Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Elképzelhető, hogy Asperger-sz...

Elképzelhető, hogy Asperger-szindrómám van?

Figyelt kérdés

Első látásra ugyanolyan kamasz vagyok, mint a többi. Vannak barátaim (igaz, elég kevés igazi), volt már több párkapcsolatom, és eljárok szórakozni (bár nem gyakran), de van egy pár furcsább dolgom.

Kiskoromban volt, hogy fel-alá mászkáltam az oviban, lehajtott fejjel, lábujjhegyen, és ha izgatott voltam, "repkedő" kézmozdulatokkal reagáltam. Ha unatkoztam otthon, akkor volt, hogy körbe-körbe forogtam a szobában, aztán leültem, és néztem, ahogy forog a világ. Egy kicsit gyanús volt a szüleimnek, és az óvónőknek is, de idővel kinőttem.

Olvasni és írni kb. 5 évesen már megtanultam, elsőben, amikor a betűket tanultuk, nagyon unatkoztam.

Gyakori, hogy ugyanarról a témáról beszélek újra és újra. Pl. kiskoromban hónapokig csak Az oroszlánkirályról tudtam mesélni mindenkinek, akivel találkoztam, általános iskolában megszállott voltam a kutyákkal és a macskákkal, sokan unták is, emiatt alig voltak barátaim. Mostanában erről nagyjából leszoktam, bár néha még most is megkapom, hogy kb. 3-4 téma körül forog az életem.

Imádok rendszerezni. Kisebb koromban az állatos könyveimet rendszereztem aszerint, hogy fajokat, fajtákat mutat-e be, állatneveléssel kapcsolatos dolgokról ír, vagy szépirodalmi művek. Ötödikes-hatodikos koromban, ha unatkoztam, akkor leszedtem a filmjeimet a polcról, és visszaraktam őket ugyanúgy, ABC-sorrendben. Mostanában a fülbevalóimat és a parfümjeimet rendszerezem, a fülbevalókat szín szerint, a parfümöket aszerint, hogy édes, keleties vagy friss illat-e.

Nem igazán szeretek számomra idegen vagy antipatikus emberek szemébe nézni. Emlékszem, hogy másodikos koromban az akkori osztályfőnököm számon kért valamit rajtam, és ugyan már fogalmam sincs, mi rosszat tettem, de tudom, hogy nagyon frusztrált, amikor rám szólt,hogy nézzek a szemébe.

Utálom, ha úgy érintenek meg, hogy előtte nem figyelmeztettek vagy nem én kértem meg rá őket. Emiatt utálok buszozni is, de sajnos muszáj. A kézfogás ismeretlenekkel számomra horror; az izzadt tenyerük tapintása undorral tölt el. A kisgyerekeket sem szeretem, részben, mert bántja a fülem a hangjuk, részben pedig valamilyen oknál fogva szeretnek engem megérinteni, én pedig nem tudom ezt lereagálni, mert egyrészt nem bírom az érintést, másrészt szerintem hihetetlenül ostobán néz ki, amikor felnőtt, illetve majdnem felnőtt emberek gügyögnek egy kisgyerekhez.

Sokan mondják, hogy kicsit fura a testtartásom, ha valami felidegesít vagy feldühít, és állítólag furcsák a pofavágásaim. Utóbbira mondták, hogy le kellene szoknom róluk, de nem tudok, mert nekem ezek automatikusan jönnek.

Állítólag sokszor bunkó vagyok, pedig nem akarok megbántani senkit (illetve azokat semmiképp, akiket kedvelek), és azt is megkaptam, hogy van, hogy nem veszem észre magam.

Megszállottan kijavítom az emberek helyesírási hibáit, egyszerűen gyűlölöm, ha valaki helytelenül ír.

Nagyon nehezemre esik kifejezni az érzelmeimet. Emiatt megkaptam már, hogy képtelen vagyok örülni, de ez nem igaz, sok dolognak örülök, csak egyszerűen megtartom magamnak.

Ha valamelyik barátom kiönti nekem a lelkét, kicsit nehezemre esik reagálni, és kell egy kis idő, hogy kigondoljam a reakciómat. Pl. tavaly a legjobb barátnőm kijelentette, hogy én vagyok az ő legjobb barátnője és szeret engem, és én ugyanezt éreztem/érzem, mégis alig tudtam kimondani.

A családomon kívül egész életemben 4 emberhez (3 barátnő és egy exem) álltam közel, valamint a macskámhoz, a többi körülöttem lévő ember csak hozzájuk tartozik, hozzám nem. Ha a 4 emberből egyikük nincs velem (és mostanság az egyikük nincs), akkor iszonyatosan lehangolt leszek, emiatt a depresszió jeleit is mutatom.

