Hogyan értessem meg a párom testvérével hogy külön van a konyha ne kunyerbáljon?

De ezt miért nem mondod meg neki?

pl. a fiam banánja, légyszíves ne edd meg. Vagy ne haragudj, de ezt magunknak vettem, nincs annyi pénzünk, hogy neked is jusson.

Egyébként dolgozik a testvér?

Könyörgöm!!! Soha nem értettem, hogy egy háztartásban hogyan lehet ennyire elszigetelten élni. Mi is együtt élünk szüleimmel. Ha nekem nem jutna se tudnám senkitől irigyelni. A kezdet kezdetén betettem 1 pohár joghurtot a hűtőbe. Hallottam, hogy apu szólt anyunak, hogy ha megy vásárolni neki vegyen már olyan joghurtot. Odaadtam neki az "enyémet". Egyszerűen nem lehet elmondani,hogy mennyire rosszul esett, hogy nem ette meg,mert az az "enyém". Párom édesanyja a kezdetek keztdetén ha csomagolt sütit, mindig 2 szeletet csomagolt. Mondtam apáromnak, hogy akkor ezt most itt leülünk és megesszük, de én tuti nem ülök le otthon a többiek előtt enni, amikor nem tudunk rajta osztozni.

Szóval nem értem, hogy lehet teljesen külön koszton lenni. Furcsa lény az ember, ha nem is szereti az adott ételt, akkor is az esne neki igazán jól, amiből elvileg nem kaphat. Amit a másik eszik.

Ja és a férjed mit szól ehhez?

Amúgy neki kellene helyretenni.

Férfi vagy nő ez a testvér?

Két karika párizsin meg egy fél banánon veszekedtek, mint irigy tyúkok a taknyon.

Szerintem az a baj, hogy neki nem mered mondani, hogy ne egye meg a tiéteket, ha már külön koszton vagytok. Csak magadban mérgelődsz.