Borderline-ok ti hogy küzdtök meg az identitászavarral?
Halvány foggalmam van csak arról, hogy ki vagyok igazából.. De mindig masmilyennek képzelem el magam. Más hobbi, más szakma, egyszer ebben az országban akarok élni, egyszer egy másikban, és az országokban is az identitásom keresem.. Mintha az adott országhoz igazitanam magam. Mivel ilyen szinten nincs olyan, hogy Én. Ez alatt azt értem, hogy nyilván minden országnak van kultúrája, minden országban másak az emberek és elképzelem, hogy ahova megyek, akkor majd olyan leszek mint az ottani emberek.
Így vagyok a nyelvtanulassal is.. Úgy fogom fel, hogy vajon melyik illik hozzám jobban.. Francia vagy német.. Elképzelem melyik nyelv hogy hangzik a számból és ehhez igazitom magam.
A baráti tarsasagom is teljesen vegyes.. Ez nem is lenne rossz, csak az a helyzet, hogy én kB gondolkodás nélkül képes vagyok mindenkivel barátkozni. Mintha nem lenne ertekrendem, csak megyek az osztoneim után.
Nagyon belefaradtam ebbe az egészbe és nagyon unom.. Sokszor még azt sem tudom eldonteni, melyik nem vonz igazán. Egyszer mindkettő, van hogy csak 1,a férfi. De ha mélyebben elképzelem magam egy nővel, mondjuk párkapcsolati szinten, akkor ebbe beleelve magam hirtelen a férfi nem távolinak tűnik és kevésbé vonzónak. Teljesen osszezavarom magam. Aztán kizokkenve a nőkkel való fantazialasbol megint közelebb érzem magamhoz a férfiakat. Viszont néha tényleg annyira mélyen elképzelem, hogy egy nőt szeretek, hogy szinte képes minden vágyat kiolni belőlem a férfi nem iránt, pedig közben halálosan szerelmes tudok lenni ferfiba.. Totál összevagyok zavarodva és rengetegszer megprobaltam kibogozni a szálakat, nem megy.
Úgy érzem szetszakad az elmém, hogy megfogok bolondulni, mert nem bírom elviselni hogy darabokban vagyok össze vissza, nincs egy egység, mintha csak lennék, félek ez sosem fog végre beallni, konkrétan hogy 24 évesen végre azt erezhessem, hogy Ez Vagyok Én.
Más hogyan küzd meg ezzel? Elképzelhető, hogy valaha ez elmulik?
Nagyon egyszerű.
1. lépés: vegyél annyi pudingot ammenyit csak bírsz
2. Lépés; keverd ki tejjel
3. Lépés: edd meg
4. Lépés: fogadd el magad +40kg felesleggel.
A vicctől eltekintve fogadd el magad ne legyen olyan érzésed h nem tartozol sehova.
Próbálj meg ne túl sokat gondolkodni magadban. Vagy akkor próbáld meg ezeket a dolgokat helyretenni, amikor éppen nyugodt vagy és jól érzed magad..szóval amikor amúgy nem gondolkodnál ilyeneken. Kérd ki azoknak a véleményét, akik hozzád közel állnak, hogy ők milyennek látnának kívülről, hogy írnának le. Próbálj a tényleges múltbéli tapasztalataidra alapozni, nem elképzelésekre. Hogy mik azok a dolgok, helyzetek amikben jól tudtad érezni magad és nem szorongtál/gondoltad túl, kik azok az emberek akikkel a legnyugodtabb vagy.
Minden ember összetett, és nehéz beleilleszteni magunkat konkrét sémákba. Én is mindig nagyon irigyeltem azokat, akik eltudják mondani hogy ők milyenek meg mit szeretnek, mi a céljuk stb. Én is vagy azt érzem mindig hogy túl "sokféle" vagyok meg néha ellentmondok magamnak, túl sok minden érdekel, és emiatt nem tudom hogy mit emeljek ki; vagy pont hogy semmi nem érdekel..ugye borderlineként sokszor a pillanatnyi érzelmek befolyásolnak, és ezért nagyon nehéz következetesnek lenni, és az énképed is ezektől az érzésektől függ.
Részben talán el is kell fogadni, hogy nem lehetünk mindig ugyanolyanok, ráadásul amúgy is folyton változunk. Persze jó ha az embernek van valamilyen értékrendje, de ezek nem mindig olyan konkrétan megfogalmazható/megfogható szabályok.
Meg tudom, hogy megnyugtató bekategorizálni magad meg valahova tartozni, de nem feltétlenül kell amúgy...ezen a szexuálitás kérdésen én is nagyon sokat problémáztam régen, de szerencsére sikerült túltenni magam rajta. De ez tényleg olyan amit felesleges túlgondolni, inkább próbálj meg ismerkedni nőkkel/férfiakkal is ha van rá igényed. Amúgy ez normális, vonzódhatsz mind a két nemhez, változó mértékben, lehet hogy néha azt érzed hogy csak férfiak érdekelnek, máskor meg inkább csak nők, emiatt nem kell elbizonytalanod magadban, hogy mondjuk a másik nem iránti vonzódásod az nem (volt) "valós".
