Melyik személyiség típus vagy? (teszt)

előő vagyok.

15/lány

szia!

1. ponttal kapcsolatban

nem vagyok magamnak való, sem csendes, de gondolkozom mielőtt cselekszem.

le tudnád írni mit is jelent pontosan, hogy mély és befelé forduló!?

2. ponttal kapcsolatban

minden igaz, de vágyakozás és élvezet, nos azokon elmélyülnék picit.

3. ponttal kapcsolatban

konkrétan mit is jelent az, hogy szubjektív, elfogult? nos van egy eszmém, ami iránt elfogult vagyok, és az az igazságosság, ami nem hagyhatja ki a objektivitást, mert az szükséges ahhoz, hogy minden szempontot figyelembe véve dönthessünk pártatlanul és igazságosan.

4. ponttal kapcsolatban

nem vagyok rendetlen, és 20 éves ismerőseimnél előfordul, hogy késem, esetenként olyan helyzetben, ahol igaz egy bizonyos időpontban kell ott lenni, de a feladat elvégezhető enyhe, és hangsúlyozom enyhe késéssel, tehát figyelek arra, hogy korrektül járjak el. Szóval ahol követelmény(globális értelmében) a pontosság, ott megadom.

egyébként minden más jellemző ám azokból amiket leírtál :)

diagnózis? :D

köszi előre is.

bocsi előző vagyok, és elfelejtettem a nemem és korom :D

25/F

halihó 18:49 es vagyok

na most vannak problémák :D

erről beszéltem, lehet azt hiszed hazudok, vagy azt h magamnak teszem e hazugságot, de azért olvasd el.

1. ponttal kapcsolatban.

mind a két helyzetet megkívánom, szükségem van sok emberre is körülöttem de kevesebbre is, szívesen vagyok össz-vissz egy emberrel is csak, akin tudok segíteni mentálisan. lelkiekben egyik sem merít ki, mindkettőben "élvezetemet" lelem. Imádom, amikor többen vannak körülöttem és általában én vagyok a társaság középpontjában.

2. ponttal kapcsolatban.

teljes mértékben praktikusnak tartom minden megnyilvánulásomat, szeretem a megszokott, jól bevált dolgokat, de vevő vagyok újakra is, amik elsőre ugye szokatlanok. Nem szeretem a feleslegesen bonyolult dolgokat sem, de szeretem kibogarászni és egyszerűbbé tenni azokat, eléggé gyorsan átlátom az értelmét, jelentését ezeknek. szoktam olyan dolgokon is elmélkedni, amik gyakorlati szempontból semmik, csak natúr eszmefuttatás, de őszinte leszek, szerintem ez is gyakorlati dolog, mármint maga az elmélkedés. Sokszor rám szól anyukám, hogy ne beszéljek rébuszokban, gondolom akkor a metaforákat, hasonlatokat szeretem, és szinte mindig úgy beszélek, hogy kettős értelmet adok a dolgoknak.

3. ponttal kapcsolatban.

nos itt a két dolgot összeolvasztva alkalmazom.

ha úgy vesszük egyenes arányban kritizálok illetve dicsérek, amikor valaki ügyes a környezetemben, megdicsérem, mert jól esik neki, és ezzel buzdítom is a jóra, amikor hibázik valaki, vagy rosszul cselekszik, akkor természetesen elmagyarázom neki, hogy az nem jó és változtatni kellene a hozzáálláson (mondhatni kritizálom, de finoman és tapintatosan, próbálom úgy előadni, hogy nem leszúróm és rossz indulatoskodok, hanem csak neki akarom a jót, mert ez igaz is) én senki sem vagyok, hogy bárki felett ítélkezzek, de igazságosnak kell legyek, úgy is mindenki megkapja azt, amit megérdemel, de ha valaki velem szemét volt, nos egy régi jó öreg közmondást alkalmazok-"ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel"

4. ponttal kapcsolatban.

