Angolpártiak:ha az angolnak kell lennie a világnyelvnek, ha mindenki köteles (volna) angolul megtanulni és nemzetközileg az angolt használni stb. - akkor miért nem tanítotok mindenkit már kisgyerekkorától angolra és csak arra?
Amígy a filmek 99%-ban Hollywoodból, a dalszövegek angol nyelven, a tudományos publikációk szintén angol nyelven kerülnek kiadásra, addig ÉN praktikus okokból angolul tanulok, mert ez az egyetlen nyelv, amire jelenleg globális szinten bazírozni lehet.
Egyelőre gazdasági, tudományos és kulturális megfontolások alapján az angol a közvetítő nyelv; majd ha ezek együttesen megváltoznak, akkor majd más lesz, mint ahogy történt ez már néhányszor a történelem folyamán. Görög, latin, francia is betöltötte már egykor ezt a szerepet. A mai világ angol „világnyelvű”. Én ebben a világban élő középkorú ember vagyok, akinek nincs nyelvfétise, azaz nálam a nyelv kizárólag eszköz, nem pedig cél. Amikor kérdik, hogy tanulnék-e szívesen harmadik nyelvet, mindig azt mondom, hogy nem, mert már angolul megtanultam, és én inkább arra törekszem, hogy ezt az angoltudást minél tökéletesebbre, folyékonyabbra, választékosabbra csiszolhassam, például hogy anyanyelvi szinten tudjak beszélni. Ehhez még kell jó pár év csiszolás: az anyanyelvemet már negyven éve gyakorlom. Ennyi biztos kell az angolhoz is, utána meg az élet véget is ér.
A következő generációk is eldöntik, milyen nyelven akarnak beszélni egymással. De ez a döntés soha nem lesz felülről kikényszerített parancs. Az emberek olyan nyelven beszélnek, amilyen nekik tetszik. Nem véletlen, hogy Pápua-Új-Gineán ahány törzs, annyi nyelv, és van belőle vagy kétszáz azon a kis szigetcsoporton. A világon beszélt nyelvek egyharmadát birtokolják. Pedig a területük nem tenné indokolttá, és van is egy közös nyelvük, a pidzsin, egy faék egyszerűségű nyelv mindenféle szigorú értelemben vett nyelvtant mellőzve, ezért nem is képes a mondanivalót finoman árnyalni. Arra való, hogy egy üzletet le tudj bonyolítani. Kábé mint a turistanyelv. Filozófiára alkalmatlan.
Szinte már indokolatlanul hosszú válasz következik! Kérjük az öveket bekapcsolni, vagy még most, időben más URL-ekre evezni! Én szóltam…
A félreértések elkerülése végett, én nagyon nem kedvelem az angol nyelvet. Tanultam oroszul – kényszerűségből –, olaszul, németül, angolul. A nyelvtanulás nem az erősségem, de az angolt még ehhez mérten sem kedvelem. Nem áll rá sem a fülem, sem a nyelvem, pl. az olasz nyelv ritmusos, mégis dallamos hangzásával összehasonlítva az angol nekem egy artikulálatlan nyávogásként hat, akármennyire is megszoktam már. Amennyire muszáj, annyira tudom használni, de szerencsére leginkább csak olvasnom kell angol nyelven.
Majdnem 20 éven keresztül aktív néptáncos voltam. A magyarságomra büszke, a magyarságom gyökereit ismerő, ahhoz erősen kötődő magyar ember vagyok. De nem soviniszta. Kányádi Sándor megfogalmazása számomra a legkifejezőbb, ő valahogy úgy fogalmazta meg, hogy a magyar Isten kiválasztott népe. Arra lett kiválasztva, hogy továbbvigye azt a tudást, amit csak a magyarok tudnak igazán. Mint ahogy a szlovák, a román, a német, az orosz, az angol is ugyanúgy Isten kiválasztott népe, akik meg arra lettek kiválasztva, hogy továbbvigyék azt a tudást, amit csak ők tudnak igazán.
Személy szerint nem tartom problémának, ha más nyelvek és kultúrák hatással vannak a magyarra. Ez régen is így volt – elég megnézni, hány latin, újlatin, német, szláv eredetű szóval gazdagodott a nyelvünk –, és ez inkább vált ez hasznunkra, mint kárunkra. Viszont más szempontból már kicsit pesszimistább vagyok, mert régen egyfajta szűrőn, kontrolláltan ért minket más kultúrák hatása, addig ma sokkal szűretlenebbül, kontrollálatlanabbul ömlik ránk mindezt, így bizonyos jelenségek nekem is szúrják a szemem.
Ez egy dolog. De külön tudom választani azt, hogy mit szeretek, mi tetszik, meg azt, hogy mi az objektív igazság, illetve hogy minek van realitása. Szintén külön tudom választani azt, hogy mi következik abból, hogy jelenleg az angol – ahogy te fogalmaztál – a világnyelvpótlék, és mi következik abból, hogy kinél van jelenleg a globális vezető hatalom, függetlenül attól, hogy történetesen angol anyanyelvű ez az ország. Szerintem ez utóbbi az, ami a te gondolkodásodban kicsit összemosódik.
Oké, játszunk el a gondolattal, hogy a globális közvetítő nyelvet lecseréljük valamilyen mesterséges nyelvre, az idézeted nyomán ezt a továbbiakban Világnyelvnek fogom hívni (így nagybetűvel írva). Ettől még az USA marad a vezető globális hatalom, és ez így is marad, amíg például a kőolaj-kereskedelem dollár alapú marad, akkor is dollárban történik az elszámolás, ha Szaud-Arábia ad el olajat Szudánnak. Az USA mérete, földrajzi elhelyezkedése, és az ebből fakadó védett jellege és gazdasági potenciája sem lesz másabb. Továbbra is a legerősebb katonai erővel fog bírni, továbbra is úttörője lesz a katonai és ipari technológiai innovációnak. Továbbra is a NASA lesz az űrkutatás egyik főszereplője, a Szilícium-völgyben maradnak informatika meghatározó szereplői, továbbra is Hollywood fogja ontani a filmeket ránk az amerikai kultúrával, gondolkodással együtt, maximum nem angolról, hanem eszperantó nyelvről fogjuk ezeket szinkronizálni. Az USA továbbra is játszani fogja a sakkjátszmáit például a Közel-Keleten, meg mindenhol máshol is. Ha mindezek valamelyik meg is változna, nem a globális nyelv miatt fog.
Ha ez így van, márpedig logikusan és objektíven belegondolva én így látom, akkor fel kell tenni a legfontosabb kérdést, amit minden kérdés esetén elsőként kellene feltenni: Miért?
Miért lenne jobb egy olyan világ, amiben nem az angol, hanem a Világnyelv a globális közvetítő nyelv? Miért rosszabb a világ úgy, hogy az angol – ahogy te hívod – a világnyelvpótlék? Ez az, amit megválaszolatlanul hagytál, és ami a beidézett eszmefuttatásból sem derül ki. Mert az nem egy logikus érv, hogy azért legyen a Világnyelv kultúrafüggetlen, mert az nekünk jó. Ez nem érv, hanem vélemény. De akkor ha már nem válaszoltál rá, megpróbálok magam lehetséges válaszokat adni a kérdésre, még ha rögtön némi kritikát is megfogalmaznék ezekkel szemben:
1. Könnyebb lenne nyelvet tanulni. Nyilván egy mesterséges nyelv konzekvens és egyszerű nyelvtannal rendelkezne, mindenféle kivételek, rendhagyó ragozások nélkül. Ez kétségtelen. De azért nem lenne sokkal könnyebb megtanulni, hiszen a szókincs az, amit a legnehezebb elsajátítani. Ha jól veszem ki némi kutakodás után, te tanulsz eszperantó nyelven, nyilván tisztában vagy ezzel. A szókincs megtanulása nem lenne könnyebb, főleg ha nem a más nyelvekből merítő eszperantót jelölnénk ki Világnyelvnek, hanem egy minden nyelvtől és kultúrától független szókincsű, de univerzálisan használható Világnyelvünk lenne. Ebben az esetben a szókincs megtanulása nem hogy könnyebb, még nehezebb is lenne az angolhoz képest, annak is, aki egy árva szót nem tud angolul.