Az emberek irányába nem vagyok túl empatikus, viszont ha egy szenvedő állatot látok, akkor megszakad a szívem. Gyűlölöm az olyan "embereket", akik bántják az állatokat, és inkább nem írom le ide, mit tennék velük..

Vannak fura kis rituáléim, és megszokásaim, amiken nem szeretek változtatni. Pl. mindig az előszobai tükör előtt kell megcsinálnom a hajamat és a fürdőszobai előtt a sminkemet, különben rosszul indul a reggelem. Ha nincs fülbevaló a fülemben és nem fújtam be magam parfümmel, nem érzem magam biztonságban. Mindig úgy kell aludnom, hogy a macskám a székemben fekszik, és a székem kb. 45°-os szögben néz az ágyamra, ami max. 10-15 cm távolságra lehet tőle.

A matek ugyan nem az én világom, de a dátumokat lenyűgözőnek tartom, ezzel együtt a történelmet is. Ez a kedvenc tantárgyam, legszívesebben éjjel-nappal ezt tanulnám, és én vagyok az osztályban a legjobb belőle. Egyébként a tanulmányi átlagom viszonylag jó, 4.3-4.5 közötti, de ebben benne vannak azok a tantárgyak is, amiket gyűlölök.

Van humorom, mások szerint nagyon is jó, viszont nem igazán értem, ha velem viccelődnek ("szívatnak"), és gyakran magamra is veszem a vicceket, amit sokan nem értenek.

Járok társaságba, de ha új ember érkezik, akkor az elég kényelmetlen nekem. Általában pub-okban, presszókban szoktam iszogatni a barátaimmal (1-2 sör nálam belefér), a disco-kat utálom, túl sok ember van ott, ráadásul hozzáérnek a bőrömhöz az izzadt testükkel, ami borzasztó.

A szexuális szokásaim nem térnek el a normálistól. Eddig két emberrel feküdtem le (bár kapcsolatom több is volt), az első az az exem, akit említettem, iránta a mai napig vannak érzéseim. A másik iránt viszont abszolút nem éreztem semmit, csak a fizikai élvezet volt a lényeg számomra (szerintem számára is, de nem tudom..).

A környezetem általánosságban szépnek, de különcnek és kissé ridegnek tart a leírt furcsaságaim miatt.


Szerintetek elképzelhető, hogy Aspergerem van? Ha nektek is gyanús, és nem csak beképzelem (mert szerintem a jellemzők azért sok mindenkire ráillenek), akkor hol tudom ezt kivizsgáltatni, milyen specialistához forduljak? Egyébként több netes tesztet kitöltöttem, mióta olvastam erről, mindegyik azt adta ki, hogy nagy valószínűséggel aspis vagyok, de szerintem ezek nem megbízhatóak, és ez a dolog nem pár klikkeléssel állapítható meg.

16,5/L



2013. ápr. 27. 22:24
1 2 3 4 5
 31/44 anonim ***** válasza:
64%

Utolsó (30-as), nagyon bölcsen írsz - jól látod a helyzetet! Teljesen egyetértek.

Nincs olyan, hogy késői diagnózis - ha a problémák az AS-hez köthetők, az is egy válasz.

2013. máj. 1. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/44 anonim ***** válasza:
szeretlek
2013. máj. 28. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/44 anonim ***** válasza:
0%
2013. máj. 28. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/44 anonim ***** válasza:

[link]


Ezt töltsd ki!

2013. máj. 29. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/44 anonim ***** válasza:
0%
hát ez nagyon vicces... :D
2013. jún. 9. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/44 anonim ***** válasza:
33%

Mostanában nagyon divatos aspergernek, pánikbetegnek, depisek lenni stb:...


"Az asperger címkét egyesek azért szeretik magukra ragasztani, mert menőnek érzik, ugyanis azt hiszik, hogy aki aspergeres, az nagyon racionális és kemény, tekintélyt parancsoló figura. Azt hiszik, hogy így Dr. House-ok lehetnek."

2013. jún. 9. 19:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/44 anonim válasza:
57%

Én nem tudom megmondani az vagy-e vagy sem. Arra kíváncsi lennék, van-e konkrétan problémád valójában azzal amilyen vagy, vagy sem. Beszélni egy szakemberrel biztos megéri.


Hogy értsd mire gondolok: Én 32 vagyok most, határesetnek gondolom magam, mert vagy van 5 különböző lightos bajom (figyelemzavar, szociális "bénaság", depi, alvászavar, OCD) vagy egy ami összefogja. Diagnózisom nincs, talán nem is lesz, de normális se vagyok az biztos.

