Szereted a testvéred?

2 tesom van*

Hupsz :D

Nem szeretjük egymást...sajnos igazán soha nem is szerettük. Sajnos olyan családból jöttem, ahol a szeretlek szó a bdos életbe el nem hangzott, de még csak ki se lett mutatva.

De ha lehet a gyerekeim nevében írni, ők imádják egymást, és olyan boldog vagyok ettől, hogy szinte a rossz érzést is elfelejtem, amiért mi nem szeretjük egymást a tesóimmal.

Igen.

Ő 12 éves fiú én meg 14(hamarosan 15) éves lány vagyok.

Szoktunk veszekedni de hamar kibékülünk. De amikor nem veszekszünk nagyon jól szoktunk beszélgetni. Kibeszéljük az osztálytársainkat meg a sulit. Meg sokszor mutatunk egymásnak jó videókat filmeket amiket együtt is szoktunk nézni. Tanácsokat is szoktunk adni egymásnak.

Igaz, nekem csak egy 12 éves és egy 14 éves lány unokatestvérem van, de testvéremként szeretem őket. A fiatalabbik eléggé csendes lány, nem sokat beszél, de amúgy nagyon okos és szerethető is. Az idősebbnek pedig ugyanaz az érdeklődési köre, mint nekem. Vagyis mindketten szeretjük a kézit, gitározunk, imádjuk a rockot, stb.

Szóval mindkét unokatestvéremet más miatt szeretem.

Furcsa helyzet.

Ha szüksége van rám akkor bármikor bármiben segítek. Bármi viszonzás nélkül. Legyen az egyszerű szivesség, anyagi gond, jogi mizéria vagy akár verekedés. Más szóval bármi.

De ha nem muszály nem töltök vele feleslegesen időt.

Nagyon szeretem a húgomat, pedig két külön világ vagyunk. Ő világcsavargó, magánakvaló, kissé bizalmatlan ember, én tipikus családanya vagyok, csupaszív, nyitott. Más út, màs célok, más világkép.

Felnézek rá a szuveneritása miatt, felnéz rám a családszeretetem miatt.

Van, hogy hetekig nem beszélünk, de mindig kiszagoljuk, ha a másiknak gondja van, és akkor ott vagyunk egymásnak.

6#: ilyet ne mondj! Nekem van vérszerinti, mindennap a pokolba kívánom. Van félig vérszerinti is, őt bírom, de nem vagyunk egymás bizalmasai.

Kedves kérdező, hogy miért? A vérszerinti egy ingyenélő, semmirekellő, hagyták, hogy így legyen. A féltestvéremet elintézték a szüleim úgy, azt tanuljon, ami a szüleim szerint jó lesz neki, ami őket érdekli. Lassan öregdiák lesz... De szeretem őt, csak ezt neki nem mondom, de ha kakkiban lenne, megpróbálnék neki segíteni, a másikon átlépnék. A féltestvéremet sajnálom, hogy ilyen testvérei vannak.

Igen nagyon szeretem a bátyám, mégha ő néha nem is érzékeli (Asperger szindrómás). Mindig ott állt a hátam mögött, megvédett. Bárkinek nekiment aki bántani akart, tört már be miattam orrot. Meghallgatott ha problémáim voltak és tanácsokat adott. Segített abban hogy saját magam találjam meg az utamat, nem próbált befolyásolni vagy rámerőltetni bármit is.

Messze élünk egymástól, néha az agyamra tud menni, de teljes szívemből szeretem őt :)