2. Jól keresztbe tennénk az angol anyanyelvűeknek, hiszen ahhoz, hogy nemzetközi terepen boldoguljanak, nekik is meg kellene tanulniuk egy idegen nyelvet. Persze mondjuk az USA-t nézve azoknak tennénk leginkább keresztbe, akik nem okozói, és csak passzív módon haszonélvezői az USA vezető helyzetének, az angol világnyelv (pótló) helyzetének. Aki közvetlenül hatalommal bír, aki aktívan hozzájárul az USA vezető helyzetének fenntartásához, annak nem nagyon teszünk ezzel keresztbe, maximum fogadnak majd egy tolmácsot.
3. Nüansznyival kisebb lenne azért az angol anyanyelvű országokban élők előnye a többiekéhez képest. De csak nüansznyi, már-már elhanyagolható mértékben.
Lenne még bármilyen más előnye ezen kívül? Maximum nyelvi, vagy valamiféle esztétikai szempontból lehetne érvelni a Világnyelv mellett, ha így merült volna fel a kérdés, akkor más lenne a válaszom is. De nem így merült fel, így kénytelenek vagyunk a kérdést más szempontok alapján is körbejárni.
folyt. köv…
…folytatás…
Sokáig Európa – főleg nyugati részének – globális közvetítő nyelve a latin volt. Bele lehetne menni ennek a logikus magyarázatába, de lapozzunk. A gyarmatok korában a Brit Birodalom volt a legnagyobb gyarmatbirodalom. A helyzetből adódóan nem egy angol tanult meg valamilyen indiai nyelven, hanem sok indiai tanult meg angolul. Nem azért, mert rajongott volna az angol nyelvért, vagy az angolokért, inkább annak ellenére, hogy a legkevésbé sem. Illetve nem csak a gyarmatok, hanem a gyarmatokkal, vagy a gyarmatosító birodalommal valamilyen politikai, üzleti, kulturális kapcsolatot fenntartó országok, népek is megtanultak angolul, megint csak praktikus megfontolásból. Persze a gyarmati birodalmak kora véget ért. De a nyelvtudás nem veszett el, ha két ország, két cég, két nép közvetítő nyelvet akart választani, az angolt választották, mert angolul beszélőkből volt a legkönnyebb összeállítani egy szakemberekből álló tárgyalócsoportot.
Így aztán aki boldogulni akart a továbbiakban, az szintén angolul kezdett tanulni, ezzel maga is hozzájárulva ahhoz, hogy az angol legyen a legelterjedtebb másodlagos nyelv. Róka fogta csuka.
Lehet ezt tragikusnak tartani. Lehet ennek nem örülni. Lehet az angol anyanyelvű országok kultúráját, politikáját, gazdasági machinációt, vagy csak az angol nyelvet nem szeretni, utálni. De egyet nem lehet, ha nem akarunk fals képet kialakítani: ezt a körülményt, adottságot, helyzetet figyelmen kívül hagyni, nem a vizsgálódás tárgyává tenni.
Mert itt nem arról van szó, hogy melyik nyelv legyen a Világnyelv. Nem tiszta lappal indulunk. Már van egy „világnyelvpótlék”, itt ezt kellene !lecserélni!. Koordinált, felülről irányított módon ehhez a következők kellenének:
0. Mivel globális változásról van szó, nem lehet a változást egyetlen országban elkezdeni, globális összefogásra lenne szükséges, egyszerre, egy időben kellene a változásoknak megtörténnie. Különben az jár pórul, aki elsőnek lép.
1. Oké, pl. összeül az ENSZ. Elsőnek el kellene dönteni, hogy változtassunk bármin is, vagy maradjon minden a régiben. Nyilván az angol anyanyelvű országoknak nem érdekül a változás. De nem csak ők fognak ellene szavazni, hanem azok akik valamilyen vélt vagy valós érdek mentén az angol anyanyelvű országok pártjára állnának.
2. Eztán el kellene dönteni, hogy ez a bizonyos Világnyelv tényleg egy mesterséges nyelv legyen, vagy valamilyen természetes nyelv. Itt is nyilvánvaló, hogy lennének, akik más megfontolásokból – mondjuk akár vallási okok miatt is – például a szanszkrit, a héber, a latin vagy az arab nyelvet favorizálnák. Meg lehet, hogy lenne olyan kretén, aki a tünde vagy a klingon nyelvet dobná fel ötletként, mert az olyan szép. :-)
3. Ha mégis sikerülne megállapodni, hogy a Világnyelv egy mesterséges nyelv legyen, akkor rögtön kialakulna vagy hét csoport, az egyik az eszperantót, a másik a volapüköt, a harmadik az interlingvát favorizálná. Lenne egy csoport, akik egy új, független nyelv mellett tennék le a voksukat, és rögtön nyolc különböző klikkre esnének szét, nyolc különböző módon képzelnék el azt, hogy milyen legyen ez az új nyelv, és ami fontosabb, ki határozza meg, hogy milyen legyen ez az új nyelv. Presztízskérdést csinálnának ebből. X ország valamiféle revansként látatlanul is le fogja szavazni Y országot, akkor is, ha kikezdhetetlen érvekkel is támasztaná alá az álláspontját.
Én esélytelennek látom az, hogy akár eddig képesek lennénk eljutni. A 4-5 szereplős böngésző szegmens nem tud egy egységesen támogatott hang- vagy videóformátumban megállapodni, miből gondolhatnánk, hogy több száz különböző kultúrájú, múltú, gondolkodású ország és nép a maga komplikált érdekrendszerével mindenki, vagy akár csak a többség által elfogadható kompromisszumok árán magára vállalható egyezségre tudna jutni? Pedig innen kezdődnek még csak igazán a problémák.
4. A változás óriási áldozatokat igényelne. Ki kellene elsőnek képzeni egy csomó nyelvtanárt, hiszen valakinek tanítani is kellene az új Világnyelvet. Aztán ha ezzel végeztünk, át kellene strukturálni az oktatást, új protokollokat kellene lefektetni a diplomáciában, az üzleti szférában. Nagyon nem mellesleg le kellene cserélni rengeteg szöveget a múzeumokban, a reptereken, a szállodákban; könyveket, prospektusokat, honlapokat kellene Világnyelvesíteni. Ennek a globális költségeit megsaccolni sem merem, de nem egy gazdaságot küldene padlóra a feladat. Magyar viszonylatban is több ezer milliárd forintra saccolnám ennek a költségét, mondjuk egy 20 éves időszakon belül.
5. Igen sok ember nem tudna azonosulni a célkitűzéssel, miközben az árakon, béreken, adókon keresztül érezné az anyagi áldozatokat. Egy pilipócsi betanított gyári munkás valószínű pont magasról tesz arra, hogy mi a globális nyelv, mert egyiket sem beszéli. Az érveket nem hogy elfogadni, lehet, hogy értelmezni sem lenne képes. Nem beszélve széles rétegekről, akik valamilyen közvetlen, vagy közvetett módon profitálnak a már meglévő nyelvtudásukból: tolmácsok, nyelvtanárok, idegenvezetők, fordítók, idegen nyelvű kiadványok szerzői, kiadói, nemzetközi kapcsolattartók, vezetők. De még egy németül tudó, de azt a munkájában nem használó embernek is ellenérése lenne, mert egy lengyel szállodában nem tudna németül szobát foglalni, mert a szállodától elvárnánk, hogy a Világnyelvet használja, és ne valamilyen más nyelvet. Nyilván ezen emberek problémáját meg kell oldani, ami újabb átstrukturálást és újabb áldozatokat igényelne. De borítékolható, hogy nem fog valaki 40-50-60 évesen elkezdeni nyelvet tanulni, csak hogy az addigi előnyös helyzetét megőrizhesse, így minden megoldás félmegoldás lenne.
