Nem hagy élni a testvérem! Mit tegyek? (többi lent) 21F

Én is kistesó vagyok és ugyanígy árnyékol be a nagy tesóm, pedig 4 évvel idősebb "csak". A hiba a szülőkben van és a testvérek közötti ellenségeskedés évtizedekig elhúzódik, sőt sajnos a leggyakrabban így van, s már a Biblia legelején Kain és Ábel esete is erről szól, de nem vagyok térítő :P.

27-esnek írok egy választ: nem arról szól, hogy a nagy tesó megtilt egyes dolgokat, hanem az eszével folyton résen van, a szülők háta mögé bújik meg és nekik motyog hátulról, őket befolyásolja a kistesója ellen. Mi ennek a leggyakoribb oka? Nagyon egyszerű: 1. amikor született a kistesó, a nagytesó úgy értelmezett mindent, hogy őt már nem szeretik, a kis eszével másképp nem is tudja felfogni soha csak ösztönösen, 2. errefel a szülők a sok babusgatás mellett rengetegszer ráakasszák a nagytesóra a kicsit azért, hogy ők szabaduljanak fel, tudjanak magukkal foglalkozni, viszont a nagytesó ezt úgy éli meg, hogy a szülők a kicsi tesó által akarják őt kontroll alatt tartani és ezt jogtalannak érzi, ugyanakkor gyerek korukban a nagy tesó kell mindig példát mutasson a kicsinek és ezt is sok nagytesó gyerek nagyon unja.

Konkrétan innen jönnek a nagytesó részéről később a beárnyékolások, a csicskáztatások, a lejáratások ... és a bunkó szülői még ekkor sem ért semmit az egészből. Erre mondom: szeretetből szüljünk gyereket és ne pedig funkcióból azért, hogy később eszközünk legyen a család előtt: férjet megfogni, szüleinket nagyszülőkké tenni, ex pasijainkat féltékennyé tenn, barátnők/haverok előtt dicsekedni, stb.

Kicsit eltértem a témától igaz, de a problémák gyökerét nagyon fontos ismerni.

31

Most ahogy olvasom az írásodat nálunk épp fordítva történt.

Én vagyok a kis tesó aki megpróbált belemászni a nagy testvére életébe. Nem rosszból, csak egyszerűen hiába vagyok fiatalabb 10 évvel láttam hogy nagyon szarul csinálja a dolgokat. Pl. mikor mi vettük a férjemmel a házunkat 23 évesen akkor a 33 éves tesóm a családjával tengődött az albérletben, nagy anyagi gondokkal küzdve. Természetesen irigy volt ránk. Szabályosan rá kényszerítettük őket anyukámmal hogy vegyenek egy kis házat( nagyon nagyon olcsón) . A hitelt elintéztük, mi voltunk a kezesek. Az albérlet ára kétszer ennyi volt mint a 23 ezres törlesztő. Mindenre szórták a pénzt, de közben sírtak, nem látszott meg ha felvettek hitelt, kölcsön adtam stb... Szóval jócskánt beleszóltam a dolgaikba. Aztán egyszer elegem lett, jól beszámoltam és azt mondta igazam van, én meg eldöntöttem magamba hogy nem az én dolgom. És valahogy azóta meg jött az eszük, több munkát vállal és sokkal több a pénzük, nem elégedetlen. Rájött hogy magának kell tennie érte ha valamit elakar érni. Nem panaszkodni kell a végtelenségig.

Bocs hogy eltértem a tárgytól, de fura hogy nálunk fordítva volt. De többet nem avatkozom más életébe. Náluk jól sült el, de bele sem gondoltam mi lett volna ha nem