Ezt a sok csalódást, negatív élményt, hogy kezeljem? (Barátság - magány - család téma) 20/F

Sajnos egy nagyon durva gyermekkor után vagyok, rengeteg csalódással a hátam mögött. Apám szerhasználó volt, és a bátyám is, az előbbi lelépett, utóbbi meg balhézgatott, amelynek börtön lett a vége. Anyám állandóan a bátyám hülyeségei miatt futkározott, engem elhanyagolt. Amikor 11-12 éves voltam (2015-16) akkor anyám tudott rám figyelni valamelyest, dolgozott, stb.

13. Szülinapom tájékán előjött anyámnak a paranoid skizofrén viselkedése, habár előtte se volt rózsás a mentális állapota, de nagyon durva lett, és egyre jobban-jobban romlott. Végefelé (érettségis időszak, 11.-12. Osztály) többször rágalmazott, bántott, fenyegetett, hallucinált, testvéremnek hazudott rólam, az meg bosszút állt, amit meg sem csináltam.

Habár ezt suliba is észrevették, és a gyermekvédelem se nézte jó szemmel, de egy védelembe vételen kívül nemigen intézkedtek valamelyest.

Jelenleg Budapesten lakom, egyetemista vagyok, viszont borzalmasan rossz minden. Sok barátjelölt / haverjelöltem volt, az összes lelépett, pedig én segítettem nekik ahol tudtam. Legutóbbi volt a leghosszabb, 10 hónap, de több volt a veszekedés, pl szerintem az nagyon durva hogy lelkiszemetesládának jó vagyok, de egy séta, vagy valami program a 10 hónap alatt talán 4x történt meg, és azzal indokolta mindig, hogy fél tőlem, pedig személyesen sose bántottam, csak állandóan kihúzta nálam a gyufát azzal, hogy tőlem elvárt dolgokat, másokkal meg elment vonatot lesni, akár a Tisza-tóra és stb.

Szóval nagyon egyedül és üresnek érzem magam, átverve.