Nem tudom, hogy lehetséges, de valahogy csípőből, ösztönösen, tervezett minden cselekedetem és szavam. Mintha rögtönözve terveznék, vagy nem is tudom, volt sokszor olyan, hogy reflexből kimondtam a dolgokat komolyabb beszélgetéseknél és késéssel gondoltam csak végig az értelmét(mindig helytálló volt)...persze nem napokról és órákról beszélek, hanem rövid időről, elég gyorsan pereg az agyam :)

tehát amit írtál, hogy "Ők általában nem terveznek előre, DE HA MÉGIS, akkor is hajlamosak a pillanat hevében dönteni." nos a pillanat hevében teljesen, rövid idő alatt(tényleg az adott pillanatban) megtervezve szoktam dönteni, viszont a lépéseim irányítottak mindig, totálisan megfontolt vagyok minden helyzetben, minden rendben van körülöttem, még a szennyesbe való ruha is :D

ennyi lenne a dolog, ezért is akartam diagnózist, többször kitöltöttem személyiségteszteket, és az szokott lenni ügye a "feladat" ilyenkor, hogy karikázzuk vagy húzzuk alá a hozzánk legközelebb eső meghatározást, kijelentést, és folyamatosan, olyan dolgokkal találkozok az "x" kérdéseknél, amik abszolút de nem igazak rám, és távol állnak tőlem, de mégis karikáznom kell, hogy eredmény szülessen.

üdv

a 25/F

helló itt egy 18:49 -es számú játékos :)

megcsináltam, bár angol tudásom csak alapfokú, remélem semmit nem értettem félre.

Extraverted (E) 54% Introverted (I) 46%

Sensing (S) 55% Intuitive (N) 45%

Thinking (T) 55% Feeling (F) 45%

Judging (J) 50% Perceiving (P) 50%

"I believe any feeling is valid, whether it makes sense or not." ezt a mondatot, nem tudom konkrétan lefordítani, megteszed nekem? ennél egyébként a felsőt választottam, nem ezt.

"I am rather private and difficult to "read"."

ez sem teljesen tiszta, lehet megbolygatja az, hogy idézőjelben van az, hogy olvas, szóval lehet nem szó szerint kéne venni? itt is a felsőt választottam.(ezért is billent el két dolog az egyensúlyból.

egyébként a választható pontok egyáltalán nem zárják ki egymást és ezáltal a "mindkettő között vagyok" ot választottam szinte mindegyik esetben.

elolvastam, ESTJ -t elolvastam INFP -t is és mindkettő jellemző rám teljesen, a pozitívumokra gondolok, negatívumokra azért nem, mert kb. 15 éves korom óta hagyom el azokat tudatosan, azóta eltelt 10 év, következtethetsz. :)

üdv :P

megint én vagyok

elgondolkodtam egy másik kérdésen is, ami elbillent az egyik irányba, ez pedig a elégedett, és nyugtalan "dolog"

én higgadt embernek tartom magam, megfontoltnak aki tudja kezelni, kontrollálni az érzelmeit, de mégis előfordul, hogy "elhatalmasodik" rajtam egyfajta nyugtalanság. le is írok egy példát, hogy értsd. a minap átnéztem egy ismerősömhöz, mikor odaértem, elkezdtünk beszélgetni és akkor valamit elkezdtem érezni belül magamban, a testemben, ezt a nyugtalanságot. mondtam is neki, hogy valami nem stimmel, erre kb. 2-3 óra múlva, hív anyám, hogy akkor elviszem e a postára a leveleket, vagy menjen inkább ő?! Nos megígértem neki aznap reggel, hogy átviszem, de egy időtartamra sajnos kiment a fejemből, és mondván nincs dolgom elindultam a haverhoz, de a testem nem felejtette el, és nyugtalanságban fejeződött ki ez a dolog, éreztem belül, hogy valami nem stimmel.

Nos ezt azért írtam le, mert akkor ezek után lehetséges, hogy ott is a "kettő köztit" kéne válasszam?

előző voltam amúgy.

üdv

én vagyok ismét 10:25 ért.

megpróbálom akkor én felállítani a "diagnózisomat". :D

most jól elgondolkodtam, mondván, hogy lefordítottad nekem ezeket a mondatokat.

amit előző válaszomban írtam kiegészítésképpen, az pont, beigazolja azt, ami az első mondat jelentése. (köszi egyébként a fordítást, nem biztos h rájöttem volna) ugyanis amit írtam, hogy bennem volt egy érzelem, éreztem hogy valami nem stimmel annál a bizonyos esetnél, úgy voltam vele, h nem foglalkozom, elrakom, és ahogy írtad te is, amikor értelmet nyer, akkor veszem teljesen valódinak, de attól függetlenül tisztában vagyok vele, hogy éreztem valamit. tehát most visszabillentem a közepére ennél.

