hogy a befektetett munka nem mindig hozza meg a gyümölcsét, míg másoknak munka nélkül is az ölébe pottyan a lehetőség...
Ha most feladom, akkor meg 70 éves koromban az fog az eszemben járni, hogy mire lehettem volna képes. Cserébe meg lesz pár idióta haverom, ennyi :S
De amúgy nem értitek, ez, hogy valami nagy dolgot csinálok, nem egy lehetőség. TUDOM, 100% biztosra, hogy ha ráállok erre, akkor igenis képes lennék nagy dolgokat elérni. Teljesen biztos vagyok magamban. Ki más lenne képes rá, ha én nem?
Boldogságot nem pénzzel,nem okoskodással,nem mások hülyének nézésével lehet szerezni.:) én boldogabb vagyok,mint te..:D
Te igencsak azaz önző fajtú,tudálékos embernek tűnsz az irásaidból.Miért ítélsz el itt mindenkit?Engem elítélhetsz,mert én is megtettem az előző írásaimból.De mást ne merj itt elítélni,mert ők még szépen beszéltek veled,inteligensen,meg minden!Úgyhogy te is csak akkor leszel a leginteligensebb hímállat a földön,ha elhúznád a csíkot a gyakorikerdesek.hu-ról:P
Ebbol latszik, hogy semmit a vilagon nem valtoztal:
"De amúgy nem értitek, ez, hogy valami nagy dolgot csinálok, nem egy lehetőség. TUDOM, 100% biztosra, hogy ha ráállok erre, akkor igenis képes lennék nagy dolgokat elérni. Teljesen biztos vagyok magamban. Ki más lenne képes rá, ha én nem?"
Ki vagy te? Isten? Mi a fenet ertel te el, amire ennyire buszke vagy? Talan mas nem lehet veled egy szinten??
Nagyon sok magas rangban levo embert ismerek. Egyetemi professzorokat, politikusokat es diplomatakat (a ferjem kulfoldi katonai attase) stb, akiknek tenyleg van hatalom a kezukben. Ok nem nyilatkoznak igy...SOHA az eletben nem ereztem, hogy ezek az emberek barki mast leneznenek. A buta emberek szokasa lenezni masokat, mert korlatoltak es kategorizalnak. Attol, hogy valaki nem 5-os volt a gimiben kemiabol, meg lehet remek ember es a munkajaban is sikeres. Nem ez lesz a donto az eletben. Ebbol vond le a konzekvenciat...szerenyseg, alazat vezet a megbecsuleshez. Ezek nelkul egy senki vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!