"félig üres a pohár" féle srác vagyok. Maximalista is. Arra koncentrálok, ami hiányzik, rossz, ahelyett, hogy arra figyelnék, ami van. Hogy változtassak? Mit ajánlotok?

Én is ilyen vagyok, és először én is úgy gondolkoztam, mint az első.

De arra rá kellett jönnöm, hogy a világot nem tudom megváltoztatni, és ez néha zavar. Nagyon zavar.

Igazából nem ez a legrosszabb benne, hanem az, hogy egy idő után az ember nem elégedett önmagával, még többet, még jobban akarja csinálni a dolgokat, és ezt nem lehet sem lelkileg sem testileg a végletekig csinálni.

Én pl. mindent egyedül akarok megcsinálni, mert azt gondolom, hogy mások nem tudják olyan jól.

Ne mosogasson és takarítson helyettem a lányom, mert nem tudja olyan jól, mint én.

Ne vágja a füvet a fiam helyettem, mert nem tudja olyan jól, mint én.

Ne lapátoljanak havat, vágjanak fát, rakjanak rendet, teregessék ki a ruhát, menjenek boltba, mert az nem olyan jó, mintha én csinálnám.

Most már nagyon fáj mindenem, reggelente nehéz felkelnem, állni nem tudok negyed óránál többet, ha a párom hazajön, egész idő alatt idegeskedek, hogy mit nem sikerült megcsinálnom, hogy valami nem olyan, mint kellene.

Sokáig tartott, amíg elfogadtam, hogy más is jó munkát tud végezni, és el kell fogadnom a segítségüket, mert így tönkremegyek.

Meg kell értened, hogy magadnak teszel rosszat, ha ezt nem tudod elfogadni.

Számolj le a negatív hozzáállással,

mint a "Nem fog sikerülni".

Legyél pozitív: "Biztosan el fogom rontani". :-D

Változtass rajta, mert én emiatt voltam egy időben depressziós.

Próbálj a jó dolgokra koncentrálni, nekem sikerült.