Borderline vagyok. Miért maradjak eletben?

Én is eléggé problémás vagyok.

Nálam erős szociális fóbia, általános szorongás, deperszonalizáció és derealizáció, PTSD, régebben közepes depi, voltak egy éven keresztűl pánikrohamaim is, pszichózis. A hangulatom eléggé instabil tud lenni, gyorsan változhat az egyik végletből a másikba.

Nem tudom, hogy valóban Borderline vagy, vagy magadat diagnosztizáltad, de nekem voltak erős mániás epizódjaim is.

Persze ez nem nevezhető "valódi" boldogságnak.

Nekem segített az antidepi, nyugtató, hangulatstabilizátor.

Őszintén megmondom, hogy nem lehet teljesen borderline tünetek nélkűl élni, de ha a gyógyszeres kezelés mellett szerzel egy pszichológust, akkor javúlhat elég jól.

Ne add fel! Mindenképpen fordúlj szakemberhez.

Illetve ne félj a gyógyszerektől!

Sokan félnek és magát a sátánt látják ezekben, de engem megmentettek és adtak egy új esélyt.

Persze egyedűl gyógyszerekkel nem fogsz "meggyógyúlni". Ide szükséges a pszichológus segitsége és a te segítséged is. Csak akkor működik a dolog, ha hiszel benne és teszel is a változás érdekében.

Igazából szerintem csak azt írta le, ami a logikus következtetés, hogy ha szar az életed és minden kapu bezárult, akkor ennél már csak szarabb lesz, mert annak az esélye, hogy öregszel és egyre több szarsággal kell majd szembenézned 100%, annak viszont, hogy megnyerd a lottó ötöst (amitől ugyanúgy nem lassítod le az öregedést, de legalább tartalommal töltöd ki az életed, ami ad némi boldogságot) alig van esélye, főleg ha még lottószelvényt sem veszel.

Szóval ja, ahogy halad feletted az idő, egyre sanszosabb, hogy jobb már nem lesz, csak rosszabb.

Tedd fel magadnak a kérdést: Téged mi tart életben?

Egyébként lehet egy indiszkrét tippem: lány vagy és szerelmi bánatod van és nem is olyan nagy a probléma, mint itt sokan gondoljuk, mert ezen az oldalon sokkal nagyobb problémákkal küzdő emberek vannak, akiknek tényleg nincs reménysugár az életében.

Szerintem az évektől igazából jobb lesz.

Én is border vagyok, és a gyerekkorom egy Pokol volt a sok kiközösítés miatt. Szerencsére a felnőttek már a saját életükkel foglalkoznak.

Kérdező, jársz szakemberhez?