6. Minél gyorsabban zajlik le a váltás, annál komplikáltabb, és annál nagyobb áldozatokkal, így annál nagyobb ellenállással járna. Így minden kormánynak elemi érdeke lenne, hogy minél lassabban, minél több lépcsőfokban történjen meg a változás. Egy-egy lépcsőfok esetén minden kormánynak érdeke lenne, hogy lehetőleg ne az aktuális választás előtt, hanem után történjen meg a változás, mert akkor lehet, hogy ezt már a rivális párt számlájára fogják írni. Ráadásul amelyik ország elsőnek lép, az hozza meg előbb az áldozatokat, annak a gazdasága válna előbb sebezhetőbbé, az kerülne hátrányos helyzetbe több szempontból is. Így mindenki a sor végére akarna beállni. Mindezek együtt azt eredményeznék, hogy egy halogatási versenybe torkollna az egész, és minden nemzetközi megállapodás, szerződés, menetrend ellenére elhalna az egész kezdeményezés.
folyt. köv…
…folytatás 2.0…
Tehát az emberiség akkora fába vágná a fejszéjét, amilyenbe még soha. Ehhez képest lehet, hogy a klímaváltozás megoldása, vagy az ember Marsra juttatása, vagy a globális béke megteremtése is csak könnyed délutáni fejtörő lenne. Na jó, talán kicsit túlzok.
A szerény haszonhoz, praktikus előnyhöz képest nekem kicsit túl nagy áldozathozatalnak, túl komplikált feladatnak tűnik az egész.
De nézzük meg a következményeket is. Tegyük fel sikerül mégis mindezt véghezvinni. Ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben rejlik. A Világnyelvet csak elsődlegessé, vagy kizárólagossá akarjuk tenni? Azonos szabályok vonatkoznának a diplomáciára és mondjuk az üzleti életre? Azonos szabályok vonatkoznának a különböző országokra? Csak a kizárólagosság kérdése szempontjából két alapeset van:
1. A Világnyelv ismeretét, használhatóságát megköveteljük, de nem tesszük kizárólagossá, lehetővé tesszük, hogy akár angolul, németül is lehessen kommunikálni. Oké. Mondjuk idejön az Audi Magyarországra. De jure lehet, hogy lehetővé tenné a Világnyelven való kommunikációt, viszont de facto, a gyakorlatban az lenne, hogy a német nyelv ismeretét követelné meg a munkavállalóktól. Ha meg ez nem tetszik, akkor keres másik országot, ahol több hajlandóság mutatkozik a hozzájuk való alkalmazkodásra. Lesz, aki beadja a derekát. Ebben az esetben papíron ugyan megváltottuk a világot, de a gyakorlatban a legtöbb helyen minden maradna úgy, ahogy eddig is.
2. A Világnyelvet kizárólagossá tennénk, más nyelv nemzetközi szintű használatát tiltanánk, szankcionálnánk. Ez sok esetben életszerűtlen lenne. Egy cseh és egy szlovák cég bár egész jól megértené egymást, nem beszélhetne a saját nyelvén, csak a Világnyelven. Egy olasz-spanyol kettős anyanyelvű, de történetesen Olaszországban élő cégvezető nem beszélhetne spanyolul egy spanyol céggel tárgyalva, különben szankciókra számíthatna? Ez sem életszerű. De oké, a szent cél érdekében erőltessük a Világnyelvet inkább. Magyarországon jó, ha huszad annyian kezdenének el németül, angolul, oroszul, spanyolul tanulni. Más természetes nyelv tanulása csak egy szűk réteg passziója maradna, jórészt azoké, akik ma eszperantót tanulnak. Viszont így nem csak a másik nép nyelvét, ezzel együtt a gondolkodását, a kultúráját is kevésbé ismernénk meg. Remek. A cél az volt, hogy megkönnyítsük a kapcsolatot különböző nyelvű népek és kultúrák között, az eredmény meg az lenne, hogy még inkább elszigetelnénk a kultúrákat egymástól.
Aztán ha mégis sikerülne valahogy az egészet megvalósítani és fenntartani, akkor sem garantálná semmi, hogy ez így is marad. Például semmi nem garantálja, hogy a gazdasági fölényét kihasználva az USA valamilyen előnyös ajánlatért cserébe ne állapodna meg egy kisebb országgal, hogy törvényes kereteken belül lehetősége legyen az amerikai cégeknek angol nyelven kommunikálni a helyi cégekkel, munkavállalókkal, és nyilván a legtöbb amerikai cég élne is ezzel a lehetőséggel. Mire felocsúdnánk és még mielőtt megszoknánk az új rendszert – ami ugye több generációnyi időt igényelne –, azon kapnánk magunkat, hogy újra az angol lett a de facto világnyelv. Mert az erősebb kutya azért mégis csak erősebb kutya maradt.
Még egy aspektus, amit megint csak nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Világnyelv nem lenne egyetlen nép anyanyelve sem. Ha igen, máris sérülne a Világnyelvvel szemben támasztott elvárásunk, hogy kultúrafüggetlen legyen, senkinek ne származzon előnye abból, hogy történetesen a világnyelv az anyanyelve. Viszont emiatt a Világnyelv nem lenne képes organikusan fejlődni. Az azért némi aggodalomra ad okot, hogy az eszperantó fejlődési irányának kérdésében is voltak és vannak komoly viták. Az eszperantó megszületése óta számos nyelvváltozat alakult ki, van belőlük legalább egy tucat. Emellett sokan voltak, akik az eszperantó létezésének tudatában mégis saját mesterséges nyelvet tartottak jónak kreálni, és ők is sok követőre leltek. A XX. században két-három tucat olyan mesterséges nyelv született, ami képes volt annyi követőt maga mögé felsorakoztatni, hogy említésre méltó lehessen. Ennél sokkal több olyan mesterséges nyelv született, ami mindvégig marginális maradt. Ha létezne a Világnyelv, nyilván jobban reflektorfénybe kerülne a kérdés, mindig lenne jó pár ember, aki meg akarná reformálni az egészet. Az új rendszer bevezetése után száz évvel több mesterséges nyelv lenne, mint ahány természetes.
Meg van még pár gondolat a fejemben, de nem akarok itt könyvet írni.
Na, most már én is elmondhatom magamról, hogy rengeteget írtam erről. :-) Szerintem elég sokféle aspektusból megvizsgálva, elég részletekbe menően tárgyaltam a kéréskört a saját nézőpontomból.
Most így a grafomán hajlamomat kiélve azt a kérdést tenném fel, hogy mi az a fontos aspektus, amit nem vettem figyelembe. Vagy mi az az aspektus, amiben hibás következtetéseket vontam volna le, és ami fontosabb, mi a helyes következtetés, összefüggés. Vagy mi volt az az aspektus, amit bár kardinálisnak tételeztem, igazából nem is annyira lényeges, mint ahogy én látom. Magyarán milyen érv, gondolatmenet áll a „szerintem nem látsz világosan ebben a kérdésben” vélemény mögött? Mert ez így önmagában, érvek, következtetések hiányában meglehetősen üresen cseng, nem fogok sem én, sem más velem egyetértő ember máshogy pláne nem helyesebben látni ebben a kérdésben. Mi az „elég sokat írtam erről” mögött húzódó tényleges tartalmi eszencia – valamiféle elvont eszmén, ideán kívül –, amit szembe lehet állítani az általam felvázoltakkal szemben?
