Megőrültem volna? (Többi lent, hooszú)
Elmesélem az én kis történetem.
15 éves biszexuális fiú vagyok.
A lányokhoz jobban vonzódom, de a fiúkat is megnézem.
Általános iskolában egy pokol volt mind a 8 évem, mert kikezdett mindenki, hogy meleg vagyok, azért, mert lányokkal voltam folyton.
Most leszek majd 10.-es, de a 9. is egy szörnyűség volt.
Gólyatáborban megismertem egy fiút, és teljesen belezúgtam.
10 hónapig szenvedtem, amiért nem foglalkozott velem, nem volt a barátom stb.
Ugye, ott a táborba összehaverkodtam vele, de sulikezdés után elhidegült, mert ő nem az én osztályomba jár.
Depressziós lettem, de úgy döntöttem, megpróbálom elfelejteni az illetőt.
Félig-meddig sikerült is, de egy nap ráírtam a fiúra Facebook-on, és elmondtam neki, hogy fájt, hogy úgy elhidegült tőlem stb..
Ő bocsánatot kért, kibékültünk, minden happy volt.
Azonban egy nap kitálaltam neki. Elmondtam, hogy biszex vagyok, és hogy bele vagyok zúgva.
Ő ígért fűt-fát, hogy nem mondja el senkinek, de rögtön elkezdte terjesztenu, azt, hogy én b*zi vagyok, tehát hazudott mindenkinek.
A szemembe röhögött, mikor felróttam neki, amit tett, azt ,ondta, h őt nem érdekli.
Ezek után szó szerint kínzott.
Mindenkinek, akinek csak tudta, elmondta a saját maga kis hazugságát, a füllem hallatára mondta másoknak, h "ott van a kis b*zi", azt mondta megver, megöl stb.
De nem tett semmi olyant, hogy bántott volna.
Teljesen magamba zuhantam, még jobban beleestem a depresszióba, meg akartam halni.
A még meglévő barátaim, segítettek talpra kecmeregni.
Nem szerettem ki a fiúból, hanem még mindig szerettem.
Megalázkodtam előtte, szánalmasan viselkedtem.
Most ugye nyár van, és valami történt velem.
Lehet, hogy csak egy szimpla idegösszeomlás, de szerintem nem.
Van, hogy tiszta kedvtelen vagyok, nincs kedvem semmihez, és folyton olyanokon agyalok, hogy megölök embereket. Még olyanokat is, akiket szeretek. Pl: húgom.
Én teljesen ki vagyok készülve, nem akarok bántani senkit, én nem olyan vagyok.
Van, hogy nevetek, utána pedig elkap a sírás, minden ok nélkül..
Szerintetek mi történt velem?
válasza:Tini vagy, szívem. Ez a nagy csalódások, lelki fájdalmak megélésének kora. Így válsz felnőtté. Tudom, én is keresztülmentem ezen, emlékszem rá, milyen volt.
Nem kell megölnöd senkit, hiszen szükséged van rájuk.
Bármilyen furcsán hangzik, még arra a fiúra is szükséged van, akibe annyira szerelmes vagy, és aki ilyen csúnyán bánik veled. Miért? Hogy megtanuld belőle, ki, miféle ember az, akit ezentúl messzire el kell kerülnöd.
Kitartás, semmi sem tart örökké, ez is el fog múlni, csak most hangsúlyosabb, mert nyár van, túl sok az időd ezen agyalni. Próbáld magad valami hasznossal, vagy kreatív hobbival lefoglalni, sokat segít! Nekem mindig segített.
Szóval nem őrültem meg?
Ha hiszed, ha nem, epekedve várom a sulikezdést, hogy végre valami lefoglalja az agyam, mert így ez őrjítő.
Mintha valami hatalmas nyomás lenne rajtam, ami bármikor felrobbanthat...
Olvasni szoktam, meg zenét hallgatni, olykor-olykor meditálni. Az megnyugtat, és valamennyire segít, hogy terelődjön az agyam.
Valaki valamilyen más módszert tud?
válasza:3-as, ennek nem igazán lehet parancsolni :/
Már sokszor próbáltam, de nem megy, mind a két nemhez vonzódom :/
válasza: válasza:Az biztos, hogy többször egy fiúnak sem mondom el, ha érzek iránta valamit.
Tanultam ebből az egészből.
Sok volt ez az egész nekem, az agyam teljesen kikattant.
Remélem ez majd idővel el fog múlni, mert én ilyen fiatalon nem akarok őrült lenni, meg majd idősebb koromban sem.
Minden Harry Potter könyveket olvastak :) Imádom a Harry Potteres dolgokat.
Vörös pöttyösöeket olvasok, dráma és fantasy cuccokat.
Az eltereli a gondolataim, de most még olvasni sincs kedvem.
Nem tudom leállítani a gondolataim..
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!