Nem bírom az iskolában! Mit tegyek?

utolsó voltam:

És szerintem azt sem ártana, ha megpróbálnád megbeszélni az anyukáddal a dolgokat. Ha őszinte vagy vele és elmondod mi a baj, hátha megértő lesz és talán még a kapcsolatotokra is jó hatással lesz.

Szia! Tudom, mondani könnyű. De tényleg ne lógj! Csak tönkreteszed az életedet vele! És ezt a többi nem bejárónak is mondom! Miért? Én is így kezdtem, bár 8-ban. Általában gondjaim voltak, akkor lettem rosszul, így hazaküldtek. Bár nem volt vészes. Mindenesetre alig vártam a ballagást. Utána meg féltem a középsulitól. Végül felvettek egy másik suliba, bejársó voltam, nem kollégista. Nem éreztem jól magam ,egy idő után egyre tööszor fordult elő, hogy felültem a buszra, csak épp a suliba nem értem be. Általában itthon lődörögtem, de néha másik városban. Egyszer mondta anyám, hogy mondjam el, ha van valami gond ( talán már érezte, hogy gond van.). Ha odamentem hozzá, a fejemhez vágta, hogy oldjam meg. Oda jutottunk, hogy 2 hónap " suli" után kirúgtak. Jött a családvédelem, szereztek egy sulit, ahova átvettek év közben. végül 3 nap után onnét is kitettek. Nagy nehezen, pszichológus, pszichiáter után, felvettek a 3. suliban. Ott viszont nem tudtam beilleszkedni, nekem komoly kapcsolatom volt, beteg voltam, a többiek buliztak, részegre vedelték magukat, és én kilógtam a sorból. Végül egy nap bejött értem tesóm, mert gond volt. Na, attól a naptól orvos kezelt ( akkor már felnőtt), és végre magántanuló lettem. Érdekes, javultak a jegyeim, stb. Viszont volta olyan vizsga, amit a régi osztályomban kellett letenni, na, abból meghúztak 10-ben.

Végül az ofőm közölte, hogy 11-től be kell járnom, mert szakmunkásba jártam, és épp elértem azt a kort, hogy már nem voltam tanköteles. Így abbahagytam. Ma már bánok sok mindent. Anyámékkal rossz a kapcsolatom.Van 9 osztályom, 2 tanfolyamom, de nem tudok magammal mit kezdeni. Közben megszületett a lányunk, így próbálok majd érettségizni, aztán talán továbbtanulni.

Tényleg, nem lehetnél magántanuló esetleg? Tudod konkrétan, hogy mi zavar? Nem lehet, hogy érzed az érettségi előtti stresszt? Ha gondolod, leírhatod a problémádat privátban. Ne tedd tönkre az életedet! Egyébként az öngyilkossághoz rengeteg bátorság kell...

Bocs, hogy túl hosszú lett. :)

Kitartás! Mindig van megoldás!! Csak még én is keresem :) :)

Szia, én a legelső válaszoló vagyok.

Remélem jó döntést hozol majd, és jó lesz minden :)

Szerencsés vagy, mert ha te ránézel a szüleidre, az neked mindig segít, mert tudod, hogy szeretnek. Na nálam ez teljesen nem így van, én saját magamból gyűjtök erőt, és a saját magam érdekében küzdök...

De nehezen, mert sajnos nem igazán megy... Én jóformán egyedül vagyok, a barátnőmre, és a barátomra támaszkodom. De ők nem "oldják meg helyettem" ...

Ezzel azt akarom mondani, hogy a szülők a legsegítőbbek ezen a téren, amit én nem kapok meg: engem kitaszítanak a családi körből, szinte el akarnak küldeni...

Sok sikert, kitartás!

16/L