Első találkozáskor gyerekvállalásról beszélni?

Nincs ebben semmi fura. Nem a közös gyermekeiteket tervezgettétek, hanem csak általánosan beszéltetek a gyerekvállalásról. Ez így teljesen korrekt.

Ha előtte is ilyen szintű volt a kapcsolat, akkor szerintem nem furcsa ez. Amikor mi 10 év után összejöttünk a középiskolás osztálytársakkal, akkor szinte ugyanott folytattuk a beszélgetést, ahol anno abbahagytuk, de legalább is hasonló stílusban, hasonlóan önfeledten tudtunk kommunikálni, abszolút nem éreztük úgy, hogy elmúlt évek alatt idegenek lettünk volna egymásnak. Hiszen előtte jobban ismertük egymást bárki másnál.

Ez teljesen normális. Nyilván, hogy ugyanúgy beszélgettek erről, mint pl. arról, hogy ki mit szeretne dolgozni.

Nem mesebeszéd. A férjem és én már a második randin megbeszéltük, akarunk gyereket, és 2 évnél tovább nem várunk vele. Így is lett. Az előző kapcsolataink olyanok voltak, hogy abban egyikünk sem vállalt volna a másik fél miatt. Szóval mi tudtuk első perctől fogva, hogy a másikunk lesz a gyermekünk anyja/apja.

hát, nekem az a tapasztalatom, h a férfiak (tehát a felnőtt korúak) ha nem is az első randin, de szinte kivétel nélkül az első héten felhozzák a témát és szeretnék tisztázni, h milyen a hozzáállásod a kérdéshez... engem ez rendkívül irritált, de ez van. Nem azért, mert nem szeretnék gyereket, családot. Azért, mert nem esik jól, ha ez az az attribútum, ami szerint kiválasztanak. Szeressen bele a személyiségembe és utána akarjon tőlem gyereket, épp azért, mert olyan vagyok, amilyen. nekem ez egy picit olyan tenyészkanca jelleget ad a randiknak. tudom, h le leszek pnontozva és más szerint meg tök jó, h ilyen családcentrikus a pasi és látszik, h komolyan gondolja, ha már az elején felméri, h egy irányba tartunk-e , na de ez mégsem lóvásár...

Szerintem is jó az ilyenekről általánosságban minél előbb beszélni. Én pl. tudom, hogy mindenképpen szeretnék gyereket, ezért az esélyét sem adtam meg, hogy beleszeressek olyanba, aki tipikus gyerekutáló. Ez egy nagyon fontos szempont, és sokkal rosszabb, ha később derül ki, hogy teljesen máshogy gondolkodunk a kérdésről, ami válóok, hiszen gyerekkérdésben nincs kompromisszum. Vagy van, vagy nincs. De ha az ember már benne van egy kapcsolatban, sokkal nehezebben száll ki belőle, mintha ezt az elején tisztázták volna. Mi mondjuk annyira családcentrikusak vagyunk, hogy már az első időkben tisztáztuk, hogy a jövőképünkben előkelő helyen szerepel a család :)