Mit tegyek, ha a húgomnak nincs semmi életcélja? 30/N

Van egy 28 éves húgom, valami nincs rendben vele. Mindig is visszahúzódó volt, de egyre rosszabb ez. Nincsenek hobbijai, nincsenek barátai, nem jár el sehova. Soha sem volt még párkapcsolata, ami nem is meglepő, mert annyira negatívan áll mindenhez, hogy nem maradnak meg körülötte az emberek.

Három éve elköltözött a szüleinktől, bérel egy nagyon pici lakást, ott tölti minden idejét, amikor nem dolgozik. Egyébként tanár, de nem szereti. Állandóan panaszkodik, hogy bunkók a diákok, utál bejárni az iskolába.

Itt van neki a nyári szünet, hívtuk hogy jöjjön az hozzánk (a férjemmel és a két kisfiunkkal Kál élek) valami közös programra, de mondvacsinált indokokkal leráz.

Gyakorlatilag úgy telt el a nyara, hogy a 15 négyzetméteres kis albérletében gubbasztott és sorozatokat nézett. Szüleinkhez sem megy nagyon.

Van még két öcsénk is, ők 27 és 24 éves fiúk. Ők sem értik, miért ilyen, de ők annyira nem is foglalkoznak vele, élik az életüket, utaznak, csajoznak, buliznak, tanulnak, élményeket gyűjtenek.

De a húgomnak még csak barátai sincsenek. Nagyon aggódom érte, de amikor felvetettem neki, hogy pszichológussal talán jó lenne beszélgetnie, akkor nagyon megharagudott rám (szerinte bolondnak tartom) majd lezárta azzal a témát, hogy nincs pénze pszichológusra.

Nem tudom hogy mit kezdjek vele, de nagyon zavar, hogy így él teljesen magányosan.