Én se vagyok zseni, 120 a menza tesztjén ( [link] Ezzel vígan elvégeztem az egyetemet és beszélek több idegen nyelven. Az addig fáklyás menet, hisz egyetemen úgy rendezi az ember a dolgait ahogy neki tetszik. A gond az, hogy munkahelyen ez már sokkal nehezebb.

Bennem a következők miatt merült fel a gyanú:

1. Az idegösszeroppanás kerülget a rugalmas munkarendtől. (Azaz a feladatok közti ide-oda ugrálástól)

2. A nyitott irodában dolgozástól szintúgy. Beszélgetnek, telefonálnak körülöttem, nem tudok koncentrálni és sík ideg vagyok tőle.

3. Nem bírok aktívan résztvenni a "brainstorming"-ban és egyéb meetingen, mert gondolkodni szeretnék, de nincs rá idő.

4. Közönyösnek tűnök, senki nem tudja, mit gondoljon. Ha már látszik a hangulatom, akkor már baj van.

5. Nem bírok csevegni a kollégákkal és ettől kívülálló leszek. Személyes témákat kerülöm, mert nem tudom hol a határ. Ha nekiállunk vicceskedni kb lefagyok. (Pedig van humorom, csak nem bárkinek, bárhol…)

6. Nem igazán tudok kezdeményezni egy beszélgetést. Kb sejtem mikor kéne, de hogy hogyan azt már nem. (Talán emiatt nem szeretek telefonálni se.)

7. A legváratlanabb pillanatokban tudok belebeszélni mások mondókájába, amivel kiakasztom őket.(Én magam se tudom, miért csinálom és mindig eldöntöm, hogy nem fogom csinálni, ehhez képest nem tudok leszokni róla.)

8. Nehezen jegyzek meg neveket keverem az embereket, nem ismerem fel őket az utcán vagy ha nem számítok rájuk.

9. Nem tudom, hova kéne nézzek, mennyi ideig "illik" belenézni a szemükbe pl, hogy kéne viselkedjek és hogy a fenébe zárjak le egy beszélgetés, ha én úgy ítélem, hogy be kéne fejezni végre.

10. Mivel próbálom kerülni, hogy bámuljam az embereket, nehezen olvasom a testbeszédet, már ha egyáltalán olvasom.

11. Nem tudok normálisan beszélni ha többen néznek, tök mindegy hogy ismerem-e őket vagy sem.

12. A legkisebb zaj esetén se tudok aludni, amitől folyton fáradt vagyok.

13. A kapcsolati hálómat gyengének ítélem és nehezemre esik megítélni mit illik és mit nem illik (mondjuk) kérni.

Ez a lista szigorúan csak azokat a „tüneteket” tartalmazza ami a munkavégzést nehezíti vagy akadályozza az előrelépést (van más is). Én nem tudom, hogy ezek AS tünetek-e egyáltalán. (Aki tudja miről beszél nem bánnám, ha kommentálná).

Mindenesetre a lényeg az, hogy ha tudatában vagy, hogy mi „kínod” van akkor megfelelő tréningel - legyen az kommunikációs tréning, pszichodráma terápia vagy fogalmam sincs mi van még - javíthatóak a kommunikációs problémák. Egyéb tényezőket pedig figyelembe vehet az ember amikor pályát vagy munkahelyet válasz vagy kialakítja a környezetét amiben tanul vagy dolgozik.


Ha valakinek van ötlete megfelelő tréningre az örülnék ha írna nekem.:)

2013. júl. 11. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/44 anonim ***** válasza:
42%

"12. A legkisebb zaj esetén se tudok aludni, amitől folyton fáradt vagyok."


Fehér zajjal már próbálkoztál, diszkrét hangerőn?


Ha a "fehér zaj" KONKRÉT fogalmát nem ismered, nézz utána a neten. Illetve megközelítőleg itt van az, amit gondolok : [link]


Tanulásnál próbáltam ki, a fehérzajnál az 1% volt jó, barnánál meg úgy 2-1% szintén.

De úgy tudom, hogy alváshoz hatásosabb.


Lehet, a "zaj" szót nézve hülyén hangozhat, de próbáld ki.

2013. júl. 11. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/44 anonim ***** válasza:
0%
#37: Ennyiből simán lehet, hogy aspi vagy. Néha egyszerűbb a legkézenfekvőbb megoldás (aminek velejárója minden problémád), mint ha azt feltételeznéd, hogy egyszerre van többféle bajod.
2013. júl. 12. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/44 anonim ***** válasza:
Ami a tréninget illeti: Autizmus Alapítvány tud ajánlani megoldást. Van belsős terápiájuk is.
2013. júl. 12. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!