Kellett már új életet kezdened? Volt olyan mikor úgy döntöttél hogy tiszta lappal kezded a holnapot? Miért döntöttél így?

Hasonló a történetem a 10. válaszolóéval.

Egy nőt kellett hogy elfelejtsek, a családommal nem volt baj, de olyan helyzetet teremtettem magamnak amiből ez volt a legjobb kiút, amit persze nem bántam meg.

Én is külföldre mentem dolgozni, minél messzebbre mindenkitől, akkor magam alatt voltam teljesen.

Amikor kezdtem a gimit, ugye adott volt a lehetőség. Egyébként sem éreztem magam jól a bőrömben, nem jöttem ki senkivel, nem volt igazi barátom, nem volt semmi, amit szeretek.

Aztán gondoltam: új suli, új élet. Hátrahagytam mindent magam mögött, kidobáltam a "gyerekes" cuccaimat, nagytakarítást csináltam, búcsut intettem a régi elfoglaltságaimnak, a régi "barátaimnak", ismerőseimnek és a régi önmagamnak.

Gimi első évében még ez a "nagytakarítás" folyt, nehéz is volt beilleszkednem, mert annyira feladtam önmagamat, hogy egyszerűen nem volt mire építkeznem. Ráadásul még egy szörnyű haláleset is betett, de ez végtére is valahogy útbaigazított.

Most már a 3. évet kezdem a gimiben és örülök, hogy feladtam a régi életemet és énemet. Vannak barátaim, van érdeklődési köröm, magabiztos és boldog vagyok. Az (most már rájöttem) eddig legtöbbet ártó családi viszályokat meg levegőnek nézem, a saját életemet élem és nem foglalkozok anyám/apám/nagyanyám/nagybátyám/tesóm/stb. egetrengető problémáival. Szeretem az életem. :)

Egyszer volt ilyen, sulival kapcsolatban. a családi nyomás hatására érettségi után egyetemre mentem (amit igazából sosem akartam, habár eszem megvolt hozzá) Egy évet lehúztam biológia szakon, nem mondom hogy nem érdekelt, de mindig is tudtam hogy én nem akarok egy laborban görnyedni egész életemben. Közben a stressz miatt valószínűleg kijöttek ilyen pszichés betegségek is, amiktől még most is szenvedek. De ez most nem is lényeg, egy tárgyból pótvizsgáznom kellett, pont ilyen aug. vége volt, másnap lett volna a vizsga. Na akkor kiborultam, és megmondtam anyukámnak hogy én nem akarok ebbe a suliba járni többet, mert tönkretesz... másnap nem mentem el a vizsgára, hanem kerestünk egy divatsulit, ahová még pont utolsó helyre felvettek. Mondanom se kell a biológia után a művészet, ég és föld, tök más emberek. Eleve az osztályba is kihasználtam a lehetőséget, és nyitottabban fordultam az emberek felé, azóta is megmaradtam ilyennek, pedig előtte nagyon visszahúzódó voltam.

Egyébként azt hiszem az "igazi" új élet kezdés még várat magára. Legszívesebben én is azt tenném, hogy fognék egy hátizsáknyi cuccot és elhúznék innen jó messzire, ahol nem ismer senki...igazából már nincs semmi ami itt tart. ezt csak egy dolog miatt nem teszem meg, tudom hogy anyukám belebetegedne, nagyon aggódik értem =/