Miért sírok mindenen?

Én is ilyen vagyok, pedig 21 éves vagyok. Szerintem ez nem korfüggő. Ilyenek vagyunk, érzékenyek. Ez nem baj!

Így tudunk empatikusak lenni, és mélyen éljük meg az érzéseket, ami bizonyos szempontból még előny is. Csak arra kell figyelnünk, hogy ne mutassuk magunkat gyengének mások előtt, és ne hagyjuk, hogy az érzéseink befolyásoljanak minket teljesen, tudnunk kell uralni nekünk őket. Én egyébként egész életemben ilyen voltam, de leginkább kamaszkoromban tört elő, aztán azóta azt veszem észre, hogy még és még érzékenyebb lettem. 16 évesen pl. csak megkönnyeztem a búcsúzkodást, egy filmet, egy dalt, de ma már szabályosan zokogok bizonyos szituációkon.

Egyébként én se merek mások előtt sírni.

Képzeld el, hogy jelenleg pl. azon sírtam el magam, hogy elgondolkodtam azon, h. már december van, és mindjárt Karácsony, és elfogott a szeretet érzése, az adventi hangulat, és visszaemlékeztem a régi családi együttlétekre, mikor még testvéreim itt laktak.