Az új párom elmondta, hogy eléggé kötődő típus, ezért nehezen viseli a külön töltött időt. Segíthet rajta, ha hamarosan összeköltözünk és megszűnik a köztünk lévő távolság és emellett eljár terápiára is?

Nemhogy össze nem költöznék, de úgy kidobnám mint a franc.

Kötekedős és még mellette 0-24 veled akar lenni. Ebből egy is rhadt nagy red flag.

Ó, és még munkanélküli is. Egyre jobb :D

Te nem vagy normális, már ne is haragudj.

Az ilyen erős kötődés -ami most hízelgő számodra- hamar átalakulhat kontroll mániává.

Egy fülig szerelmes nőnek elég megemlíteni, hogy albérletbe megy, azonnal felajánlja, hogy inkább hozzá. Ez is előre van borítékolva.

Bemutat a rokonságának, ettől még nem ismered jobban.

Túl gyors a tempó, siettetve vagy és észre sem veszed.

Felsőfokú végzettség, egzisztencia. De csodás.

És az önismeret? A szorongása, ha nem vagy vele? A kapcsolatfüggőség?

Hogy feltételekhez köti még a terápiát is? Dolgozik magán, ha...?

Na ezek határoznak meg egy embert, nem a végzettsége.

Némelyeknek problémája van az értő olvasással, úgy látom.

A kérdező párja kötődik, nem kötekedik.

És semmiféle feltételt nem írt a kérdező, amihez kötné a párja a terápiát.

Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, amikor valaki nem azzal vitázik, amit a másik ír, hanem azzal, amit ő beleképzel.

Ennyit is érnek ezek a hozzászólások.

Jézusom ez a sztori egy halom redflag...

Kötődő típus, ezért inkább költözne a te városodba, hogy nem tudom, mivel lenne előrébb, 15-20 perccel? Ez önmagában is elég gyenge érvelés.

2 hónapja ismeritek egymást, de már felmondott a munkahelyén miattad.... Miből gondolod, hogy már nem-e akart eleve váltani, vagy már eleve problémák voltak közte és a munkahelye között? Akármennyire is szeretek valakit, egy jól bevált munkahelyet, vagy egy jól megkezdett karriert nem dobnék el egy két hónapos ismeretségért, pláne ha valaki a szakmájában dolgozik, és nem "ami jut" munkákat vállal. Albérletnél ugyanez, nem olyan egyszerű csak úgy új lakást találni.

Ja meg már ő ezt így eldöntötte, de te meg nem, ezért írtad ki a kérdést, mert bizonytalan vagy a kimenetelben, de azért az már fix, hogy egy kvázi idegent beköltöztetsz magadhoz.

Egyébként meg, ok, hogy ő "kötődő-típus" (bármit is jelentsen ez, hiszen mindenki kötődik ahhoz, akit szeret), de ennek szerinted hol lesz a vége?

- Bébi, ma ne menj el a csajokkal, szorongani fogok. Inkább maradj itthon, bújjunk össze.

(Jajj milyen cuki ez, amíg le nem épül teljesen a baráti köröd.)

- Kicsim, ne hallgass anyádra, megint éket akar verni közénk! Én ezt nem tudom elviselni, mi összetartozunk!

(Aztán a családoddal is majd csak havi egyszer beszélhetsz, ha beszélhetsz...)

- Drágám, olyan jól keresek, mi lenne, ha te nem járnál be dolgozni, hanem itthon maradnál velem, amikor home-officeban vagyok? Vagy nem érnél haza olyan későn/ mennél el olyan korán. Olyan fontos vagy nekem, szeretném, ha mindig mellettem lennél.

(Kb. lassan az utolsó kapcsolatodat is elveszted ezzel a külvilággal, és akkor jön a fekete leves.)

Az viszont nagyon rosszul hangzik, hogy valaki 2 hónapos kapcsolat után már felmondja az állását emiatt.

Ez tényleg arra utal, hogy ez a kötődési mánia nála nem enyhe tünet, hanem erős probléma.

Lesz még ezzel gond, attól tartok...