Legyek öngyilkos mert nem akarok felnőni?

szerintem ez nem normális dolog..

ilyen az élet nincs mit tegyél ellene, mindenki átmegy ezen

most éppen én is haragszom a világra,h miért kell mindenféle bürokráciával foglalkoznom,meg unalmas munkát végezni..csak én már nem lakok szülőkkel.sokat borzongok azon,h minden nap főzni kell=az hányféle kaja egy hónapban.

a családalapítás meg végképp gáz.a korom miatt elvárják,de én nem akarok szülni.

legszívesebben hátrahagynék mindent és újrakezdeném az életem valami dzsungelben,hátha megesz egy vadállat.

szüleidnek említetted,hogy így érzel?

de ha tanulni se akarsz,akkor érthető,h elküldenek dolgozni.volt már barátod?szoktál kimozdulni otthonról?

Egyszerű a dolgod, tapasztalatból mondom. :)

Nem volt gyerekkorom, hogy miért az hosszú lenne. Én is gyerek akartam maradni, és örökké játszani, meg bulizni.

Nekem összejött, és baromi jól érzem magam! :) Ha valami hiányzik, azt felnőttként bármikor megteheted, mert a magad ura vagy, és nem vagy másokra utalva! EZ AZ IGAZI szabadság! A meló, meg a számlák túlélhető, utána SENKI sem mondja, hogy ne tégy, amit csak szeretnél. Családot meg nem "kell" alapítani, megvan az ember anélkül is.

Viszont hogy én hogyan jutottam el ide, az neked sajnos nem lesz segítség, mert minden ember más, és más dolgok által érheti el, hogy örökké gyerek maradhasson. Azért kellett érte tennem pár dolgot. :) Egy pszichológus (és nem pszichiáter, mert azok csak pirulákat írnak el!) nagyon sokat tud segíteni, és még meg is erősít majd engem is abban, hogy egyáltalán nem muszáj felnőni, sőt, még idősen is lehet az ember tök fiatal!

Jah, 40 éves leszek októberben... ;)

ezzel én is pont így vagyok, de szerintem én azért majd megpróbálom

valahogy megpróbálok beleolvadni a tömegbe :D

18/F

utolsó

én is megpróbáltam, nekem nem jött össze

Megáll az eszem. Hány gyerek van, akinek nem adatik meg, hogy megöregedjen...?! Az, hogy múlik az idő, és felnövünk, megöregszünk, nem büntetés, hanem a legjobb dolog, minden életszakasz más örömöt tartogat!

Képzeld, a munka sem büntetés, a legtöbb munkakör olyan, amit egy idomítható majom is el tudna végezni! Nem azért mondom, hogy bántsalak, de az eddig leírtakból úgy veszem ki, hogy nem nagyon van szakmád/diplomád, így nem kell attól tartanod, hogy valami olyan munkát találnál, hogy a válladon nyugvó felelősségtől gyomorfekélyt kapnál...így végképp nem értem, hogy miért félsz a munkától, miért esik nehezedre, hogy munkába állj. (már maga a gondolat, arról nem is beszélek, hogy nehéz munkát találni..) A munka azért van, hogy önállóan tudj élni, ne legyél másokra rászorulva, ne kelljen anyádnak "könyörögni" hogy vegyen neked rózsaszín Hello Kitty-s cipőt meg pizsamát, hanem bemész a boltba és megveszed, mert megteheted! Minden évben átmázolhatod a szobád színét a rózsaszín különböző árnyalataira, a munkával megkeresett pénzedből. Nem hiszem, hogy lány létedre nem szeretsz vásárolni... Gyűjthetnéd hobbiból a plüssöket, a meséket DVD-n, amit csak akarsz.. A saját kontódra, nem a szüleidére. A munkában sok érdekes emberrel találkozhatsz, nem csak olyan debilek vannak, mint akikkel esetlegesen körül vagy véve jelenleg. Ha van munkád, lesz pénzed, akár utazhatsz is, elmehetsz klassz fürdőkbe, esetleg kiállításokra, más országokba... A számlákkal senki nincs elfoglalva, jönnek, aztán az ember befizeti (vagy ha nem tudja, akkor félre teszi a következő fizug) Ennyi. Ez van, ha kell áram, hogy nézd a rajzfilmet.

Attól, hogy felnő az ember, még nézhet rajzfilmeket (én is szoktam), lehet rózsaszínű a szobája (nekem is az) és aludhat plüssökkel (az én ágyamban is van plüss). Maradhatsz a szülői fészekben is, sokan megteszik.

De ami a legjobban rád férne, (azon túl, hogy rázd már fel magad, nézz már körbe a világban, mennyi csodálatos hely van, mennyi cuki állat, szép növény, szuper filmek, és nem utolsó sorban hány ember tenné össze a kezét, ha lenne egyáltalán szobája vagy munkája) az a szex. Ugyanis az a világon az egyik legjobb dolog. És ha undorítónak, furcsának tartod, akkor nézz utána a neten, hogy az mit jelent, de biztos, hogy nem normális gondolat/érzés...

Félsz az új dolgoktól? De azért az új rajzfilmeket megnézed, fogadjunk...és a régiek is voltak újak egyszer. Ennek szellemében kellene kipróbálni, hogy felnőtthöz méltóan (mert az vagy) felöltözöl, kisminkeled magad, elindulsz munkát keresni, beállsz dolgozni, új emberekkel ismerkedsz meg, lesznek barátaid, sokat nevettek együtt, fogadod a bókokat, esetleg lesz párod is, hó elején befizeted a számlákat, aztán vásárolgatsz, utazgatsz, éled az életed. Hidd el, nem nehéz.