Miért mondják hogy az öngyilkosság nem old meg semmilyen problémát csak menekülés?

na, akkor ne szerezd meg azoknak ezt az "örömet", akikről írsz a végén:D

Azért nem old meg, mert az élet-halál nem oldható meg egy matematikai képlettel. Nincs megoldása.

"A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga. " / Madách

Én azt mondom minden éremnek két oldala van.

Te megoldottad magadnak a problémáidat, de a gyerekeid, rokonaid meg szívhatnak veled, mert temetni kell, perkálni. Főleg ha anyagi gondok elől menekültél ezzel és még a nyakukba varrsz egy rahedli adósságot. Neked nem számít és ha akarják majd ők is felakasztják magukat.

Gyávaság ha megteszed, gyávaság ha nem. Bátor vagy mert képes vagy tovább élni, bátor vagy mert képes vagy megölni magad.

Akinek szar az élete, nem szereti senki az meg kit érdekel... nem lesz tőle a világ se több se kevesebb.

Itt jön a képbe az, hogy nem tudhatod ki szeret és ki nem. Lehet, hogy van egy ember aki kedvelt téged, de nem mert lépni és ő szenved a legjobban ha meghalsz. Lehet, hogy a haláloddal egy általad nem is ismert nyomorban élő rokonodat rángatod ki a rossz anyagi helyzetéből és hopp megmentettél egy embert az öngyilkosságtól.

Édesek a fejtegetéseid.

Itt van leírva, miért nem végez magával a szenvedő ember:

[link]

Meghalni – elszunnyadni – semmi több;

S egy álom által elvégezni mind

A szív keservét, a test eredendő,

Természetes rázkódtatásait

Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.

Meghalni – elszunnyadni – és alunni!

Talán álmodni: ez a bökkenő;

Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,

Ha majd leráztuk mind e földi bajt,

Ez visszadöbbent. E meggondolás az,

Mi a nyomort oly hosszan élteti

Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,

Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,

Útált szerelme kínját, pör-halasztást,

A hivatalnak packázásait,

S mind a rugást, mellyel méltatlanok

Bántalmazzák a tűrő érdemet

Ha nyúgalomba küldhetné magát

Egy puszta tőrrel? – Ki hordaná e terheket,

Izzadva, nyögve élte fáradalmin,

Ha rettegésünk egy halál utáni

Valamitől – a nem ismert tartomány,

Melyből nem tér meg utazó – le nem

Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a

Jelen gonoszt, mint ismeretlenek

Felé sietni? – Ekképp az öntudat

Belőlünk mind gyávát csinál,

S az elszántság természetes szinét

A gondolat halványra betegíti;

Feleslegesen bizonygatjátok egy makacs embernek az életre valóságot. Ez olyan mintha valaki nem szeretné a kivit de te ráakarod tukmálni, hogy milyen kibszott egészséges.

Ha meg akar állni, hát isten lássa lelkemet én nem fogom tovább lökdösni.

Okés, én bírlak.

Beszélgetünk?