Ti nem irigylitek néha a gazdag rokonokat, barátokat?
Olyan rossz látni, hogy mások 30-40 ezret lelkifurdalás nélkül kiadnak egy felsöre, táskára...pláne ha olyan nöismerösökröl van szó, akiknek csak a párjuk dolgozik.
Én dolgozom, igyekszem, de havi max 15 ezer marad fel, ebböl kell ruhát venni, tisztálkodási szereket, és nyaralásra is félretenni.
Normális, ha irigykedem kicsit?
Miért kéne irigyelnem? :D Ha ő nem venne x ezres ruhákat, meg nem menne nyaralni attól még nem lenne nekem jobb. Utálom a rosszmájú embereket, akik sajnálják mástól a boldogságot...
Nyilván bennem is megfordult hogy "de lennék a helyedben" mikor egy barátom ment USA-ba utazgatni, de eszembe nem jutott hogy rosszat gondoljak róla, inkább a lelkére kötöttem hogy majd meséljen, és utána tök jó volt hallgatni, hogy jól érezte magát.
Látom mindenki csak beszél, hogy "dolgozz meg érte te is, meg az irigykedés bűn, stb."
Nézd, én is ebben a helyzetben vagyok.
Nem magamat védem ezzel, de szerintem teljesen normális az amit érzel. Csak egész egyszerűen, ha meg akarod a barátságot tartani le kell nyelned.
Az élet igazságtalan. Ezt tanuld meg.
Lehet te is gürcölsz, lehet többet dolgozol, vagy többet tettél le az asztalra. Csak egyszerűen nekik jobb lapokat osztottak.
Teljesen normális, hogy kicsit nehéz lenyelni.
Ezt nézd meg.. https://www.youtube.com/watch?v=T7yLaVA8XSc
Engem meghatott..
Remélem tudod értelmezni, mivel nem csaak ilyen esetre kell gondolni, lehet hogy Te boldogabb vagy, mint az aki mindennap költheti a pénzt. Örülj, hogy dolgozhatsz, még ha nehézkesen is.. Nem rossz indulatból írtam, amit írtam!
Mintha a tanuláson múlna...
Amugy tanultam eleget, tanulok most is, és még fogok is. Több nyelven beszélek, igyekszem, nem azért nincsenek millióim a bankban, mert ellógtam az iskolát
13-nak igaza van. Előfordult már velem, hogy jobb anyagi helyzetű, egyedül élő barátnőm egyszer csak elsírta magát, és azt mondta, boldogan lenne a helyemben, mert nagyon be kell osztanom a pénzt, de van miért/kiért, vár otthon a férjem és a 3 gyerek, ő meg hazamegy az üres lakásba...Mindenkinek megvan a maga problémája, és sokszor az a legkevesebb, hogy meg tudod-e venni a 30 ezer forintos táskát, vagy nem.
Én annak örülök, amit magam megteremtettem, azért nem kell hálásnak lennem senki felé. A boldogságomat pedig megadja a családom, a munkám, a hobbijaim, és az, ha néha egy kicsi jót tudok tenni. Ezek mellé már nehezen fér be az irigység:-)
Én is tanultam, most mégsem a szakmámban dolgozok, hanem olyan munkát találtam csak, amit akár 8 általánossal is végezhetnék.
Tudom, hogy vannak páran kiváltságos helyzetben, hogy addig nem kell dolgozniuk, amíg meg nem találják a végzettségüknek megfelelő és kedvükre való munkát (esetleg olyan helyre tudnak költözni, ahol jobbak a munkalehetőségek), vagy éppen olyan sikeresek az álláskeresésben, hogy mindig találnak nekik való munkát.
Nos én nem tartozom ebbe a kategóriába, meg nagyon sokan mások sem.
Ismerek diplomás eladókat, árufeltöltőket, varrónőket, mert a pénz kell és éppen ilyen helyeken volt felvétel.
Tehát hagyjuk már azt az idiótaságot, hogy csak annak nincs hiper-szuper állása és csak az nem él luxus körülmények között, aki szart sem tanult.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!