Brutális depresszió, kilátástalanság, hogy lehet kijönni ebből?
Életem szerelme elhagyott, 6 éve voltunk együtt, én az életem is odaadnám érte, annyira szeretem, ő viszont közülte, hogy belőle eltűnt a tűz, más tetszik már neki.
Ez két hónapja történt, azóta minden nap estefelé előtör belőlem a zokogás, hajnali 2-3-ra sikerül magam álomba bőgni.
Nekem ő volt a mindenem, családom nincs, barátaim, mind elfogytak, az elmúlt években szinte mindenki elköltözött innen, ahol felnőttünk, szóval senkim sincs, senkivel nem tudok beszélni, senkire sem számíthatok.
Emellett egyedül kell megélnem saját lakás nélkül 200 ezres fizetésből, de olyan drágák már az albérletek és a rezsi, hogy annak is örülök, ha egyáltalán van mit ennem.
Igazából már csak meghalni szeretnék, de nincs erőm ahhoz sem. De nem bírom már ezt a fájdalmat.
Ráadásul van egy betegségem, ami folyamatos fizikai fájdalmat okoz, de nem látják el, már a háziorvos is azt mondta, menjek inkább magánba, de azt nem tudom megfizetni.
25 éves vagyok amúgy és nő
Nem ő volt életed szerelme.
Csak egy pillanat az életedben.
Engedd el.
Fájdalmas amikor véget ér egy olyan dolog amit szerettél , de ez a fájdalom el fog vezetni egy új dologhoz amivel valami új veszi kezdetét kitartás:)
"Nem ő volt életed szerelme."
De. Képtelen lennék bárki mást így szeretni.
"Csak egy pillanat az életedben."
6 év... Az eddigi életem egynegyede. A legfontosabb negyede.
"Engedd el."
Próbálom. Látom, hogy van új párja, és komolyan mondom, örülök annak, hogy boldog vele. Inkább legyen boldog azzal a lánnyal, mint szenvedjen mellettem. De attól még ugyanolyan mocskosul fáj az egész.
Jajj ne már tudsz te nélküle élni.
Engedd el menni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!