Én gondolkodok túl "kispolgárian" a gyerekvállalásról, vagy ez már jómódban is sok (k)?
Van egy nővérem, ő is, a férje is 1 millió körül keres/folyik be. Szóval elég nagylábon élnek. Nem irigylem tőlük, megtanultak/megdolgoznak érte. Csak nem tetszik az ahogy a dolgokhoz állnak. Nekik is, nekünk is két gyerekünk van. A sógorom gondolkodott a harmadik gyereken, de a nővérem nem lebeszélte, hogy nem tudnak még egyet bevállalni (mármint hogy elindítsák őket az életbe) És ezt komolyan is gondolja. Nálunk most útban a harmadik és kb. felelőtlenek vagyunk amiért bevállaljuk, mikor ők sem merik. Mi 500at kapunk ketten összesen, szóval negyed annyi pénzből élünk. Szerintem mi is el tudjuk tartani őket. Lehet nem lesz minden alájuk tolva, de nem csak az a lényeg.
Egyébként jó anyának tartom, nem bántom:) Csak szerintem olyan bután gondolkodik a pénz-gyerek kérdésről.
Szerintetek melyikünknek van igaza?
De ki beszél itt arról, hogy középiskolásként már dolgozniuk kell. Legyen 250 a rezsi-kaja, de még akkor is megmarad nekünk is több, mint a fele (mivel csak a fizetés ennyi, még rájuk is kapunk valamennyit). Amiből lehet "élni" és félretenni, nyaralni. Ha valahol 500 a tandíj egy fél évre, az akkor is havi 100. Ha kettő lenne sem tudnánk teljes egészében ezt kifizetni+ tartani őket, magunkat. Egy egyetemista már vállalhat diákmunkát, amit mi majd kiegészítünk.
Csak szerintem nem vagyunk felelőtlenek?:) Ezt nem gondoltam volna:)
"Egy egyetemista már vállalhat diákmunkát, amit mi majd kiegészítünk."
Igen, de ha a szülei gondosan terveznek a pénzükkel, akkor nem kényszerül erre. Én nyelvszakosként 3 nyelvvel egyszerre pl. képtelen voltam diákmunkát vállalni anno (szünetek kivételével). És akkor milyen lehet még egy orvosnak, mérnöknek, jogásznak, stb...?
Normális szak mellett csak az vállal be diákmunkát, akinek tényleg muszáj. De az úgy is néz ki, hogy nappal este 6-ig egyetemen van, aztán reggelig dolgozik...hogy mikor tanulnak szerencsétlenek, azt nem tudom.
Na mindegy, csak annyit szerettem volna mondani, hogy én ha valaha szülő leszek, igyekszem ettől pl. megkímélni a gyerekemet, és nem úgy állok hozzá, hogy na, majd összekeresi, én meg adok bele valamennyit!
Én is dolgoztam munka mellett, semmi bajom nem lett belőle. A másik az, hogy addigra nagyobb lesz a megtakarításunk is. És nem havonta kellene kihajigálni 1,5 milliót (ha már maradunk annál, hogy 3x500ezer, bár ez korántsem biztos) hanem félévente, az havi 250. Ha kiegészítjük a fizetést a megtakarítással és ők is (pl. nyári keresettel) akkor nem is kell nekik dolgozni év közben. Nehogy már olyan tragikus legyen a helyzet (amúgy budapestiek vagyunk, itt majdnem mindent tanulhatnak albérlet nélkül)
Nem akartam erre ennyire kitérni, de nehogy már mi legyünk a rossz szülők akik miatt nem tanulhat a gyerek. Tanulhat csak akkor más dolgokban össze kell húzni a nadrágszíjat jobban
"amúgy akinek fontos nagyon a pénz az gondolkodik úgy h akkor a gyerekének is milliókat kell adnia. másnka meg a szeretet számit."
Nekem pl. fontos a pénz és a kényelem. A gyerekemnek is igyekszem biztosítani a gondtalan életet, de attól én még szeretem is. A kettő nem zárja ki egymást, csak a kevésbé tehetősek szeretik ezt gondolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!