Más is érzett/gpndolkodott már így?
Sziasztok.
Régóta gondolkodom azon, hogy mi értelme az életnek. Mivel keresztény családból származom ezért egyértelmű, hogy Isten/Valmilyen felső hatalom is szóba jött. De az, hogy éleünk x évig a Földön és a tetteink alapján ítélnek meg a halálunk után annak mi értelme lenne? Az emberiség történelme több, mint 1 millió évre nyúlik, de jó ha egy ember él 70-80 évig. Kérdem én ilyen reltíve rövid idő alatt ítél meg minket valaki???
De azon is gondolkodtam, hogy miért ó, hogy egész életünk során küzdünk azért, hogy életben maradjunk, legyen mi ennünk, legyen egy felnőtt embernek munkája. Az egész ééletünk küzdelmekből áll, de mégis miért??? Miért az, hogy csak küzdünk és dolgozunk mindenért majd egy napon meghalunk?? Szerintem az életünknek -Ha és amennyiben 1 életünk van- csak az lehetne a célja, hogy boldogok legyünk. Sajnos az emberek nagyrésze nem azt a munkát végzi ami valóban érdekelné, hanem azt amire lehetőséget kap. De mindig azt helyezik előtérbe, hogy legyen mit enni...ÉS EZ KINEK JÓ??
Minden gondolat menetem végén arra jutottam, hogy az életnek csak akkor lehetne értelme, ha létezne a reinkarnáció és a karma. Nekem ez adna mindenre magyarázatot. De nem akarom ezt hinni, valahogy ez nem áll az én személyemre..
De rá kell döbbennem, hogy az életben nme érdemes értelmet keresni...
Más is szokott így gondolkodni? Illetve mi a véleményetek arról, amit leírtam???
12/L
Ági
Köszönöm Nektek is a válaszaitokat!
Ez a Föld nevű bolygó egy érdekes hely. Én is sokszor elgondolkodtam, hogy nem itt kellene lennem, de mindenben meg kell keresni és találni a jót. Biztos vagyok, benne hogy valamilyen örömforrást mindenkinek okoz az ittlét.:)
Persze, hogy okoz!
De valahogy megiscsak afféleképpen, ahogy egy féléves, álmos, éhes, bekakilt gyereket egyedul hagynak a szulei egy múzeumban, ahol fantasztikus alkotasok vannak, és próbálják a figyelmét arra irányítani, hogy örüljön, mennyi minden szépség van ott. Hát persze, lehet örülni, de azért mégiscsak fáj a szülők hiánya, éhes vagyok és álmos, és be vagyok kakilva, ás állni is nehezen tudok ilyen hosszú ideig, mert gyenge még a lábam.
És ezt az alapelmenyt nem hiszem, hogy elnyomni kellene, inkabb még erositeni az ezt kiegészítő emlékeket, talan ezen mulik a vilag sorsa. Ha ez tenyleg borton, akkor mi katonak vagyunk, es szandekosan törölték ki az emlékeinket, hogy ne zavarjuk tovább a vizet. Nem baromi gyorsan vissza kéne menni oda, ahonnan félretettek minket??
"még a kókadozó virágot is megsajnálom a boltban és megveszem"
Ez nagyon tetszett!:D
Hát figy. Én egykorú vagyok veled, és ugyan ezen gondolkodom már egy ideje... Depressziós is voltam, mivel engem mindenki kiközösített a nagy semmiért, és csúfoltak olyan dolgokért hogy pl:kicsi vagyok... közben a leg idősebb, de erről én marhára nem tehetek... Mindegy, a lényeg az, hogy a földi élet egy kínszenvedés :D élni itt nem jó, de maga az élet jó. Nem igazán emlékszem hogy hogy történt, de engem a depresszióból a biblia mentett ki :D Azóta másról nem is nagyon tudok beszélni, csak teológiai dolgokról :D Bevallom, nem örülök neki mindig, hiszen világi dolgokról alig tudok beszélni, csak politikai meg vallási dolgokról, és ez azért okoz nekem gondot, mert így nem lehet se barátkozni, se ismerkedni se semmi :D Amit a nemtudomhanyas válaszoló írt, hogy élj a mának, ez hamis ennek ne higyj! ne élj a mostnak, ne élj a mának. Élj ma az örökkévalóságnak. Hagyd hogy az úr most megtaláljon, hogy visszavárjon, és újra lásson. Hogy elfelejtse a bűneid, és mindent megbocsásson.
Az hogy intelligens vagy a korodhoz képest az igaz. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!