Kezdek megőrülni?

Ez velem is így van a "mostanában mindenkivel" kezdetű résztől, nemtom te hogy vagy vele,de nekem társul hozzá egy elég nagy pesszimizmus, nihilizmus. Nekem azért van, mert úgy érzem semmi jó nem történik velem -és nem csak úgy érzem, hanem tényleg így van-, egyik rossz dolog elmúlik és még rosszabb jön helyette, barátaim már nincsenek,a régiekkel olyan rég találkoztam, olyan rég nem beszéltünk, h már nem nevezhetem barátnak őket, az ismeretlen emberekben nem bízok meg és nem is igazán keresem a társaságuk.

Nem reklámot akarok csinálni, de nem olyan rég voltam Csernus Imre egyik előadásán és szerintem ő fogalmazta meg legjobban h az ilyen helyzetekből egy kiút van, ami röviden: Találnod kell olyan dolgot vagy személyt amiben/akiben hiszel, mert ha hited van, akkor az mindenen átsegít. Vagy egy olyan dolog, amit szívesen csinálsz, nem nyűgként fogod fel, eltudsz benne mélyülni vagy találsz egy olyan embert akiben megtudsz bízni annyira, h minden nap elmond neki az érzéseid, bánatod, dühöd, aznap elkövetett hibáid.

Persze lehet mondani, h könnyen beszél, megvalósítani nem ilyen könnyű, de sztem amit elmondott az teljesen igaz, csak ez a kiút van.