Háztartásbeli nők, boldogok vagytok, leköt az otthoni lét, nem zavar, hogy a ház/lakás rendben tartása, gyereknevelés "életetek fő műve"?

Én még egyetem alatt voltam otthon fél évet, mert csúsztattam a szakdogámat, rémületesen unalmas volt!!! Én utálok takarítani, főzni sem szeretek kifejezetten, nekem ezek kényszer dolgok.

Sokkal boldogabb vagyok most, hogy dolgozom, 3 havonta hívok egy takarítónőt aki mindent csírátlanít közben meg felmosok, meg nem hagyom, hogy elszaporodjanak a csótányok, lepucolom a tükröt, szóval csak ilyen alap dolgok, ablakok, sütő, csempék, könyvespolcok...stb. a takarítónő feladatai. Én nem tudnám ezt csinálni. Utálom.

Szeretek itthon lenni ami nekem egyenlő azzal, hogy sokáig alszom, olvasok, és nem csinálok semmit. Nekem az otthonom arra van, hogy feltöltődjek, nem arra, hogy dolgozzam benne. Persze hétvégén leszigeteltük a párommal az ablakokat meg ilyesmi, de hogy az én feladatom legyen mindent teljes tisztaságban tartani... nem tudom elképzelni. HA meg még gyerek is van, még rosszabb, mert minden gyorsabban lesz koszos, be se fejezted, kezdheted elölről. Rettegek a GYED-es időszaktól is. Vagy kockára fogom unni a fejem, miközben úszik a ház, vagy meggyűlölöm az egész otthonomat, amivel végenincs csatát fogok vívni.

Mi külföldre költöztünk, aztán terhes lettem, így nem tudtam dolgozni. Hát nem volt egy leányálom itthon ülni egész nap, barátaim sem voltak ugye...

Aztán nyelviskolába jártam, és most már végre 3 év után dolgozom. Nekem annyira nem jött be a háziasszonykodás, hogy úgy döntöttem, nem vállalok több gyereket.

Szerintem minden embernek muszaj dolgoznia. Ha nem teszi, csak ido kerdese, hogy mikor erzi magat ertektelennek.

Aztan az ertektelenseg erzesenek kompenzalasara jonnek csak a problemak.

-a tarsam nem becsul meg

-a tarsam nem is szeret mar

-a tarsamnak masok tetszenek

arra senki nem gondol, hogy az ilyen mondatokat akar egyes szam elos szemelyben is mondhatna!

-nem becsulom meg magam

-nem szeretem magam

-nekem masok tetszenek

Ez ilyen pofon egyszeru!!! ;D

Én azt bírtam, mikor volt egy kérdés, amiben a nő háztartásbeli volt, a férje meg kb. 6 órában talán(?) "dolgozott", vagyis ült az irodában és tologatta a papírokat. A nő otthon ellátta a házimunkát, nevelte a gyereket, állatokat tartott, veteményezett, kertet ásott, meg mindent, amit vidéken ház körül el lehet végezni. A férje meg hazament és döglött. Döglött hétköznap, döglött hétvégén, arra nem volt hajlandó, hogy legalább hétvégén egy ásónyomot tegyen a kertben. Erre mindenki a nőt szólta le, hogy lusta.

Az emberek ilyen hülyék, nem lehet vele mit kezdeni, rájuk kell hagyni. :D

Nekünk még nincs gyerekünk így nekem csak a főzés, mosás meg takarítás a dolgom.

Jelenleg csak alkalmi munkám van ahová heti 2-3 alkalommal kell mennem, de legalább fizetve van a TB-m meg valami kis plusz pénzünk is van amit mondjuk magamra költök. A párom sokat dolgozik egy vállalkozása van amit a haverjával csinálnak és sokszor reggel 6-7 óra körül már el is megy és csak este 6 körül jön csak haza, jó időnként hazaszokott jönni kajálni ha épp nincs semmi teendőjük, mert ő inkább csak az ügyek intézésével és a beszerzésekkel foglalkozik plusz ha úgy van besegít az üzletbe az eladóknak vagy a műhelyben dolgozóknak, de szépen keres, arra telik hogy eltartson és megtudjunk élni plusz időnként csurran cseppen egy kis plusz pénz amiből a házunkat újítjuk fel szépen lassan.

