Ti nem irigylitek néha a gazdagabb családokat?

Kiskoromban nélkülöztünk, mert a 20 év alatt, még otthon éltem, egyetlen olyan év volt, hogy mindketten dolgoztak a szüleim.

Amióta dolgozom, nem szenvedek hiányt semmiben. Mindig van mit enni, van meleg víz, néha még ruhát is vehetek. Ha megtetszik egy apróság a boltban (kb 2000Ft), akkor nem kell napokig tépelődnöm, hogy pontosan honnan is fogom lekurtítani ezt az összeget, és mennyire fogom bánni később.

Nyáron talán belefér egy egy napos fesztivál itthon, és a ruhatáram is bővíthetem 2-3 felsővel lelkifurdalás nélkül.

Viszont sajnos még mindig nem tudtam napirendre térni a gazdag ismerőseim felett. Sokan vannak, akiket eltartanak a szüleik vagy a férjük.

Nekünk addig nem lesz esküvőnk, még nem végzünk mindketten a sulival (nekem érettségim van, a vőlegényemnek diplomája. Ő jövőre kezdi a felépítményit, én két év múlva, mivel jelenleg valami mást tanulok, de ez nem tartozik ide). Szóval, még 5-6 év odáig.

Az egyik gazdag srác felesége nemrég megjegyezte a páromnak, hogy miért nem adom el a jegygyűrűmet, akkor talán nem kéne kihagynom pá hónapot a tanfolyamban, és hamarabb mehetnék tovább tanulni. (Külföld, itt minden fizetős. Diákmunkából fedezem a tandíjam).

Lehet, nem rossz indulatból mondta, de rosszul esett. Ne osszon életvezetési tanácsokat olyasvalaki, aki a férje pénzén vásárol designer ruhákat.