Sajnos azt hogy valaha elmúlik-e teljesen, vagy ilyen nagyon egyértelmű megoldást nem tudok adni, átérzem amúgy amit írsz, szörnyű ez a bizonytalanság, és a tehetetlenség amiatt hogy nem tudod hogy merre tarts, és csak létezel..
Lehet klisésen hangzik, de az egyetlen ami segít az az idő. Én is borderline vagyok és ugyan így éreztem, főleg ez a nemi dolog volt nagyon durva. Az egyik első tünetem az volt, hogy (azt hittem) beleszerettem egy kolléganőmbe, aki majdnem anyám lehetne, 17 év van köztünk. 1,5 éven át küzdöttem az érzéseimmel miközben jegyben álltam/állok párommal és sose volt leszbikus kapcsolatom. De nagyon durván rá voltam függve érzelmileg. Ha kicsit is csúnyábban szólt hozzám már bőgtem, ha rám mosolygott akkor én voltam a világon a legboldogabb. Nem tudtam sokáig mit is érzek pontosan, mert néha-néha volt szexuális vágy, de ez inkább függés volt, már tudom, hogy ezt "favourite person"-nak hívják nálunk.
Lényeg a lényeg, hogy voltam közben pszichiátrián ahol tisztázódott bennem, hogy sose volt jó kapcsolatom anyámmal, mert nem voltunk rosszban, de egyszerűen nem tudok a mai napig se érzelmileg kötődni hozzá. Inkább akartam, hogy a kolléganőm szeressen, a világon mindennél jobban szerettem volna és emiatt hol istenítettem, hol gyűlöltem. Közben voltam helyettesíteni másik munkahelyeken és mindkét helyen volt 1-1 nő akik megtetszettek és kiderült, hogy mindketten pont ugyan annyi idősek voltak, vagyis mindhárman. Olyan anyahiányom volt, de közben fantáziáltam róla, szóval nem tudom.
Aztán tavaly nyáron behívott a főnököm, mert gyógyszerproblémáim voltak, hogy vagy befejezem vagy mentőt hív egyszer. Aztán ez valahogy hatott. Utána szép lassan kezdtem "normális" lenni, minden teljes fordulatot vett. Nem mondom, hogy tök jól vagyok, mert vannak rossz napok, de sikerült beállnom egy szintre a sok támogatással, önismerettel és megfelelő gyógyszerrel. Még mindig együtt dolgozok vele és néha olyan hihetetlenül hangzik, hogy ezt éreztem valaha. Sok idő volt mire normalizálódott a kapcsolatunk, de sikerült. Semleges sose lesz, egy picit mindig többet fog jelenteni nekem, de már rendeztem az érzéseimet és örülök, hogy a párom végig kitartott mellettem :)
Sok szerencsét kívánok neked, hogy megtaláld önmagad! Olvass sokat a témáról (de ne túl sokat :D), beszélj sokat erről azoknak akikben megbízol, foglald le magad hobbival vagy többel és ha nem segít, akkor pszichoterápia, szerintem ha lehet akkor kerüld a gyógyszeres kezelést.
Nem nárcisztikus véletlen az anyukád? Mert az enyém szerintem az...
Ugyan ilyen rajongassal tudok lenni én is a nők iránt.. Mintha alá rendelnem magam neki. Hiányzik az az igazi nő képem, magamban sem találom, mert csak egy kislányt látok magamban. És ha látok egy érett not, az bennem szexuális vágyakat okoz, de nemtudom eldonteni miért. Szerintem össze keverem kicsit azzal, hogy olyan szeretnék lenni mint ő, illetve hasonlít kicsit a szerelem erzeshez. És ha nagyon beleelem magam, akkor ez odáig tud fajulni, hogy pár napra képes vagyok megundorodni a pasiktol és akkor már végleg kétségbeesek, hogy végig leszbi voltam és most tör a felszínre?
Viszont ha meg éppen abban a fázisban vagyok, hogy csak pasik érdekelnek, akkor meg el sem tudom képzelni, hogy nőhöz érjek. Azt figyeltem meg, hogy ez az orientáció dolog nálam annak a függvénye, hogy éppen milyennek látom magam. Amikor magabiztos vagyok, akkor mintha jobban tisztába lennék az identitasommal és akkor a férfiak felé húz a dolog. Ha éppen labilisabb állapotban, és amikor kevésbé vagyok képbe magammal, akkor a nők is érdekesek. Neked nem valami ehhez hasonló?
Lehet borderlineból skizofrén de az nem azt jelenti hogy több személyiséged van az egy más betegség.
Nyugi szerintem biztos nincs több személyiséged de én nem vagyok szakember szóval ő tud biztosat mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!