Mi borderline-ok tényleg szerethetetlenek vagyunk?
Annyi rosszat írnak rólunk.. :( Én is ebben a betegségben vagy állapotban szenvedek és mindig elfog a kétségbeesés, hogy ezt látják bennem az emberek, hogy egy szörny vagyok. Tudom, hogy részben nem én tehetek arról, hogy ilyen lettem, de az embereket ez nem érdekli és nem sokan vannak akik meg akarnak érteni, mert csak egy hisztérikát látnak bennem. Eléggé reménytelennek látom az életem így és nagyon sokat gondolok az öngyilkosságra, mert egyszerűen nem látom ebből a kiutat és meguntam, hogy nemtudok az az érett, boldog és normális lány lenni, aki szeretnék. Olyan mint egy elérhetetlen lány. Állandóan identitászavarom van, úgy érzem sosem tudok megallapodni, hogy ki vagyok én, szetszakad az elmém úgy érzem és ez megijeszt nagyon. Félek tényleg meg fogok bolondulni és nincs is jobb sors nekem.
Párkapcsolatba sem merek belekezdeni, mert csak tönkreteszek mindent és nem bírom elviselni azt az érzést és azt a pillanatot amikor a fiú szembesül azzal, hogy ki is vagyok igazából és, hogy cseppet sem keltem azt az erett no benyomást amit más lányok kelthetnek benne. Úgy érzem hülye az, aki inkább engem valasztana egy egészséges lány helyett, ha meg mégis, akkor nemtudom felfogni, mégis mi miatt szerethet. Nem volt még egyébként senkim soha és 24 éves vagyok.. Ezt csak onnan tudom, hogy így viselkednek egy kapcsolatban, hogy amikor alakult a dolog néhány fiúval, akkor ahogy közelebb kerültünk egymáshoz, jöttek az iszonyatos tünetek és kezdett lehullani a lepel, hogy ki is vagyok igazából és nagyon szégyelltem magam a fiú előtt és egy gyenge senkinek éreztem magam és rettegtem attól hogy nem akar többet beszélni velem és marcangoltam magam, hogy egyszerűen nemtudok más lenni.. Jobb.. Érettebb, egy igazi felnőtt nő, akire egy férfi vágyik.
Van itt olyan akinek volt párkapcsolata borderline lánnyal vagy fiúval? Lehet egyáltalán szerelmes lenni belénk? Ha igen, mit szerettetek a borderline parotokban?
Tényleg egy ócska senkinek érzem magam és bűntudatom van amiatt amiért egy ilyen elviselhetetlen lány vagyok.
Előre is köszönöm a válaszokat és bocsi a helyesírásért, telorol írtam.
24L
Hát igen.. Ebben egyetértek, hogy egy borderline betegnek mindent meg kell tenni azért, hogy igyekezzen az állapota ellenére normálisan viselkedni az emberekkel. Nem felmenteni akarom magunkat, de ez tényleg baromi nehéz nekünk, mert eleve torz a gondolkodásunk és a másik ha mond valamit, lehet nem bántani akar minket velük, de nálunk ilyenkor bizonyos sémák aktivalodnak, amik a gyermekkori traumákra emlékeztetnek.
Ezért van az, hogy az illető mondandoja mögé mindig belelatunk valamit. Általában azt, amit anno a bantalmazo mondott nekünk és ezt mélyen magunkba szívtuk mint egy szivacs és alkalomadtán ezek a rossz berogzodesek aktivalodnak. A másik pedig nem bírja követni, hogy mi történik már megint.
Nagyon nehéz ez az egész mindkét felet megertem. Az elkeserito csak az, hogy még ha részben nem is tehetünk róla, ezt kevesen akarják megerteni és tolerálni, mert belefaradnak, így viszont eléggé az örökös magányra vagyunk ítélve. Hacsak nem tényleg keményen odateszi magát a beteg, hogy javítson a sorsán, de még akkor is mindig lesznek visszaesések. Én probalok keményen tenni a javulasomert, de sajnos nem tudom garantálni a másiknak, hogy sosem fogok csúnyán beszélni vele. Nem direkt csinálom.. És én félek, ha még látja is a másik, hogy próbálok javulni, mivel ez nagyon sok időt vesz igénybe, akár éveket.. Nem biztos, hogy ki akar majd tartani mellettem, hiszen ha belegondolunk, nemtudom öt boldoggá tenni és már rég talalhatna egy egészséges lányt, amivel egy nagy teher esne le róla. Végre nem kellene minden nap engem elviselni. Lehet egy egészséges lány sokkal többet tudna nyújtani neki.
Sajnos velem is ez volt. A lány elmarta maga mellől a barátját és lecserélt rá engem.
Eleinte irreálisan és ijesztően kedves, cuki, aranyos lány volt. Sajnos kegyetlenül beleszerettem.
Amint aztán kezdett a volt barátja mindent megígérni, egyből kijött a hangulatingadozása.
Grafikon szerűen 2-3 nap irreális ragaszkodás, 2-3 nap sértődékeny, jéghideg és kegyetlen goromba jellem. Dührohamok.
Olyan mintha teljesen más ember lenne.
Minden este gombóc méretű gyomorral feküdtem le, mert reggelre az angyal démonként ébredt fel.
Már kézikönyvet csináltam hozzá grafikonokkal, hogy melyik periódusban hogyan lehet kezelni.
Negatív vonalban:
Ha hosszászóltam, méreg
Ha nem szóltam hozzá, méreg
Ha megbántottam, méreg
Ha kedveskedtem, méreg
Lényegében arra jutottam hosszas tanulmányozás után, hogy negatív periódusban egyszerűen kezelhetetlen. Nekem semmi nem működödött. :(
Én ezt nem bírtam tovább. Pár hónap után elviselhetetlen.
... ja és az a baj, hogy 2-3 ilyen ciklus után hiába lesz kenyérre kenhető Nutella, akkor sem hiszed el neki.
Sőt már irritál is az a ragaszkodás. Mert tudod hogy nem igazi, csak az agya csinálja vele, és másnap meg egy késsel szaggatja a mellkasodat.
Engem csak egy évre nyomorított meg. Bár azóta is nagyon óvatos vagyok a kapcsolatokkal. Nem is volt semmi komoly, mert állandóan rettegek a bordi sémától.
Ja és igen, kiemelkedő intelligencia, MENSA tagság, 3 egyetem egyszerre, általa is elismert manipulációs technikák használata amit tréningeken és terápián tanult.
Annyi, hogy én se vagyok hülye, szóval átláttam a dolgain elég hamar. Mert 1-2 negatív periódus után azonnal sokkal bizalmatlanabb lesz az ember.
Csak tényleg milyen szerelem az ami rettegéssel tölt el? És előre félsz már a randik előtt épp melyik póluson van...
Hát ő direkt tanult pszichológiát és járt asszertív tréningre. Noha nem azért hogy win-win legyen, inkább hogy elérje a célját mindig, racionalizálva.
Illetve még büszkélkedett is vele, hogy egyetem alatt milyen jól megtanult hazudni.
Na ott már tudtam mi vár rám, csak nem hittem el 😃
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!