Melyik testvérnek a legjobb lenni?

"Szerintem az a jo mikor nagy a korkulonbseg, igy nem ugy nottok fel hogy mindent meg kell osztani mert a szulok nem tudnak kulon gorkorcsolyat venni, kulon szamitogepet, kulon tabletet, stb es sokszor csak a vita van ezeken."

Az is jó, amikor kicsi a korkülönbség, mert akkor megtanultok mindent megosztani egymással, megtanultok együttműködni, elfogadni a másikat, tekintettel lenni az érzéseire, érdekeire, segítőkészséget tanultok, meg mindenféle hasonlót, igen, megtanultok vitázni is, és mindez nagyon is fontos tudomány az életben! Ráadásul meg folyamatosan van valaki, akivel játszani lehet, aki egy korosztály veletek, így hasonlóan látjátok a világot, meg tudjátok beszélni a dolgokat kisgyerekként is, később kamaszként is, aztán felnőttként is, nem pedig az van, hogy a jóval idősebb testvér folyton le akar rázni, mert neki egész más dolga van az életben, mint a kistesót pesztrálni.

Egyébként meg minden variációnak megvannak az előnyei is meg a hátrányai is, úgyhogy nem az a lényeg, hogy hányadikok vagyunk a testvérsorban, hanem hogy legyenek testvéreink, méghozzá minél több, annál jobb.

"Sokan mondják, hogy középső testvérnek lenni a legrosszabb"

Én ezt így még nem hallottam. Azt viszont elég sokszor, hogy középsőnek lenni a legnehezebb, mert nem elég egyértelműek az elvárások (bizonyos dolgokban még kicsinek számít a középső, más dolgokban meg az az elvárás, hogy úgy viselkedjen ő is, ahogy a nagytesó), és mert a középsőre valahogy talán kevésbé figyelnek a szülők (mert elég átgondolni a kicsi meg a nagy szempontjából a dolgokat, és akkor nyilván a középső is rendben lesz) - és az utóbbi miatt a középső sokszor próbálja magára felhívni a figyelmet, ami nem mindig sül el jól: kisebb korukban pl. tipikusan ők azok, akik akkor is bohóckodnak, amikor nem kéne, így velük van legtöbb baj a suliban, stb. De talán pont emiatt sokszor ők a legszerethetőbbek! :))

"egy olyan testvértől akiben kialakult egyfajta felsőbbrendűseg érzés, nagyon nehéz kiharcolni a tiszteletet"

Ha nem kiharcolni akarnád, magától is jönne.

"Nem bírod ki beszolás nélkül."

Azért hiszed, hogy beszólás, mert kisebbrendűségi érzésed van még mindig a gyerekkori traumád miatt, hogy a tesód nem tisztelt. :)

Egyszerűen hozzászólás. Ha nem akarod, hogy hozzászóljak (vagy bárki más), nem muszáj itt válaszolgatni.

"Aki felsöbbrendűnek gondolja magát az nem fog "magától" tisztelni akkor se ha testvér vagy."

Azért a többség menet közben valamikor felnő, és igenis tisztelni fogja azt, akit gyerekkorában még nem tisztelt - és hogy ki mikor nő fel, az változó lehet.

"Te vagy az akinek nem tetszik más vélemenye"

Miért ne tetszene? Csak ha nekem meg más a véleményem, és éppen ráérek, leírom - nagyon jól tudva közben, hogy simán lehetnek, akiknek majd az én véleményem nem tetszik, és ezt le is fogják írni.

"megha nem is neked írtam"

Mindenkinek írtad, hiszen ide írtad, nem magánüzenetben valakinek.

"miszály volt odaszolnod, beleszólnod sértegetned"

Ez már tényleg paranoia... :D