Az angol jelenleg a világnyelv, ha tetszik, ha nem. Az eddig leírt okok miatt nem látom esélyét, hogy rövid- vagy középtávon ez spontán megváltozna, pláne, hogy irányított folyamat keretében megváltoztatható lenne. Ameddig így van, addig viszont akármennyire nem szereti valaki az angol nyelvet, vagy bármelyik angol anyanyelvű ország dolgait, az objektív következtetés nem lehet más, mint az, hogy aki ma nyelvtanulásra adja a fejét, az a legjobban akkor jár, ha az angolt választja. Nyilván hosszútávon az angol is leváltható lenne, mint ahogy a latin is elvesztette a globális nyelv funkcióját. Bár azt is látni kell, hogy amíg ez már elég régóta megtörtént, a folyamat még mindig nem zárult le teljesen, a tudományágak jelentős részében még mind a mai napig visszanyúlnak a latinhoz vagy a göröghöz teljesen új dolgok elnevezésekor. Közép- és hosszútávon meg még mindig esélyesebbnek érzem azt, hogy az angolt a jövőbeli politikai változások miatt egy másik természetes nyelv, az orosz, a mandarin vagy az arab nyelv váltja le, mintsem azt, hogy valamilyen mesterséges nyelv. Persze ez ugyanúgy nem tetszene se neked, se nekem, de az esélye ettől még nagyobbnak tűnik. De ne legyen igazam.
Persze ettől még nem őrültség mesterséges nyelvet tanulni, van közvetlen és közvetett praktikus előnye is. Az idézetedben leírtak mögött is vannak nemes gondolatok. De a fentieket végiggondolva belátható – szerintem –, hogy felülről irányított módon nem fogja leváltani egy mesterséges nyelv az angolt. Ez csak természetes, organikus, nem erőltetett módon tud megtörténni fájdalommentesen. Ehhez meg – az öngerjesztő folyamatok miatt – hosszú idő – több száz, vagy akár ezer év – és mély belátás szükségeltetne. Ennek tükrében mondjuk az eszperantót az angol nyelv alternatívájaként, azzal szembeállítva tálalni nem túl meggyőző. Annak van értelme, hogy ösztönözd magadat és másokat, hogy az angol !mellett! esetleg tanuljanak eszperantóul !is!. Emellett lehet még érvelni. De az egészből eldöntendő kérdést faragni, a világot „eszperantistákra” és „angolpártiakra” osztani az én véleményem szerint nem éppen a helyes, objektív nézőpontot, hozzáállást testesíti meg, nem tudok udvariasabban fogalmazni, de számomra ez inkább valamiféle szélsőséges, fanatikus, így erősen torz álláspont.
Mindenesetre itt és most az angol a nyerő. Vagy nem? Azt mondod, sokan beszélnek eszperantó nyelven, nagy csoportok vannak, akik eszperantó nyelven tanulnak? Bizonyos szempontól lehet, hogy így is lehet látni, de próbálj meg asztalt foglalni egy kisebb társaságnak, a menüről, az esetleges kedvezményről beszélni !bármelyik! szomszédos ország !bármelyik! éttermében eszperantó nyelven, mindenféle összeköttetés, egyéb információ nélkül, pusztán az éttermek listájára és azok elérhetőségeire hagyatkozva. Sok szerencsét… Ha én megpróbálnám meg ugyanezt, a nagyon szerény és hiányos angol tudásommal, akkor borítékolom, hogy én járnék előbb sikerrel, még ha huszad annyira sem beszélem az angolt, mint te az eszperantót. Tartok tőle, hogy kettőnk tapasztalatának összevetése tükrében nehéz lenne az eszperantót az angol alternatívájaként reklámozni. Akkor is, ha amúgy pusztán nyelvi, illetve filozófiai, esztétikai, ideológiai szempontból rengeteg érvet lehetne felvonultatni az eszperantó mellett és az angol nyelv ellen.
Köszönöm a részletes választ.Mindezeket én is átgondoltam.
Régóta foglalkoztat a világ nyelvi helyzete.Érdekelnek a mesterséges nyelvek,ezt-azt tudok az interlinguáról,a volapükről.Eszperantista vagyok ,a nyelv taulásában,azt mondják,haladó szinten tartok.Tagja vagyok több eszperantós internetes csoportnak,kapcsolatban vagyok különböző nyelvű emberekkel eszperantóul.Nem tartom abszolút tökéletesnek az eszperantót,de az általam leírt Világnyelv elméleti fogalmát az eszperantónak sikerült a legjobban megközelítenie.
Azt,hogy kitalálni egy,sőt a tökéletes mesterséges nyelvet,aztán ezt világszerte elterjeszteni,mindenki elfogadja stb. és ez így marad időtlen időkig...én sem tartom kivitelezhetőnek.Van egy eszperantista ismerősöm,aki magát Radikala Finvenkistinonak,vagyis a végső eszperantista győzelem(t.i.az eszperantó mint globális második nyelv)radikális hívének nevezi.
Tudom,hogy a világ nyelvi helyzete politikai,gazdasági stb. tényezők függvénye is.A Világnyelvűség,Világnyelvűsödés-Világnyelvűsítés összefügg a világ politikai folyamataival.
Eszperantiságom előtt én is alkottam mesterséges nyelvet,persze csak hogy elméletben legyen.
Az emberek nem oszthatóak fel semmilyen szempontból feketékre és fehérekre,jelen esetben Világnyelviekre és nyelvi , pl. angol nyelvi imperialistákra.Tapasztaltam az átmenetet(olyan eszperantista,aki egyetért a nemzetközi angolozással).
További válaszképpen idézek .
VILÁG-NYELV
A világnak világul kell beszélnie
1.
A fenti címmel összhangban:tulajdonképpen nem is tudom,hogyan kellene írnom,hogyan,hogy mindenki a legkönnyebben és legpontosabban és legjobban és legbiztosabban megértsen a félreértés legkisebb veszélye nélkül.Valami embernyelven-ám ennek rengeteg formája,sajnos vagy szerencsére?szerencsére,hiszen a változatosság gazdagít.Például azt,hogy én vagyok,te talán úgy mondod: es esmu, te úgy,hogy mina olen, ő úgy:ich bin.Valaki: je suis.Vagy ego sum?...De mégis,sajnos is: es nem tudja,ki az ,mi az a mina,ki az, mi az az ich.Ego nem ismeri je-t.Márpedig ismernie kellene,hiszen globalizálódván , mind gyakrabban találkozunk.
2.
Az emberiség sok-soknyelvűsége,az emberi világunk ezen gazdagsága,ez a változatossága nagyon -nagyon nagy érték,ugyanazt így is ,úgy is lehet mondani és kell mondani és mondjuk és mondom és mondod.
Valamifajta közös nyelv igényét mind a mindennapokban mind a tudományos -kulturális életben jól láthatjuk,a globalizálódott-globalizálódó ember nem érti meg magát a sokezer nyelv bármelyikén, a soksokezer nyelve bármelyikén.
1. Fejlesszük a fordítási-tolmácsolási technikákat?
2. tegyünk általános második nyelvvé egy természetes nyelvet, valamelyikünk nyelvét?
3.tegyünk általános második nyelvvé egy speciálisan erre a célra kidolgozott mesterséges nyelvet?
Van,aki szerint végleges és igazi megoldást csak a 2. vagy a 3. jelenthet .
A természetes nyelv kipróbált,vitán felül alkalmas a nemzetközi kommunikációra. A legelterjedtebb nyelvekről szólva: sok embernek tanulnia sem + nagy területeken beszélik őket.
Ugyanakkor vitán felül áll-álljon az is:a nemzetközi életben nemzeti nyelv(ek)et használni nem szerencsés,mivel magával hozza az adott nyelvű államok,népek,kultúrák,egyes emberek fölényét, mások hátérbe szorítottságát.