második mondatot gondolhattam volna, hogy valami ilyesmi, és azt kell mondjam, ez nagyon igaz rám, én úgy gondolom, ha valakinek esetleg van valami baja, gondja, azt nem kell kivetíteni a világra, másokra, mert nincs hozzá jogunk, hogy azért mert minket sérelem ért, máson verjük le, az öröm az egy másik kategória, mert az pozitív megnyilvánulás, és az csak javíthat, segíthet a helyzeteken, de a határt ismerni kell öröm és élvezet között. Ennek a mondatnak a párja, ha jó sejtem, akkor azt jelenti, hogy egyszerű lélek vagyok, könnyű bennem "olvasni" tudni rólam mi a helyzet. Ez ismét egy furcsa dolgot vet fel, mivel neked is elmondtam, h az igazságosság az a dolog, amit betartok tűzön-vízen át, és mivel az ember rendelkezik avval a képességgel, hogy ő is el tudja dönteni mi a rossz, és jó, mi a "fair" és mi nem, ezáltal teljesen egyszerűen ki tudna ismerni és következtetni viselkedésemet és akár kedvemet is ;)(rajtam nem lehet látni túlságosan rossz érzelmi állapotot, maximum az örömet, valószínüleg azért, mert jól bánok a "lelkemmel", jó az önkontrollom)

Arra pedig, hogy azt "pöttyözzem" ami számomra természetes, nos azt kell mondjam, hogy számomra mindig az a természetes, amit éppen a helyzet szükségeltet, példaként a tiedet hozom fel, ezt a munka/szórakozás dolgot.

ha egy elvégezendő feladat időhöz/időponthoz van kötve, akkor nem igazán hagy választást a kérdés...egyértelmű, hogy előbb a munka, utána a szórakozás, de ha csak egy olyan kötelességről van szó, ami nem konkrét időponthoz (órához, perchez) kötött, például egy ablakmosás, amit ugye a nap bármely szakában el lehet végezni, akkor hajlamos az ember azt hagyni utoljára, de megemlíteném azt is, hogy nekem nincs is igazán ínyemre maga ez a "munka", mert jókedvvel állok hozzá minden feladathoz, amit el kell, vagy el szeretnék végezni, hogy ne érezzek belül semmilyen kellemetlenséget, kedvtelenséget. Szóval akinek a munka szórakozás, annak megint értelmét veszti a kérdés, és marad a köztes válasznál.

a véleményedről egy picit.

igen írtam, imádok figyelem középpontjában lenni, de hangsúlyozom, nem minden esetben, van amikor a teljes egyedüllétre van szükségem, hogy rendezzek magamban bizonyos dolgokat, esetleg "elmélkedjek" az élet nagy dolgain. Mind a kettő természetes nekem, és azt kívánom meg mindig, amire épp szükségem van.

A tapintatosságot pedig úgy értettem, hogy mindig a megfelelő hangnemet használom, az adott helyzetekben, tehát, ha azt kell érzékeltetem az illetővel, hogy gonosz volt, és hibázott, akár kemény szavakat is használok, hogy nyomatékosítsak, de valahogy soha nem haragudik rám meg senki, mintha felfognák, hogy csak tanító/nevelő jelleggel mondom kritikát.(egyébként a tervem is ez minden esetben)(Minden ismerősömmel jóban vagyok, soha nem veszekedek senkivel, az emberek mostanában pedig, akár egy beszélgetés során is a bizalmukba engednek.)

Konkrétan nem is lezárni akarom ezt a dolgot, hanem csak kíváncsi vagyok, mert ugyanis van egy elméletem, az emberi tulajdonságok és személyiségekkel kapcsolatban, szerintem e két dolognak köze lehet egymáshoz, ha csak pozitív tulajdonságok lennének az emberekben, akkor elvesznének a konkrét személyiségtípusok, és csak ízlés maradna.(lényegében)

Az a dolog pedig, hogy belemegyek a részletekbe, ha elolvastad ezt a válaszomat, az elejéből kiderítheted, hogy ez a helyzet meg a részletezést kívánja meg, hiszen így tudsz csak "diagnózist" felállítani, megtudni, mire is gondolok valójában, mert ugye 2 szóból itt sokat meg nem állapítasz.

Amúgy pedig ha végig a köztes helyre rakja az ember a voksát az általad mutatott személyiségtesztben ( [link] ) akkor 50-50 százalék fellelhető az emberben a típusokból, tehát, ha jól sejtem, teljesen kiegyensúlyozott lenne. szóval oszt is és szoroz is minden egyes válasz. :)

üdv :P