Nagyon súlyos kóros álmodozásból muszáj kigyógyulni legalább részben, vagy lehet élni vele úgy hogy közben a valódi életed nagyon szar?
2020-ban a karantén alatt jöttem rá hogy nagyon durván kóros álmodozó vagyok. De tényleg a legdurvább változata
Addig nekem ez nem tűnt fel, mert teljesen természetes volt.
A legdurvább része az az hogy élőben nem tudok kapcsolatot kialakítani, mert nekem kizárólag álmodozás szintjén működik ez a dolog.
Nagyon szar családból jövök, plusz mellé még nagyon művészi hajlamú is vagyok és ebből lett az hogy filmeket csinálok magamnak a fejemben, amikbe aztán “belépek” és transzállapotba kerülök tőle…
Ezt sajnos nem tudom jobban leírni, csak az értheti aki átéli.
Olyan mint a drogosoknak a heroin.
Nem túlzok, de kb Hollywoodban szerintem tudnék dolgozni, olyan filmeket, jeleneteket, karaktereket tudnék írni, rendezni, létrehozni…
A lényeg hogy rendkívül nehezen megy nekem az élet, a munka, az iskolát büszke is vagyok rá hogy egyáltalán el tudtam végezni
De a legnehezebb a randizas, olyan szociális fobiam van, hogy a szemkontaktust nehéz tartanom, már sokszor próbálkoztam, de nem tudtam tovább menni, olyan gyomorgörcs lett a vége.
Viszont ha belegondolok hogy egyedül kell lennem majd 40 évesen is, lehet már kb hajléktalanként, miközben lehetne elvileg férjem is, akkor jön a pánikrohamos depresszió, ami viszont a pokol…
Sajnos már nem tini vagyok, hanem lassan 30… és meg midig nem nőttem ki ezt…
Kérdésem hogy melyik irányba kellene elmenni, próbálkozni a normális élettel, vagy törődjek bele hogy az igazi élet borzalom de csinálhatom a filmeket a fejemben és itthon egyedül transzba és hetek tőlük?
válasza:20 hat ha valamiben biztos lehetsz az az hogy én nem fogok 80 évig élni…
Igazából még a 35 is kétes hogy meglesz e, de én mindig is csak úgy terveztem hogy max 40 éves koromig kellene talán kezdenem magammal valamit azután úgyis vége…
Nincsnek barátaim, párom nyilván nem lesz, nincs testvérem sem sajnos, így mi értelme lenne?
Az elmúlt 2-3 évben alig ettem, évek óta tartósan 45 kg vagyok, ennek meglesz úgyis az eredménye a jövőben
A tudatos almodas szerintem sem jó ötlet és ahogy mondtam már próbálkoztam vele, olvastam róla de nem voltam rá képes…
Pedig olyan fantaziaim is voltak hogy de jó lenne ha lenne már egy olyan gép amibe befekszel és ott automatikusan megéled amit szeretnél
Ha lenne ilyen, ki sem kelnek tobbe az ágyból…. Illetve abból a gépből.
válasza: válasza:Látod itt a probléma
Meg akarod élni a vágyaidat, ez teljesen érthető
De nincs ilyen gép
Ilyen gépre vágyam én is kb 20 éve
A "gép" a fejedbe van, a tudatalatti
Sok gyakorlással megy a tudatos álom, nekem is évekbe telt mire ment, annyira rá voltam szokva az álmodozásra
Csak azzal nem értem el semmit, csak görgettem magam előtt a problémákat
Erőteljesen el kell képzelni képeket, jeleneteket és bele kell forogni az álomvilágba
Ennyi
Lényeg a folyamatos mozgás
Erőteljesen el kell képzelni képeket, jeleneteket és bele kell forogni az álomvilágba
Elmondjam hogy mire vagyok képes?
4 éve rákattantam egy kpop idolra amikor végre elég idős lett és elkezdett férfiasodni
Annak ellenére hogy vannak dolgai amik nem tetszenek mégis ő az egyik legnagyobb függőségem a mai napig
Felruhaztam olyan doglokkal amik hiányoznak belőle pl hogy tud folyékonyan angolul és egy womanizer típus
Magamból is egy amerikai lányt csináltam és azóta már kész egy kész amerikai film vele.