Természetes nyelv esetében válasszunk egy mára kihaltat?Eléggé kipróbált,valaha beszélték-és azzal a bizonyos nyelvi egyenrangúsággal nem ellenkezik.Kihalt nyelv esetleg némileg megújítva,a a kor követelményeihez igazítva.(Persze, megújításával már tettünk egy lépést a mesterséges nyelv felé).Más alternatíva:csak egy maroknyi ember csak kis hatókörű nyelvére essék a választás-eszerint az még nem sérti,nem sértené komolyan az egyenrangúság elvét.Mint például a baszk, a , esetleg a .Talán beleférne a norvég és az örmény is. Jespersen szerint ezeket is javasolták.
A kitalált nyelvek életképességét talán lehetne vitatni.Egy nyelvet nem lehet csinálni, a nyelvnek spontán kell kifejlődnie,hosszú idő alatt.Ugyanakkor tudjuk-tudhatjuk,hogy a természetes és a mesterséges nyelv közti különbség csupán fokozati,nem lényegi. A természetes nyelvekben is akadnak mesterséges csinálmányok(gondoljunk pl. a magyar nyelvújításra ) és a feltalált nyelvben is beindul a nyelvi fejlődés,ha huzamosan időn át sokan és sokszor használják.
Mesterséges nyelv esetén az egyetlen szóba jöhető jelölt nyilvánvalóan az eszperantó. Vagy ki akarná ,ki tudná feltámasztani az occidentált, az idót, a volapüköt...?Tény,hogy az eszperantó alkalmas,ezt több mint egy negyed évszázad bebizonyította.
3.
Itt és most nem cél, nem feladat a világnyelv nyelvi milyenendőségének leírása,részletezése(csak a legáltalánosabb hangokból építkezzék és építkezik, írása fonetikus (legyen), kerülje és kerüli a rendhagyóságokat,nemzetközi (legyen) a szókészlete,gazdag a szóképzési rendszere).Egyet tegyünk hozzá:létezzék és létezik benne minél több egyfajta úgynevezett és úgynevezhető "szabad többféleség",azaz valamely jelentés többféleképp kifejezhetése egymással teljesen egyenértékűen.Mint például a holland nyelvben a jövő idő segédigéje,zullen,egyes szám második személyében tetszőlegesen zult vagy zal:jij zult komen vagy jij zal komen=jönni fogsz.A németben az egyes szám második személyű felszólító mód: igető +e vagy csak az igető, +e elmaradhat.Schreib(e)-írj!
4.
Otto Jespersen szerint a nyelvi ideál :emberi gondolatok kifejezése a lehető legegyszerűbb eszközökkel a legteljesebb módon,továbbá ,hogy a befogadó számára is a legkönnyebb legyen.Más a gondolatok átadásáról,maximális pontosságról éa a beszélő-hallgató minimális erőfeszítéséről beszél.
A kifejezési képesség maximuma és az elsajátítás könnyűsége persze, ellentétes irányúak,meg kell találni köztük az ideális egyensúlyt. A hímnem és a nőnem jelölése vagy például a kettős szám pontosít,gazdagít,de bonyolít is.Az irányhármasság pontosabb és árnyaltabb mint az iránykettősség,ámde nehezebb is,különösen akinek nyelvében iránykettősség van.
5.
A Világnyelv semlegessége,szupranacionalitása mint Világnyelvhetőségének alapja,feltétele és lehetősége.Meglepő,de az emberek nem jutnak el a felismerésig: a Második Nyelv nem lehet és ne legyen Első Nyelv, igen a dicsőséges nyelvi egyenlőség végett, az emberek,népek egyenjogú együttműködése,együttműködhetése végett.Nemzeti nyelv nem lehet nemzetközi nyelv, ez fából vaskarika.
6.
A világnyelv a köznapi szóhasználatban:széles körben,világszerte ismert,beszélt nyelv.
A továbbiakban azonban valami olyasmit értsünk ezt a szót használva,ami eleve arra van hivatva,hogy mindenki és akárki közös kommunikációs eszköze legyen.Minden feltételnek megfelel:elsajátítása minimális erőfeszítést igényel és használata nem kedvez egyikünknek egyikük rovására sem, stb.
Hogy ezt megkülönböztessük a világnyelv köznapi jelentésétől,a következőkben így írjuk: a Világnyelv. Még pontosabb talán,ha (az) "Emberiségnyelv"-nek nevezzük.
A Világnyelv, az Emberiségnyelv, így önmagában egy elvont fogalom,ami sokféle formába materializálódhat.
( Emberiségnyelv-hívjuk nyelvnek, bár elvileg lehet akár valami jelbeszéd is.S használjuk egyes számban a szót, bár jelölhet többet is.)
7.
Akadtak világnyelviek,akik a jövő világát a következőképp képzelték el: mindenki két nyelvet beszél,hazájának nyelvét és a Világnyelvet.
Lehet-e realitása a Világnyelvűségnek?Vagy nevetséges ábránd, minden tökéletessége ellenére meg kell elégedni elméleti létével?
A Világnyelv mint a nemzetközi érintkezés első számú, sőt kizárólagos eszköze.
A nemzetközi szervezetek hivatalos nyelve.
A nemzetközi csúcstalálkozók, tudományos és egyéb konferenciák nyelve.
Hogy konkrét példákat mondjunk: a Nobel-és egyéb díjak átadásakor mondott Emberiségnyelvű beszédek, az Emberiségnyelvű légiirányítás, az Emberiségnyelvű egyetemi szakok., iskolai tagozatok...
Az Emberiségnyelv kötelező iskolai tantárgy.Pl. a középfokú végzettség része az alapfokú, a felsőfokú végzettség része a középfokú Emberiségnyelvvizsga.
A nyilvános helyeken,az utcákon, a pályaudvarokon, a vasútállomásokon, a repülőtereken, a vendéglátóhelyeken stb., stb. helyi nyelvű+ Emberiségnyelvű feliratok, menetrendek, információ táblák stb.
Mindez szigorúan jogszabályozva.Az is,hogy az egyes helyi nyelvek ne nőhessenek túl a helyi kereteken.(Ezen jogszabályok pontos mikéntjére itt és most ne térjünk ki.)
Ez az utópia könnyen kivitelezhetetlennek bizonyulhat, eljövetelének hite pedig naiv-bár szívet melengető -történelmi optimizmusnak.
Miről szóljon ez esetben a világnyelvi ideológia?Legyen ez-az a politikailag és nacionálisan semleges,jól bevált,pontos, kifejező,de világos és áttekinthető stb. nyelv,ismerjék és használják minél többen, minél gyakrabban stb. a hatalmas X és/vagy Y és /vagy Z ország nyelve HELYETT.
A Világnyelvűség, a csak álombeli és az esetleg valóra váltható Világnyelvűség ideológiája a Világnyelviség.Ennek jelmondata lehet. a világnak világul kell beszélnie(nem szlovákul, nem franciául, nem tagalogul nem stb.)
8.
Azt írtuk : az egyes emberek második nyelve...
ITT, INNEN FOLYTATJUK
8.
Azt írtuk:az egyes emberek második nyelve.Pontosítsuk ezt.
Kétféle Világnyelvűség különböztethető meg.A Világnyelv mint idegen nyelv és mint anyanyelv.
A "Világ-idegennyelv" az a nyelvi világállapot,amelyet a különféle mesterséges nyelv- mozgalmak célul tűzhetnek ki és tűznek ki. Egy semleges és egyszerűen elsajátítható nyelv mint a globális kommunikáció eszköze.
A "Világanyanyelvvel" óvatosan kell bánni.Az uralkodó felfogás szerint csupán elméletben létezhet. Egy globálisan használt és embermilliárdok által használt nyelv nem maradhatna egységes.A Világ-idegennyelv esetében a felbomlás talán elkerülhető-mérsékelhető,hiszen mint második nyelv,csak második nyelv, korlátozottabb használatú.
Van olyan vélemény is persze,miszerint napjainkban a világérintkezés megélénkülésével elképzelhető a Világanyanyelv spontán létrejötte, fennmaradása, a Világanyanyanyelvűsödés szükségszerű történelmi folyamat.
