Az öngyilkosságot miért ítélik el?

olyan lüke vagy!

nézd meg hány kommented van!

(:

Szia. A 129-es vagyok. Az volt az első válaszom. Nem olvasom vissza, szerintem veszekedések sora.

Elárulom. Nem meggyőzni akarlak, egyik döntésről sem.

De én megteszem ma. Igen, felvágom az ereimet. Hétfőn próbálgattam, és nagyon fájt. De legalább fogom tudni mire számítsak. Megírtam a búcsúlevelet,azaz annyit, hogy hamvasztást kérek, és egy kis pénz is mellétéve. A családomat gyűlölöm. Nem szülőknek valóak.

Buta felfogásom van, egy ateista, semminek értelmét nem látó fiatal lány vagyok, akinek 6 évesen rendőrt kellett hívnia. Igen, nekem az idevezető út is pokol volt. De kivártam, hogy ne legyen túl sok emberi kapcsolatom, és ne fájjon senkinek.

Senki nem nézné ki belőlem. Mert soha nem beszéltem senkinek erről, és tudod, ez a legelső jele, hogy valóban meg akarja tenni valaki. Állandóan mosolygó, színes egyéniség, költőféleség vala. Mégis megteszem. Nekem jó okom van. A te okod mi?

Megvannak a kellékek?

Nekem megvannak. 5 éves kiskoromba csak egy kés volt. Ma egy nagyon jó kis borotvapengém. Tudom hol kell vágnom, nem csukló, bár ott is menne. Aztán csak leülök szépen a gyerekkori plüssömmel a kezembe, Rammsteint hallgatva, és csak nézni, ahogy folyik a vérem. Előtte forró fürdő. Élvezet, és meleget ád, mivel melegben nem alvad a vér.

Valószínűleg eleinte csak fáj. Utána fázom, és szédülök, majd nem hallok. Aztán ennyi. Hnap reggel fél 5 kor megtalál anyám, majd valószínűleg ő is követ. De nem érdekel. Te ezt be tudod vállalni?

Ezekre válaszolj...és akkor mondj ilyen erős szavakat...

Viszlát

én nem bántanám azt aki csak 1km-ert futna le

1.futott 1km-ert

2.lehet h valaki megnézi jól van e

3.és lehet h kilóméterenként végigfuttja

Bocsi, de a futás az nagyon rossz hasonlat volt, mert az pont, hogy akarat kérdése. Ilyen távot még nem volt szerencsém lefutni, de 21 km-t már igen. Soha nem atletizáltam, nem igazán volt kondícióm, de ez egy hagyomány volt a sulinkban, hogy ha vki lefutja ezt a távot (20 km = 100 kör), akkor az kap erről egy emlékpólót. Én eldöntöttem h akarok. A nyári felkészülésem abból állt, hogy négyszer elmentem fél órára futni, szóval még csak felkészült sem voltam! :D Az ötvenedik körnél a barátnőm abbahagyta, mert ő már előző évben megcsinálta a száz kört, onnantól egyedül mentem. Nem gondoltam volna, de így rosszabb volt, mert addig húztuk egymást. De mentem tovább. A hőség iszonyatos volt, túl sok teát ittam és túl sok szőlőcukrot ettem, ettől hányingerem lett, a nyolcvanadik körben begörcsölt a lábam, de nyújtottam és mentem tovább, és végül meglett a száz... Utána még tettem pár tiszteletkört, aztán ennyi volt.

A futás, főleg a hosszú távú az pont, hogy akarat kérdése.

Ezt magamért tettem, és ezért is érzem úgy hogy ez a hasonlat nem teljesen jó. Az élet ugyanis nem csak magunk miatt van, hanem egymásért is. Megideologizálhatod, hogy ez miért nem így van, csak ezzel kiérdemled az önző jelzőt. Mert aki csak magára gondol az önző. Aki másokra is az önzetlen. Ezek annyira elemi dolgok, mit kell ezen annyit magyarázni? :) Aztán mutagathatsz a világra, hogy mennyire önző, na de kérem szépen, te birka vagy, aki beáll a sorba, vagy egy saját identitással rendelkező lény? Olyan nagyra értékeled az individuumot, itt miért nem érvényesíted ezt az értékrendedet? Akár hiszed, akár nem, az embereket bizony manipulálják/manipulálni próbálják minden nap minden órájában, és megpróbálják elhitetni veled, hogy csak te számítasz. Így lesznek emberek tömegei magányosak és gynegék - ellentétben a propagandával, hogy független leszel és erős. Ha ezt az utat választod, akkor nem leszel különleges, hanem pont, hogy tucat ember lesz belőled.

Ez a mai korszellem, hogy csak te számítasz, az egyén a legmagasabb "érték". Ezért van ennyi dekadens. Fittyet hánynak az emberi kapcsolatokra, vmi szükséges rosszként vannak beállítva, család, állam, mindenfajta közösség csak vmi romantikus-arisztokratikus hagyománnyá lett mára, lerombolták ezek tekintélyét, így már nincs semminek visszatartó ereje. Főleg ha még az ember otthon, saját szakállára is folytatja az agymosást.

De vannak még emberek, akiknek fontosak a kapcsolatok. Mindegy hogy milyen, a lényeg az hogy nem magányos leopárdként viselkednek, hanem farkasfalkában gondolkodnak (nem értem miért magányos farkast mondunk, biztos azért mert a farkasok természetétől is idegen a magányosság, akárcsak az ember legmélyebb ösztöneitől). És azokat, akik a "falkáért" dolgoznak bizony felháborítja, ha valaki felborítja a természet adta kereteket és látóterének fókuszában többé nem a közösség lesz, hanem kizárólagosan saját maga. Ez gyengíti a közösséget, és a közösségben gondolkodó egészséges embereket ez nyugtalanítja. Tudják, hogy a túlélés - a mai társadalomban inkább csak a harmónia, nem a jégkorszak közepén élünk - érdeke a közösség integritásának a megőrzése. Ezek az érzések mélyen gyökereznek az emberben, ritkán tudatosak. Ez a válasz a fő kérdésedre. Mások is leírták, most én is megtettem más szavakkal. Ezért "ítélik el" az öngyilkosságot, mert nem "természetes".

Most már birtokában vagy a "tudásnak", használd okosan. Ennél egyértelműbben nem tudom neked elmondani.