Szerencsére a takarítással nincs sok gondom mert csak a konyha, fürdő, mi szobánk meg az előtér van amit tisztán kell tartani. Az udvarunk is nagy de jóformán semmi nincs fű sincsen nagyon amit gondoznunk kell mert javarészt betonozva van minden vagy ahol nincs ott csak gaz nő de azt a párom havonta lekaszálja, bár most már nem, de azért ott is van dolog, és azokat legalább eltudjuk tüzelni. A maradék 2 és fél szobánk jelenleg le van zárva, ott is van fűtés hogy a falak meg az a kevés bútor ne menjen tönkre meg valamelyest rendben legyen, de takarítani sem nagyon kell mert a falak le vannak verve padló sincs úgyhogy azzal sincs baj.

A mosás az nem nagy cucc heti 2-3 mosás és minden el van intézve, főzést sem kell nagydobra verni, nagyon levesesek sem vagyunk tehát nem eszünk mindig levest plusz ha főzök valamit azt nagy mennyiségben és azzal 2-3 napig is elvagyunk, tehát nem elvárása az hogy minden nap új friss kaja legyen csak legyen valami. Sokszor egy egész délelőttnyi szabadidőm is van amikor nem kell dolgozni menjek akkor szoktam sétálgatni a városba, valamikor a kutyát is elviszem magammal, sokszor a barátaimhoz megyek át, mert ők még tanulnak vagy délután dolgoznak, tehát nem unatkozom itthon és én teljesen elvagyok, de szeretnék már egy normális munkahelyet is, a párom mondta hogy nem muszáj ha nem akarok dolgozni, csak én szeretnék is, plusz mégis legyen több pénzünk ha nem más tartaléknak hogy ha úgy van akkor teljen egy új autóra, vagy ha jön a gyerek akkor ő neki is megtudjuk adni amit kell, meg ugye a ázunk az amit szeretnénk minél előbb rendbe rakni, de a párom csak apránként csinálja, még szerencse hogy ért hozzá, és tud is anyagot szerezni, szerencsére a tető meg a külső szigetelés plusz javarészt a nyílászárók cseréje is megvan oldva, de már a belső munkákra is rá kell szánni az energiát meg pénzt. Én boldog vagyok, a párom mindig foglalkozik velem, nem hanyagoljuk el egymást, mégis együtt élünk, mert valahogy a szüleimmel nem bírtuk már egymást elviselni, bár így néha jó hazamenni meg órákig elvagyok otthon ha heti 1 szer hazamegyek vagy ha épp arra járok akkor benézek de hosszú távon már unalmas főleg ha otthon semmit sem kéne csináljak mert itt legalább van mit csinálnom ha unatkoznék. De itt mindig lefoglalom magam valamivel tervezgetem is a házunkat, bútort is tervezek mert a párom asztalosnál tanult és igaz papír nélkül de ért hozzá, így megtud csinálni bútorokat, plusz az ismeretsége amit évek során össze szerzett, ő nagyon sokat dolgozott még most 29 éves és sokan mondták hogy az elmúlt 8-9 évben elég sok kapcsolatra tett szert és örülnek neki a szülei hogy mennyi mindenhez ért, szinte mindent képes megcsinálni, amit nem kell hivatalosan lepapírozni egyedül a vízvezeték szerelés az amihez nincs úgy érzéke, de egy csapot simán kitud cserélni.

Én boldog vagyok így mert én 22 éves vagyok és elég sok mindenem megvan már, a kertbe is jövőre már gondozhatok virágokat, állatokat is tervezünk, igaz csak tyúkokat de én valahogy így képzeltem el az életemet, és azért egy 6-8 órás munka mellett ezeket tudnám is csinálni.

Én maximálisan megvagyok elégedve mindennel, boldog vagyok, a párom is nagyon boldog nagyon szeret, megbecsül engem főleg hogy én vagyok a 2. barátnője és az 1. olyan akivel hosszú távú kapcsolatot tudott építeni, nagyon szeret, amit ki is fejez a maga módján, egyszerűen imádok vele élni.