Gyakorlati lehetőségeitől függetlenül megvizsgálandó egy Világanyanyelv szüksége. S mindenképp igennel kell felelnünk rá.Mindennemű kommunikációs probléma megoldása-eltűnése a maga javára billenti a mérleget a nyelvi elszegényedéssel szemben- ennek az elszegényedésnek nem kell nyelvi sokszínűségünk teljes eltűnését jelentenie.Az arab, a hindi, a szlovén, a francia nyelv megmarad(hat) könyvekben, adatbázisokban és használtathatik, használtatik a művelt elit , a tudósközösség által.
Megvizsgálandó a Világanyanyelv milyensége is. Eltérően a Világ-idegennyelvtől, nem kell,hogy tulajdonsága legyen a könnyen megtanulhatóság.(Kivéve a helyesírás fonetikusságát.)
A Világanyanyelvben jobban érvényesíthető a kifejezési képesség maximuma.Értem ezalatt azt:nem szükséges a nyelvi gazdagságot a megtanulhatóság érdekében korlátozni.Nem kell,hogy sok jelentésárnyalatot csak körülírással lehessen kifejezni.
A nyelv minél kevesebbet tudjon csak körülírással kifejezni(mondhatjuk: csak közvetve) kifejezni és minél többet közvetlenül is.Pl.: nemcsak nőnemű ő, hímnemű ő van, hanem létezik külön ilyen és külön olyan nemű névmás is.(S persze létezik egy semleges forma , egy nemre nem utaló névmás is).Nemcsak azt tudjuk mondani: ház, tárgyesetben, de azt is: házat. Nemcsak úgy tudjuk mondani: a városban, irány, hanem úgy is:a városba.Nemcsak én beszélni a múltban, hanem én beszéltem is.
Ezen kívül: X dolog kifejezésére létezik egy általános forma, ami pusztán X.AX vagy BX?nem árulja el.Továbbá létezik külön, speciálisan Ax és BX alak is.
A Világanyanyelv, a fentieken túl, rendelkezzék izoláló, agglutináló és flektáló vonásokkal is, találtathassék benne mindenféle típusú toldalék,: prefixumok, circumfixumok, infixumok, szuffixumok..Egyalakú és többalakú tövek, toldalékok,többalakúság fonetikai és szemantikai szempontok szerint,egymástól részben és teljesen különböző alakváltozatok. Pre- és poszpozíciók.Egyszerű és összetett formák, igeidők.
Szabálytalanságokkal tarkítva. A kivételek a nyelvet változatossá teszik, "megízesítik".
Az imént felvázolt nyelvtípust,amelyet tehát Világanyanyelvünknek képviselnie kellene , nevezzük teljes nyelvnek.
Ennek kialakulása minden bizonnyal tudatos beavatkozást igényel.Vagyis a Világanyanyelv ,legalább részben mesterséges kell,hogy legyen, legalábbis, ha érvényesíteni akarjuk a teljes nyelv kritériumait.
9.
Az emberiség ideális nyelvi állapota, a szó szoros értelmében vett Világnyelvűség -talán lehető, talán lehetetlen.Mind a Világanyanyelvűség, mind a Világ-idegennyelvűség.
Megtalálni ,kitalálni a tökéletes nyelvet, a Tökéletes Nyelvet, a TÖKÉLETES NYELVET,amit aztán mindenki elismer-elfogad, világszerte bevezettetik, mindenki, de mindenki ismeri,beszéli, használja,minden két különböző nyelvű ember e nyelven érintkezik...és mindez tart ,amíg ember él a földön.
Legyen egy (esetleg több) ilyen és /vagy olyan kommunikációs módunk,amelyek ,azon túl, hogy teljes értékűen ki lehet velük fejezni ezt is , azt is,, nem eredményeznek sem államközi, sem interperszonális nyelvi egyenlőtlenségeket.S ez a kommunikációs forma legyen használható-használandó-használt minél többek által, minden több helyütt, minél több téren.Mindez, lehetségesség szerint, a mindenkori és az abszolút lehetségesség szerint.Természetesen lehet célul kitűzni a teljes Világnyelvűséget, a 7. pontban leírt utópiát.
10.
Az emberiség nyelvi helyzetével kapcsolatban három hozzáállás létezik:
Az első a nyelvi világközöny.A leggyakoribb típus.
A világ nyelvi állapota iránt nem érdeklődni.
A másik a Világnyelviség.
Világnyelvi az, aki az előzőekben leírt Világnyelvűség híve.
Egy vagy több független (és felépítése alapján is megfelelő) nyelv és /vagy egyéb kommunikációs móddal látja megoldhatónak és megoldandónak az emberiség nyelvi problémáit. Sajnálatos módon ez a tábor a legnéptelenebb.
Végül a Világnyelviség ellentéte, amit nyelvi imperializmusnak hívunk.
Nyelvi imperialista az, aki mindenféle független,közös nyelv helyett valamely , alapfunkcióját tekintve helyi nyelvet (nyilván a saját nyelvét)akar nemzetközileg használni, használtatni.Az ezen nyelv egyeduralmának kiépítésére, fenntartására, kiterjesztésére törekszik.
A nyelvi imperializmus többnyire más imperialista törekvésekkel társul:politikai, szellemi hegemónia, amelynek megteremtésében, fennmaradásában a nyelv döntő szerepet játszik.Ez az állami nyelvi imperializmus.
Az egyén , az egyes ember nyelvi imperializmusát magyarázhatja egészen egyszerűen az: örömmel tölti el,hogy a világ az ő nyelvét beszéli.Ez is lehet elégséges magyarázat, nemcsak nyelvtanulási kötelezettsége megkerülésének szándéka.
A nyelvi imperialistához szorosan kapcsolódik a nyelvi quisling.
A megszálló nácikat kiszolgáló norvég miniszterelnök nevének köznevesült formája a Világnyelviségben azokat jelöli, aki a Világnyelv, az Emberiségnyelv helyett használt nyelv(ek)et -mint az Emberiségnyelv helyett használt nyelv(ek)et mértéktelenül terjesztik,oktatják, egyeduralkodásukat és így értelemszerűen a más nyelvűség hátrányos helyzetét elősegítik.
A nyelvi imperialista-többnyire- a saját nyelvét akarja a világgal megtanultatni mint második nyelvet, ezzel szemben a nyelvi qiuslingnek az általa "quislingelt" nyelv nem sajátja- akár idegen nyelvként sem kell beszélnie, ez nem feltétele a nyelvi quislingségnek.
Előfordul,hogy a nyelvi imperializmus( és a nyelvi quislingeskedés is)nyelvi rasszizmussal,más néven nyelvi sovinizmussal párosul.Azaz a nyelvi imperialista(vagy quisling) szerint az ő nyelve(vagy az általa " quislingelt " nyelv) értékesebb, kifejezőbb, gazdagabb,fejlettebb stb. mint mások, ezért kell terjednie, ezért kell mindenkinek megtanulnia, illetve ezért terjedt el, ez nem is tudott volna másképp történ
ITT,INNEN FOLYTATJUK.
...ez nem is tudott volna másképpen történni.
11.
1. A "mindenki tanulja és beszélje az én nyelvemet"-típus,a legalacsonyabb színvonal, nem tartozik témánkhoz, mivel nem az ember nyelvi problémáinak megoldási kísérlete.
A "Milyen nyelv kell?" kérdés feltevése a kezdet.
