Ez egy elfogadható ajánlat, vagy inkorrekt?

Hirdetheted akármennyiért a házat, ha kényszer értékesítés lesz a vége, akkor biztosan kevesebb lesz mindenki része, mint 25M. Az egyik testvéred már belement, tehát számára nem probléma. A másik testvér pedig kitalálhatja, hogy az az elméleti plusz 5M számít, vagy ti. Egy barátnőm a testvérével örökölt lakást, a testvére kifizette, de neki se volt annyi pénze, hogy a magasabb (értékbecslő általi) árát fizesse, hanem azt, amit a bank adott, ha mindenképp értékesítené. Ők nem problémáztak ezen, pedig a barátnőm szintén millióktól esett el, mégis fontosabb volt a testvérével a kapcsolat. Most boldogok és feltétel nélkül segítik egymást.

Ha én döntenék, elfogadnám és maradna a béke köztünk. Egy idegennek eladva nem alkudoznék, de a testvéremet segíteném ennyivel. Plusz megszűnik a közös tulajdon (és teher) is.

Ha csak a puszta tényeket veszem figyelembe, akkor te vagy az a testvér típus, aki a leginkább megpróbálja lehúzni a többit.

Lehet ehhez meg tudom magyarázni gondolatokat hozzáfűzni, de attól még a helyzet úgy fest és ezt nem rosszból írom. A néhány mondatban megfogalmazott leírásból az jön le leginkább, hogy a ház értékét figyelembe véve te jönnél ki a legjobban anyagilag. Eleve nem nektek van pénzetek, hanem a feleségnek. Gyakorlatilag nulla ft-ból volt eddig a lakhatás megoldva, míg a többiekről nem derült ki hogyan oldották ezt meg. Szerintem túl nagyok az igények a lehetőségekhez képest, mindemellett elvárod, hogy a többi örökös figyelembe vegye a te lehetőségeidet és érjék be azzal, hogy neked így a praktikus.

Szerintem elég felesleges volt felméretni. Meg kellett volna hirdetni, és amennyiért jött volna rá vételi ajánlat, azt kellene egyenlő részekre osztani. Persze, ez hosszabb folyamat és több kellemetlenség is, mint hívni egy értékbecslőt.

De ha már van egy hivatalos értékbecslés, akkor meg tényleg lehúzás sz*rozni azon a 10 millión. Mert ha el tudnátok adni 90-ért, akkor neked maradna 30, akkor neked is menned kellene, új helyre költözni stb. Az is sok költséggel és kellemetlenséggel járna.

Szerintem egy 90 milliós házhoz jutni 10 millió hitellel teljesen vállalható, de ha nem akarod, azt meg lehetne beszélni a testvéreiddel, hogy most 25-25, de a +5-5 milliót is megkapják később (persze, az inflációs korrekcióval). Akármilyen kis részletekben fizeted meg nekik, akkor is jól jöhet nekik az a pénz. (Persze, ha a másiknak olyan jól megy, hogy neki nem számít 5M, az más kérdés.) Különbséget tenni a testvérek között és lehúzni a jószívűt gerinctelenség.

Szerintem inkorrekt ajánlat, hogy a fenébe gondoltad korrektnek? Ez azt jelentené, hogy abból az örökségből neked 40 millió, nekik meg 25-25... magyarul áron alul akarod megkapni a 90 milliós házat, mert nem akarsz hitelt felvenni. Miért nem? Miért nem forgatod oda a megtakarításodat? Összességében miért nem akarsz egy fikarcnyit is tenni azért, hogy megkapd azt, amiben már egyébként is évek óta kényelmesen pöffeszkedsz, és ők nem kértek tőled semmit ezért cserébe, és most is csak azon agonizálsz, hogy az egyik testvére PÁRJA pénzéhes, és nem biztos, hogy emaitt a testvéred - bőven áron alul - eladja a részét? Nem te vagy a leginkább haszonleső, lehúzó, pénzéhes? Neked nulla, azaz nulla hozzáadott értéked van a történetben, mert most is csak a feleséged öröksége révén akarnád kivásárolni a testvéreidet; legalább a gesztus legyen már meg, hogy harmadolj!

Nyilván, ha azt vesszük, hogy a 25 millió is sokkal több, mint amennyit most egyáltalán látnak a házuk hasznából, és persze, a használattal megóvtad valamennyire az állagát (meg amortizáltál is egyébként), de azért erős túlzás úgy beállítani, mintha még te lennél a jótündér, és teljesen korrekt az ajánlatod.

Nekem jó lenne a 25 millió. Egyrészt nem biztos, hogy valóban el lehet adni 90-ért. Másrészt, ha csak ott áll és semmi sem történik, akkor úgysem látnék belőle egy forintot sem.

Szóval az már jó, hogy az egyik testvér (te) kifizetné a többieket.

De mi a gond? Ha az egyik testvéred azt mondja, hogy neki jó, akkor lehet, hogy a másik is. Meg kell kérdezni. Ha nemet mond, akkor nem kell erőltetni. Szerintem meg lehet normálisan beszélni.

Adjatok el szepen es osztozzatok, ez a legtisztabb, ha nem tudod kifizetni a testvereidet.

A tobbi csak rizsa, tudod te is, hogy ez nem korrekt.

Ha eladnátok a házat 90 millióért sem 30 millió lenne fejenként, mert vagyonosodási illetéket kötelező fizetni.

Kifizeted a testvéreidnek a 25-25 milliót, majd havonta fizetsz nekik x megbeszélt összeget, amíg el nem éritek jogos részt, így hitelt sem kell felvenni. Ezután pedig megkezded a felújítást, addig karban tartod a házad. Nagyon úgy tűnik, hogy úgy akarsz mindent, hogy te jöjj ki a legjobban belőle, de a világ nem így működik.