Hogyan erhetem el, hogy egy befogadott lannyal joba legyek?

Én 15 évesen (bár fiúként), ha ilyen helyzetbe kerülök, annak örültem volna, hogy van egy saját szobám, ahová elbújhatok olvasni, tévézni. És annak, ha minél ritkábban kell onnan kijönni. Hogy egy fogadott testvértől minek örültem volna? Elsősorban annak, ha nem támad le, és nem akar belemászni az életembe, legfeljebb nagyon visszafogottan érdeklődik. Esetleg hoz nekem valami finomságot, de ne kelljen már elmenni vele bárhová... és főleg: ne kényszerítsen kínos, "most muszáj beszélgetni" helyzetekbe.

Véletlenül sem akarlak megbántani, mert nagyon szép dolog, amit anyukáddal csináltok, tényleg! De tudom, milyen voltam 15 évesen, és hát, a leírásodból alkotott kép alapján én nagyon kényelmetlenül éreztem volna magam veled. Más jellem, korkülönbség, kényszerhelyzet... ez már horror lett volna számomra. Ezért, bár nem tudom biztosan, hogy a kislány is olyan-e mint én voltam, azt tudom tanácsolni, hogy nagyon visszafogottan közeledj hozzá, ne kényszerítsd semmire (én már azt is kényszerítésnek éreztem volna, hogy "jó lenne ha elmennénk valahova"), hagy, hogy ő tegye meg inkább az első lépéseket feléd. Ehhez eleinte nagy türelemre lesz szükség a részedről, de szerintem így hamarabb alakulhat ki jó kapcsolat közöttetek.

Lehet, hogy furcsának tűnik, de az előttem hozzászólóknak szinte kivétel nélkül zöldet adtam. Ez fennáll akkor is, ha egyik-másik ötlet ellentétes egymással. Jók ezek az ötletek!

Magam részéről annyit mondok: mivel eddig tanyán nőtt fel és most Budapestre csöppent (a kérdező metróval való utazást említ), a kislány számára ez ég és föld az eddigi életével szemben. Épp ezért ne halmozzátok el programokkal (tanulnia is kell valamikor). Szerintem jó ötlet lenne az is, ha valahová mész (mentek a fiúddal) és megkérdezitek, nem akar-e csatlakozni (hetenként - kéthetenként kibírnátok az ő jelenlétét is). Hagyjátok, hogy megszokja a maga kis szobáját, ahová elvonul. Menjetek ki a Margit-szigetre. Számtalan látványosság van ott (zenélő szökőkút, romok, kilátó, mini állatkert lovaglással, etetéssel, rózsakert, kisvasút, uszoda...). Nem kell mindent egy nap megnézni. Van még a gyermekvasút, fogaskerekű, libegő, a János-hegyi kilátó. Persze, persze - ezeket te is jól ismered és jól tudod. Azt akarom csak kihozni, hogy az élmények ne zúduljanak a nyakába. Az sem lenne célszerű, ha minden programodra vinnéd őt magaddal )írod is), hiszen neked is megvan a magad intim szférája. És - ahogy egyik válaszoló írta - segítsd őt a tanulásban, ahogy az időd engedi. Kívánom, hogy szeressétek őt és ő is titeket!

Szegenyke

A legnagyobb ajandek neki , hogy elfogadjatok es szeretitek. Hogy helye van köztetek