Ezzel nekem nincs gondom hogy ilyet alkossak, azzal van a gond hogy átvigyem tudatos almodasba
Az ezo csoportban olvastam olyat hogy valaki magától tud ilyet
Én eleve csak akkor álmodom néha ha véletlenül a hátamra fordulok de amúgy csak magzat pózban tudok aludni nagyon melyen
Hidd el ha képes lennék rá már 20 éve csinálnám
De meg mindig nem tudom hogy ez hogy segítene rajtam ha nem csak maladaptiv álmodozó lennék hanem ez átmenne tudatosba, ami már még intenzívebb élmény
válasza:Pont az segitene hogy megéled és ottvagy vele, érzed ha hozzáérsz
Ha csak vágyakozol rá, de sose történik meg, az nem vezet sehova
Nekem is nehéz volt ez, én is jóval 30 éves korm után tudtam meg azt hogy létezik egyáltalán tudatos álmodás
Aztán eltelt 10 év mire meglett az első tudatos álmom és nagyon fura volt az első, mintha tényleg elhagyta volna a lelkem a testemet és túlvilágon lettem volna
Sajnos nekem nem volt volt olyan szerencsém mint másoknak hogy 16 évesen spontán élményeim legyenek
Olvastam olyat is hogy valaki meg már 5-7 éves kora óta álmodik tudatosan
Az álmodozásra én is nagyon rá voltam függve, nem akartam emberek közé menni csak ha nagyon muszáj, de tudatos álomban olyan emberek közé megyek akikkel szeretek lenni és ha már ilyen szar, elb4szott életem lett amilyen, legalább álmaimba lehessek azzal, akivel akarok
válasza:26.: Csak lejjebb húzod a mocsárba a kérdezőt. A kérdezőnek meg megint azt modom, jó az álmodozás, amíg nem gátolja a valós életünket. Én is szoktam álmodozni. De a valóságban élek. Van párom, akit szeretek. Az ilyen plátói vonzalmakkal az a baj, hogy nincs sok közük a valósághoz. Sokszor, ha beteljesülnek, el is múlik, mert a plátói szerelem tátgya is ember, hibákkal és ez nem tetszik az álmodozónak.
Éjjel álmodni én is szeretek, van, hogy elmesélem a páromnak. Az alvás nálam szinte hobbitevékenységként működik, szinte várom az elalvást, miféle érdekes álmaim lesznek. Puha, tollas kis párnám van, amit a fejem alá szorítok, jól beledúrom a fejem és elringat. De sose akarnám összekeverni a valóságot az álommal. Szerintem neked hasonló gondod van, mint a kérdezőnek, menjetek inkább egy jó pszichológushoz, aki segít.
Az álmodozás kismértékben jó, nagy mértékben méreg.
válasza:És 28 neked hogy segített az hogy már képes voltál érezni azt is amiről addig csak almodoztál?
Mert szerintem ez csak meg inkább függővé tesz
De sajnos azt kell hogy mondjam hogy Nem lesz mindenki képes a tudatos álmodásra… Ahogy mondtam én már utánaolvastam, és sajnos egyáltalán nem úgy néz ki hogy én erre valaha képes leszek.
Legalább a vírus miatti idegosszeroppanas meg a munka elvesztése annyira jó volt hogy Elkezdjek a pszichés gondjaimmal foglalkozni. Ha ez nem lett volna, akkor azt sem tudnám hogy mi az a maladaptiv álmodozás
Sajnos Ha épp egyáltalán nem akarom ezt csinálni, az sem jó, mert az annak a jele hogy a depressziónak a Teljesen érzéketlen szakaszában vagyok, ami egy farönk érzelmi világával egyenlő
De nem csak szerelemről almodozom
Mivel nagyon régóta egyedül vagyok itthon, így baráti sztorik is vannak a fejekben de nyilván közel sem olyan erősek mint a szerelmi szál
Az a legjobb amikor fixen egy személyre vagyok nagyon erősen rákattanva mert olyankor nincs kérdés hogy kiről megy a film a fejemben
Most épp nincs fix, jelenleg 4-5 férfi és szál váltakozik a fejemben, ez rendkívül megterhelő…
Folyton tökéletesítenem kell a sztorikat…
Őszintén halvány fogalmam sincs ezzel hogy lehetne leállni
Főleg hogy az életben a legtöbb férfi vagy brutal ronda vagy átlagos, ami engem így 30 évesen sem tud érdekelni sőt rosszul vagyok meg a gondolattól is…
Amiről sajnos nem tudok lemondani az a jó külső és az értelem… ebből viszont az életben alig van, főleg mivel szerencsétlen vagyok szerelem terén is
válasza:Azert nem tesz fuggové a tudatos almodas mert nem mindig mukodik nekem se
Ez nem vegyi anyag mint a drog hogy túladagolod magad
Neha annyira fáradt az elme es erzed hogy nincs kedved hozza
Nekem van egy hét amikor 2 naponta almodok, de aztan egy hetig nem, mert nincs kedvem hozza
Igazi emberekkel en se tudok foglalkozni, nem is akarok
Nekem a rengeteg visszautasitas miatt kattabt be az almodozas, nagyon rosszul esett hogy akikkel ismerkedni akartam mindenki visszautasitott
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!