2.A "mindenki tanulja és beszélje az én nyelvemet,hiszen, íme, nézzétek és lássátok:ez a legelterjedtebb,ezt beszélik a legtöbben, a legnagyobb területen,így tehát ezt kell a a legkevesebb embernek kínkeservesen elsajátítania,ezen kívül, ugye, használják az élet minden területén,szépirodalmi és szakirodalmi művek ,tudományos értekezések, cikkek, tanulmányok tömegének nyelve,vitán felül alkalmas,kipróbált, igaz, van benne némi nyelvi esélyegyenlőtlenség ,de nem a világvége, az ilyesmi amúgy is elkerülhetetlen , így is érdemes megtanulni, így is ez a legjobb, az egyetlen lehetőség.stb.,stb. "-felfogás ,nos ez már tekinthető nyelvi gondjaink megoldási törekvésének.Bár erősen egyoldalú szempontú és könnyen keveredhet hazafiúi büszkeséggel, esetleg személyes önteltséggel.Tény,hogy a természetes nyelv mint nemzetközi melletti érv ez: beszélői számából , elterjedtségi területéből fakadó eleve alkalmassága.
3.A "mindenki tanulja és beszélje-ne az én nyelvemet, hanem a legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező és a legszélesebb körben ismert nyelvet,hiszen, íme, nézzétek és lássátok:ez a legelterjedtebb, ezt beszélik a legtöbben, a legnagyobb területen így tehát ezt kell a legkevesebb embernek kínkeservesen elsajátítania, ezen kívül ugye, használják az élet minden területén , szépirodalmi és szakirodalmi művek, tudományos értekezések, cikkek,tanulmányok tömegének nyelve, vitán felül alkalmas,kipróbált, igaz, van benne némi nyelvi esélyegyenlőtlenség, ,de nem a világvége, az ilyesmi amúgy is elkerülhetetlen , így is érdemes megtanulni, így is ez a legjobb, az egyetlen lehetőség stb., stb.-elképzelés az előbbi megtisztítása minden énközpontúságtól.
4. "Milyen nyelv kell?"- és némi józan ésszel eljuthatunk az Emberiségnyelv , a Világnyelv ismérveihez, lásd az írás korábbi pontjait.
12.
Minden , bármely nemzeti nyelv globális közvetítő szerepben nem, NEM világnyelv ,nem a Világnyelv, nem egyéb mint ún. világnyelvpótlék.
Valahogy érintkezniük kell az eltérő nyelvűeknek.Különösen a globalizáció korában.Ha nincs Emberiségnyelv, mindenkitől független ,nemzetközileg ismert nyelv, értelemszerűen a legbefolyásosabb országok, országcsoportok nyelve fog használtatni helyette. A mindenkori legbefolyásosabbak nyelve.
Nyelven kívüli, politikai,gazdasági tényezők határozzák meg, melyikünk nyelve válik világnyelvpótlékká, hogyan , meddig, mennyire stb.
Azonban én azt gondolom: X nyelv nem válna világnyelvpótlékká,mert nem tudna azzá válni-ha az ember határozottan szemben állna vele.
Ha nem hinnék a világnyelvpótlékot a Világnyelvnek.De gépiesen alkalmazkodtok hozzá.
Megtanulod X nyelvet és használod, ha kell, ha nem.
Vajon tisztában vagy azzal: X nyelv nem a Második Nyelvünk szerepre termett, nem is igazán alkalmas rá?Hogy uralma ilyen és olyan nyelvi előnyöket-hátrányokat eredményezett és eredményez?
Lényegében saját nyelvi hátrányos megkülönböztetésedet veszed tudomásul.
"Ugyan mit tehetnék én -ez ellen?" Nem szerencsés ez,persze-de ki lehet bírni." Esetleg: " Engem nem érint."
(Nyelvileg ) világközönyös vagy, teljes érdektelenséget tanúsítasz a (nyelvi világrend), annak milyensége, esetleges hibái iránt.
Eszményünk a világérdekelt és világaktív ember. Aki nem közömbös a világ, annak történései iránt.
Nyelvileg?
A Világnyelvűség elkötelezett híve, tettekben is,nemcsak szavakban.
Ha az átlagember nem volna, ha nem volnál (nyelvi ) világközönyös ,bizony , nem kizárt, hogy X nyelv hegemóniája nem tudott volna és nem tudna kiépülni és fennállni.Minden történelmi és politikai folyamat ellenére sem.Megfelelő számú és megfelelően világérdekelt, világaktív emberrel az emberiség bármilyen és bármelyik világnyelvpótléknyelvűsége talán (könnyen és gyorsan) megakadályozható, illetve gyógyítható.
A Világnyelvűség jegyében tudatosítani kel benned is,hogy minden világnyelvpótlék-rendszer abnormális, rendellenes állapot, amely személy szerint téged is hátrányosan érint és amely orvosolható és orvosolandó a te részedről is.
13.
Szólni kell a Világnyelviség-Világnyelvűség és a legjelentősebb mesterséges nyelv , az eszperantó kapcsolatáról.
Az eszperantizmus-amennyiben az eszperantó általános második nyelvvé tételét jelenti és célozza- a Világnyelviség egy megtestesülése. A Világnyelviség azonban lényegesen tágabb az eszperantizmusnál, nem mondja,hogy csakis az eszperantó lehet és kell,hogy legyen az Emberiségnyelv.
Természetesen az eszperantó sokkal nagyobb része az emberi történelmünknek,mint azt gondolnánk, a legnagyobb hatású kísérlet a megfelelő nyelvi világrend kiépítésére.
Kijelenthetjük:egyetlen eszperantó nyelvkönyv, szótár bizonyos szempontból többet ér és hasznosabb mint az összes világnyelvpótlék-nyelv(mint világnyelvpótlék -nyelv) összes nyelvkönyve és szótára együtt.( Ugyanez elmondható akár minden más mesterséges nyelvről is).
A teljes történelem folyamán az eszperantó állt és áll a legközelebb az Emberiségnyelv fogalmához.
14.
Természetesen tudjuk, hogy nem az Emberiségnyelv hiánya a XXI. századba frissen belépett ember központi problémája.
Inkább szeméttelenítsünk, békekössünk világnyelvpótlékul mint klímaváltozzunk, túlnépesedjünk világul.
Ettől függetlenül, ennek ellenére az Emberiségnyelvtelenség létezik és valós probléma.Az Emberiségnyelv-igény a világbékéltetés közben szóba kerülhet és szóba kerüljön.
Az emberiség olyan faj, amely nem adott magának nyelvet.
Persze meg lehet említeni a volapükizmust, a Nemzetközi Segédnyelv Szervezetet, stb. , de kiváltképp a már szóba került eszperantót.
Az eszperantó sem érte el -legalábbis eddig- a nemzetköziség azon szintjét, hogy Emberiségnyelvnek nevezhessük.
Nem kizárt, hogy a Világnyelvűséget, annak csúcsát az elméleti kidolgozottsága, a szimbolikus megvalósítása és ennyi-annyi Emberiségnyelv-jelölt megalkotása-megalkotottsága fogja jelenteni, a jövőben is.Természetesen a gyakorlati megvalósítás korlátai ellenére a jelenleginél tudnánk lenni Emberiségnyelvűbbek is.
" Az ember, az Ember látva soknyelvűségét, közös nyelvet ad magának. Szakértő módon, ügyesen kidolgozva.
S nemcsak megalkotja, de el is fogadja és használja."
Bármilyen költői megfogalmazás, de lényegében erről van-VOLNA szó.
Sapir szerint a semleges világnyelv iránti egyetemes lojalitás az emberi szabadság erőteljes szimbóluma. Menjünk kissé tovább. Az emberiségnyelv maga,szükségének felismerése, megalkotása-megalkotottsága, befogadása, használata bizonyítéka LEHETNE az ember magasrendűségének, emberiségének, önállóságának.Emberisége:az ember emberiségben gondolkodik, nem szorul bele nemcsak személyes önmagának nem, de de saját népének-hazájának-országának partikularitásába sem.Önállósága:tudatosan, precízen alakítja sorsát, történelmét.
Mindezek kifejeződése LEHET, LENNE, LEHETNE az Emberiségnyelv.
X nyelv hegemóniájának, ennek helytelenségének észre nem vétele, X nyelv hegemóniájához való automatikus alkalmazkodás az emberi szűklátókörűség , alsóbbrendűség bizonyítéka.
