Szerintetek tenyleg igy gondolja? . Vagy hazudott?

ilyesmiben nem lehet hazudni, mert senki sem tudja. lehet, hogy az segít majd abbahagyni, hogy megváltoznak a körülményeid. egyetemre mész, vagy komoly barát/nő jön.

azért azt talán elismered, hogy nem csak egy rossz szokásról van szó. egy pszichológus nem fogja megoldani. akik ilyet javasolnak, csak hallották valahonnan. egy kis beszélgetés nem fog felrázni.

ha mégis menned kell, akkor viszont ne félj tőle. beszélhetsz bármiről, nem kell a vagdosásról. amennyire én vettem észre, nem agresszívek, irányíthatod a beszélgetést. néha kérdez valamit, arra meg mondhatod, hogy nem tudod, ha nem akarsz válaszolni.

a javaslók biztos furcsállva nézik a sorokat, és azt mondják, hogy vagy jól csináld, vagy sehogy. szerintem meg senkinek nincs joga azt mondani, hogy beteg vagy, menj orvoshoz, mert ők, a normálisak jobban tudják.

ezt mindaddig fenntartom, míg nem ártasz másoknak.

és igen, a szüleid, ha szeretnek, biztos szomorúak/dühösek/tehetetlennek érzik magukat emiatt.

szerintem nézz körbe a világban, mi érdekel. tuti van, ami a vagdosásnál nagyobb örömet tud okozni.

És ha én vagdostam magam és nekem a pszichológus segített leállni? Persze nem közvetlenül, ez nem arról szól hogy beszélsz róla egyszer és többet nem kell csinálnod. De megismertem jobban önmagam, megtanultam mik azok a helyzetek, amikor ez a késztetés erősebb lehet és szép fokozatosan már egyre kevésbé akartam tényleg bántani magam. Könnyebb ellenállni. Sokkal könnyebb.

Nem egy hónap és nem is félév alatt álltam le, de az én fejemben elég nagy katyvasz van. Mindenesetre pszichológus nélkül biztos, hogy még csinálnám. Nem véletlenül mondom a kérdezőnek, hogy nem rossz dolog a pszichológus, nem csak úgy osztom az észt. De az tény, hogy a pszichológusnál nem csak erről kell beszélni, sőt valószínűleg a probléma nem magában a cselekvésben van, így nem is nagyon kell róla beszélni. De azért elhallgatni nem jó ötlet.