Nincs bennem anyai ösztön. Ez gáz? Más is van így?

Szerintem önző vagy, ezért "nincs benned anyai ösztön". Nem rosszból mondom, néha én is így érzem. Fontos vagy magadnak, fontos a szabadságod, hogy mindig az legyen amit te akarsz, és ezt egy kisgyerek teljesen felborítaná, tekintve hogy 'te vagy a nagyobb' és még az anyja is.

Nem gond, feltéve hogy találsz olyan pasit aki szintén nem akar gyereket.

Én is így érzek, mintha engem írtál volna le.

Tudod, nekem is mondták már, hogy önző vagyok, de nem érdekel. Őszintén szólva, én mindig is a szabadságomért harcoltam, utálom, ha kötelezve vagyok valamire,vagy hogy meg van kötve a kezem.

Azt hiszem, csak az értheti, akinek mindennél fontosabb a személyes szabadság.

Amúgy kedves egyik válaszoló, aki felkapta a vizet !

Mégis min húztad fel magad ennyire ? Fogadd el, hogy nem mindenki olyan, mint te, nem akar mindneki gyereket.

Ugyan már, miért lenne önző a kérdező?

Ha megnyugtat, én 30 éves vagyok és még mindig nem érzek késztetést gyereknevelésre. Mások gyerekével elvagyok, segítek, ha kell, de nem olvadozom egy kisbaba láttán.

Inkább nagyobb önzőség az, ha valaki szül egy gyereket-vagy többet, aztán képtelen normálisan nevelni őket, gondoskodni róluk.

Lehet, hogy önző vagy. Vagy lehet, hogy szimplán nem neked való a szülés, gyereknevelés, az ilyen-olyan gyerekkel kapcsolatos problémák. Bár én magam nagyon szeretnék egyszer anya lenni (noha még csak 18 éves vagyok), így annyira nem tudom átérezni a helyzeted, de nem hinném, hogy emiatt rosszabb lennél, mint bárki más, akinek van gyereke vagy aki akar gyereket.

Aztán persze lehet, hogy változni fogsz. Lehet, hogy egy nap arra ébredsz, hogy igenis kell neked egy gyerek, de lehet, hogy sosem fogod így gondolni. Ártasz vele bárkinek is? Nem. A te dolgod, nem másé.

Csak ne hangoztasd a családcentrikus, gyerekszerető emberek között, hogy idegesít a gyerek"pofázás", mert az ilyenekből parázs vita alakulhat ki. Mint, ahogy sejtem, itt is ki fog.

Én is így vagyok, kivéve azt, hogy ocsmánynak látnám az anyukákat. Én igenis tisztelettel tekintek rájuk, főleg, hogy nekem is egy csodálatos anyukám van. Ha lenne gyerekem, például biztos nem tápszerezném csak azért, hogy megmaradjon a mellem formája.

De nem tudom, lesz-e gyerekem, pont azért, mert nincs bennem anyai ösztön. Ha gyerek van a közelemben, nem hogy játszanék vele, hanem ideges leszek, vagy inkább zavarba jövök, nem tudok neki mit mondani, nem tudom, hogy viselkedjek vele... Ráadásul félek, hogy amúgy is rossz anya lennék, nem is tudom, hogy kell fürdetni, etetni egy kisbabát, meg mi van, ha nem jól fogom meg, vagy nem tudok rá jól vigyázni? Vagy mi van, ha nem tudnám úgy szeretni, ahogy kell? Igazság szerint még nem is volt huzamosabb ideig gyerek a közelemben, pedig már 30-on felül vagyok.

Én is próbálok ez ellen tenni, mert nagyon zavar és nagyon szégyellem, de nem megy. Másoknál ez alapból jön. Ha meglátnak egy gyereket, ösztönösen tudják, hogy kell vele bánni. Én sajnos nem. :(

Ismét őszinte leszek mert úgy látom és veszem észre itt annak kell lenni.

Most az egyszer a kérdező védelmébe kelek.

Nézzünk csak körbe a játszó tereken vagy a babkocsit tologató nőkre.Őszintén hogy a fenébe néznek ki??Ha férfi lennék és 100 himbálozóm lenne a gatyámba egyeiket sem raknám beléjük,és miért??? Egy poló,egy farmer (jobbik eset)egy sima kis stílű nadrág (ocsmány taszító szandállal) melyik fital élettel teli nő akarna így öltözni és így kinézni???

És akkor beszéljünk a testről?Ritka az a terhes kismami aki nem hízik...Nézzük csak felszedek teszem fel 15-20 kg vagy rosszabb esetben többet,ha netán talán lefogyok megereszkedik a mellem(ami előtte kihívóan szép volt) csíkos marad valamenynire a hasam,az arcom megváltozik és a test formám is.Miért csalják a férfiak a nőket főleg mikor már gyerek van? Járom az országot nap mint nap és sajnos ezeket kell látnom és észre vennem.Lehet lepontozni vagy netán jönni azzal hogy"Tévedsz,nem mindegyik ilyen legalább is én nem"100 nőből legalább 95 így néz ki!!!

Tudjátok mit? Én meg igenis becsülöm a kérdezőben azt, hogy legalább elismeri, hogy így érez. Meg hogy nem szüli meg a gyereket, hogy aztán elhanyagolja. Nektek miért fáj az, hogy ő miket gondol??? Amíg a férjednek nincs gondja otthon a testeddel, addig ki nem sz.rja le, hogy ő mit gondol? Én boldog vagyok a gyerekemmel, meg a férjemmel, még ha esetleg nincs is olyan bomba didkóm, mint a kérdezőnek, ő meg így boldog...

Ja, és nézzetek magatokba: ti nem szóljátok meg a másikat magatokban? Milyen k.rvás, milyen igénytelen, milyen dagadt, milyen sznob... ilyenek vagyunk mi nők, tisztelet a kivételnek.

Figyelj, van ilyen is, mint te, meg van olyan is, aki 10 éves korától arra készül, hogy egyszercsak majd anya legyen. Az a jó, h nem vagyunk egyformák.

Majd jönnek a fröcsögő- anyatigris válaszok, hogy hogy képzeled (lehet, h már voltak is, nem olvastam mindent el). De neked legfeljebb nem lesz gyereked, és annyi.

17:03

én megértem a felháborodásodat, deeee....

1 ha fingasz, miközben válaszolsz, azt nem kell legépelni (pfff)

2 ha azt képzeled, hogy a kérdezőnek (vagy bárkinek) fájdalmat tudsz okozni azzal, hogy odavágod "jobb is, ha neked nincs gyereked" hát tévedsz+inkább téged minősít mint azt, akit sértegetni próbálsz.