" Miután az ember gondoskodott önnön nyelvi szükségleteiről, kipattanhat a fejéből az Embernyelv után akár a kozmikus nyelv gondolata is:vagyis egy olyasfajta kommunikációs eszközé, amely a világmindenségben élő legkülönbözőbb fajok közti kölcsönös megértést szolgálja..." De szaladjunk-e ennyire előre, ki tudja, az Emberiségnyelv nem haladja-e meg képességeinket,céljainkat?...
15.
Jelenleg az első számú világnyelvpótlék az angol nyelv.Több százmillió anyanyelvi beszélőjével anyanyelvileg is a legelterjedtebbek egyike.Minden kontinensen és minden téren közhasználatú.A Brit-szigeteken, Észak-Amerikán, Ausztrálián... kívül számos egyéb országban is hivatalos státuszt élvez az egykori gyarmati viszony maradványaként.Azonban Emberiségnyelv-helyettiségének fő oka az USA szélsőséges világgazdasági és világpolitikai súlya.
Napjainkban nagyobb tudományos szenzáció az egyszeregy angolul mint a világmindenség alapképlete bármely más nyelven.Napjainkban a nemzetközi életben részt venni inkább van lehetősége egy Hitlernek angolul mint egy Platónnak, Einsteinnek, Homérosznak bármely más nyelven. Inkább lehet fajgyűlölni, népirtani angolul mint világmegváltani, holtakat feltámasztani nemangolul.Stb.
16.
Minden nyelvi rendszer...
ITT,INNEN FOLYTATJUK.
16.
Minden nyelvi rendszer,amely valamely nemzeti nyelv elsődleges használatára épül,torz és rendellenes állapot..Egyfajta betegség.
Úgy gondolom,a világ elangolosodásában is kulcsszerepe volt a nyelvi világközönynek.
Az angol nem vált volna világnyelvpótlékká, mert nem tudott volna világnyelvpótlékká válni és nem tudna az lenni, ha az emberek határozattan szemben álltak volna vele, szemben állnának vele.
Ha nem hinnék a Világnyelvnek.
De te gépiesen alkalmazkodsz hozzá. Megtanulsz angolul és angolozol, ha kell ha nem.
Vajon tisztában vagy azzal:az angol nem a Második Nyelvünk szerepre termett, nem is igazán alkalmas rá?Hogy uralma ilyen és olyan nyelvi előnyöket és hátrányokat eredményezett és eredményez?
"Ugyan mit tehetnék én -ez ellen?"Nem szerencsés ez,persze, de ki lehet bírni."Esetleg: "Engem nem érint."
( Nyelvileg) világközönös vagy, teljes érdektelenséget tanúsítasz a (nyelvi ) világrend, annak milyensége, annak esetleges hibái iránt.Ha ugyan nem vagy kifejezetten nyelvi imperialista, angol nyelvi quisling.
Eszményünk a világérdekelt és világaktív ember. Aki nem közömbös a világ, annak történései iránt.Nyelvileg a Világnyelvűség híve, tettekben is.
Ha az átlagember nem volna, ha nem volnál (nyelvileg) világközönyös, nem kizárt, hogy minden történelmi, politikai folyamat ellenére nem tudott volna az angol nyelv eluralkodni.
Megfelelő szám és megfelelően világérdekelt és világaktív emberrel az emberiség angol nyelvűsége talán gyógyítható.
A Világnyelvűség jegyében tudatosítani kell benned is: minden világnyelvpótlék-rendszer abnormális, rendellenes állapot, amely téged is hátrányosan érint és amely orvosolható és orvosolandó a te részedről is.
Korunk első számú világnyelvpótlékának, az angol nyelvnek quislingjei mindazok,akik az angol nyelvet egy bizonyos minimálisan kényszerű mértéken felül terjesztik, népszerűsítik, oktatják.
Elősegítik az angol világnyelvpótlék-szerepének konszolidálódását, kiteljesedését, az angol nyelvű világ hegemóniáját, a más nyelvű világ háttérhelyzetét.
Tipikus példa az ilyen-olyan egyetemi angol tanszékek oktatói.
17.
Az angol nyelvről szólva meg kell különböztetnünk a nemzeti angolt és a világnyelvpótlék-angolt.Az angol mint anya-és államnyelv és az angol mint nemzetközileg, a Világnyelv helyett használt nyelv.Ugyanaz , mégis más, ugyanaz a nyelv két teljesen eltérő szerepben, két egymásra nem is hasonlító arccal.Ezen és azon emberek nyelvét, ezen és azon államok nyelvét tiszteljük, elismerjük éppúgy mint bármely másikat, az észtet, a malájt, a szuahélit...A szükséges Emberiségnyelv helyetti nyelvet azonban el kell utasítanunk, ugyanígy elutasítanánk ilyen szerepben bármely más nyelvet, a lettet, a zürjént, a baszkot...
Hangsúlyozzuk, hogy a Világnyelvűségben, ha szóba kerül az angol nyelv, a világnyelvpótlék-angolra kell gondolni, amennyiben a nemzeti angolról beszélünk, azt jelezzük:
a nemzeti angol.Tehát minden angol nyelvű tudhatja, hogy ez az ideológia NEM az ő nyelve ellen irányul.
18.
A világnyelvpótlékságról elmondottak természetesen igazak az összes esetleges jövőbeli világnyelvpótlékra, napjainkban pedig az az angol után a franciára vagy épp az oroszra stb. is.
19.
A mindenkori világnyelvpótlékot ( jelenleg az angolt) anyanyelvükként beszélőktől el lehet várni, el kell várni, el van várva:
-ismerjék el ennek a nyelvi helyzetnek a helytelenségét
-ne éljenek saját nyelvük mindig és mindenhol és mindenben használhatóságának lehetőségével:
-tanuljanak nyelv(ek)et, mint bárki másPl. ha létezik bármiféle Emberiségnyelvjelölt, igyekezzenek azt ők is megismerni.
20.
Meg kell tanulnunk nemangolul.
Fel kell fedezni, hogy nemcsak angolul beszélünk.
Hogy Mina és Én és Jeg ... bizony semmivel sem alacsonyabb rendű mint I .És mint Je és mint Ich és mint...
Észre kell vennünk,hogy a nyelvtanulás nemcsak angoltanulás, a nyelvtudás nemcsak angoltudás , az idegen nyelv, sőt a NYELV, A NYELV nemcsak az angol nyelv tud lenni.Tud lenni és kell,hogy legyen.
Igen , meg kell tanulnunk nemangolul érteni, beszélni, gondolkodni, akarni.
Főleg neked. Képes vagy rá?
Folytatva ezt:meg kell látnunk nemAmerikát. Sőt:NemAmerikát.
Igen, a teljes nemamerikai világot.Meg kell látnunk , de akár szó szerint , fizikailag érzékelnünk kell.Például a skandináv fjordokat, a Hradzsint, a Nyevszkij- székesegyházat, de igen, a Tadzs Mahalt és az Akropoliszt is.Meg kell másznunk a Fujit és meg kell mártóznunk az Iszik-kölben, végig kell sétálnunk a Kínai Nagy Falon...Igen, főleg neked. Képes vagy rá?sajnos nem kizárt,hogy bár képes volnál rá, nem áll szándékodban.
Fel kell ismernünk, hogy a tudatlanság, az alsóbbrendűség, az erkölcstelenség angolul és Amerikában is tudatlanság, alsóbbrendűség, erkölcstelenség.
Hogy Dante nemangolul is olvasható.
Hogy a napfény a szejm vagy a knesszet épületét is ugyanúgy megvilágítja,mint a White House-t.Hogy Hirosimában, Nagaszakiban is haltak meg emberek, nemcsak Pearl Harbornál és nemcsak a World Trade Centerben.
21.
ITT, INNEN FOLYTATJUK
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!