Ha szánalmas vagyok, miért várják el, hogy tovább éljek?
Mert fontos vagy nekik? Igen.
De am. ezt én is kérdezhetném :(
Tudom, hogy hiába beszélek neked, de azért leírom a véleményemet...
Azért ne fejezd be, mert az élet amúgy is túl rövid és te még nagyon az elején jársz.Attól, hogy x évig boldogtalan voltál, nem azt jelenti, hogy egész életedben az leszel.
Az a feladatod, hogy tanulj.Ha boldog akarsz lenni, nem a környezetedet kell megváltoztatnod, hanem magadat.Neked még rengeteget kell tanulnod, tapasztalnod.
Már nem akaraok tanulni, elment a kedvem az egésztől, elrontottam.
Épp az a baj, hogy vannak olyanok,akiknek "fontos" (?) vagyok!
Magamnak megakartam feleni, de nem sikerült, és úgy agyok vele, hogy már elég idős vagyok ahhoz, kudarcként könyveljem el (akármilyen groteszknek és abszurdnak hangzik ez).
Akkor tekintsd kudarcnak.
De attól még nem kezdheted elölről az életed. Ez nem egy tábla, mint a suliban, hogyha krétával rosszul írtam fel valamit, akkor letöröltem, és újra kezdtem.
Abból kell dolgoznod ami van.
Én nem igazán étek azzal egyet, hogy magadért élj.
Az unalmas, és egy darabig jó. Viszont szerintem sokkal jobb érzés, és nagyobb öröm, hogy olyanokért élj, akiknek fontos vagy. Egyszer hallottam valahol: "Ha reggel én vagyok az első gondolatom, és nem mások, akkor tudom, hogy valami elrontottam az életemben".
Ezzel arra célzok, hogy ne kaszáltasd be magad ennek az eszmének, hogy önmagad körül kell folyamatosan pörögnöd, mert ha jobban mögé nézel, a "ne törődj senkivel, szard le mások véleményét" típusú gondolkodással annyit érsz el, hogy közönyös leszel. Akik valóban piszkálnak, és elviselhetetlenek, azzal lehetsz ilyen, nem ezt mondom.
De nem kell túl hideggé válni, mert azzal nagyon magányos leszel ez idő után. Nem élhet az ember csak önmagáért.
Szeretet nélkül elpusztulunk, megkeményedünk. Vagy hívd akárhogy.
Az viszont lehet, hogy egy kis egyedüllét és gondolkodási idő jót tenne neked. Az, hogy a fájdalom még egy darabig a szíved vendége, ésszel nem fogsz tőle tudni megszabadulni, idő kell a távozásához.
Ha most lehetetlennek érzed a helyzeted, fogj egy papírt, és írd fel mit tennél,hogy változtass, ha annyi bátorságod lehetne, amennyit csak szeretnél.
Az életed nem a tiéd, ezért nem fejezheted be , amikor te akarod. Ez a egyes pont.
A másik, hogy igenis felelős vagy azért, hogy az életedet felhasználd valami jóra. Elsősorban magadat kell fejlesztened. Mi az, hogy szánalmas vagy? Fejleszd ki magadat, akkor majd nem leszel szánalmas. Egészséges vagy? Van két lábad? Akkor fussál mindennap, mondjuk kezdetnek egy fél órát. Később majd egy órát, és így tovább. Nem tudom, milyen helyen laksz, de ki lehet találni bárhol egy alkalmas útvonalat. A futás megerősít testileg, felkorbácsolja a vérkeringésedet, ezáltal az agyad is jobban működik majd. Legyen ez az első lépésed. Ha sikerül, írd meg, és majd válaszolok.
Épp ez az, hogy nem elölről akarom kezdeni, hanem lezárni. Befejezni.
Amennyiben mégis kezdenék magammal valamit, az esetlegesen bekövetkező siker nincs hatással a múltra. Ha én elkönyveltem magam vesztesnek, szánalmasnak, akkor mások szemében is az maradok, akármit csinálok - ideig-óráig, ilyen-olyan cselekedetemmel lehet, hogy felülírnám ezeket a véleményeket, de azok, akik elítéltek (márpedig biztos vagyok benne, hogy elítéltek) ugyanaz maradok.
Egy esélyem van/volt. Elrontottam.
9:25
Ez viszont önbecsapás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!