A sógorom kutyájaban nem bízok és nem merem a gyerekeimmel ott hagyni őket. Tenyleg olyan lehetetlen dolog ez?

Sok példát láttam, hogy a 2-4 éves gyereknek fogalma sincsen hogy kell egy kutyával bánni, és ütni kezdi... Na a kutya meg persze, hogy negatívan reagál. Pont ezért nem szabad kutyát és gyereket összeengedni. Főleg nem kölyök kutyát.

Szóval nem. Ne engedd a gyerekeidet kölyök kutyák közelébe állandó felügyelet nélkül. Ugyanakkor ne vetítsd ki a saját rossz élményed a gyerekeidre.

De hol írt olyat a kérdező, hogy kivetítenè a saját rossz èlmènyèt. Pont arról van szó, hogy igyekszik túllendülni rajta, próbál nyugodt maradni. Szerintem már ez is èrtèkelendő egy trauma után, a gyerekei miatt változtatni szeretne. Nem is akarja egyedül hagyni a kutyával a gyerekeket, ennyire nem megy nektek a szövegértés? Azt írta, nem szeretnè, ha a sógora vigyázna a gyerekekre a kertben, mert a kutyával van, nem tud egyszerre mindenre figyelni. Az, hogy kölyök kutya, nem jelenti azt, hogy neveletlen kell legyen. Nekünk is van kutyánk, imádom, őt a férjem nagyon jól neveli. Vele bármikor szívesen játszok, sètálok is vele.A sógorom kutyájától viszont sokkot kapok, mert alig bír rászólni, hogy ne ugráljon fel rám. De tudom, èn vagyok a szemèt, örülnöm kène, hogy tiszta sár leszek.

Kèrdező, ne foglalkozz azzal, hogy a családnak nem tetszik,a te gyerekeid. Ha nem èrzed biztonságosnak, nem hagyod ott őket. Ha bármi törtènne a sógor figyelmetlensège miatt, mit èreznèl. Jobb elkerülni a bajt, ekkora gyerekek ritkán tudnak finoman bánni az állatokkal. Elèg egy rossz mozdulat és odakaphat a kutya, főleg ha nem èrt hozzá a gazdája.

Na, megjött a sok kutyab*zi, a mi családunkban is van ilyen, nem érti meg, hogy gyereket - pláne 2 évest -, nem hagyunk kutyával egyedül meg nem visszük a háziállatunkat más házába, ez alap. Ki volt akadva, mikor a kertben a földön játszó 7 hónapos(!) gyereket fel mertem venni a földről, mert megjöttek, hozták az, egyik kutyájukat, az meg rárohant körbenyalni-ugrálni a pici gyerekem. Hogy ne neveljen már bele a félelmet, mert az ő kutyájuk csak játszani akár a babával :D

A kérdező amúgy nem azt írta, hogy nem engedi a gyerekeknek hogy megsimogassanak egy kutyàt vagy nem mondja nekik, hogy fujj minden kutya, de nehogy már ő legyen a rossz, mert nem engedi be a saját házába, meg nem hagyja egyedül játszani a gyerekeket a kutyàval. Ez a normális, ez nem túlféltés, én még a macskámra is odafigyelek, ha a gyerek játszani akar vele.

Én se hagynám a kutyás rokonnal kint a gyereket, mert nem figyel rá, mit csinál az állata, szerintetek ez normális? Meg az, hogy oda akarja vinni máshoz a kutyát, minek? Azért vegyétek már észre, miket írtok....

Egyébként, ha a kérdező azt neveli bele a gyereknek, hogy félni kell a kutyáktól, hát istenem, nyilván ti is beleneveltek a gyereketekbe olyan dolgokat, amiket más tart hülyeségnek. Mindenki a saját mijtjáj@

"De hol írt olyat a kérdező, hogy kivetítenè a saját rossz èlmènyèt. Pont arról van szó, hogy igyekszik túllendülni rajta, próbál nyugodt maradni."

Azt írta hogy a kutya megnyalta a gyereket. Érted, MEGNYALTA, NEM MEGHARAPTA. És a gyerek ettől már üvölt. Vajon miért? Mert apuka/anyuka valószínűleg már akkor panikol amikor meglatja közelíteni a kutyát.

Kérdező, kutyás vagyok szóval megprobalok érdemben segíteni.

Egy kölyök kutya játékos, mint egy kisgyerek. Ugrál, szaladgál ebben semmi rosszindulat nincs.

Sőt harapdalni is szoktak, de ezt sem agresszióból. Persze hagyni nem szabad nekik. Nem biztos hogy ez a kutya annyira nehezen kezelhető csak ahogy egy gyereket is évekig kell nevelni úgy egy kölyök kutyanak se tanitod meg egy nap alatt hogy leulsz és ott maradsz.

Persze még a 4 éves gyerek is kicsi, nemhogy a 2.

Én azt javaslom hogy a sogort kérd meg hogy baratkoztassatok össze a kutyát és a gyerekeket.

A sógor fogja meg a kutyát ha titeket ez nyugtat meg (persze izegni mozogni fog), te pedig magyarázd el a gyerekeknek hogy a kutya nem bánt, csak játszik. Nem kell tőle félni, ő aranyos.

De te mond nekik és ne a sógor, mert tőled fogják elfogadni. A legjobb az lenne ha példát mutatva megsimogatnad te is ha erre képes vagy.

Persze felügyelet nélkül nem szabad őket hagyni, ez egyértelmű.

De ha egy kicsit oldódnak a gyerekek utána lehet nekik adni labdát hogy dobálják a kutyának mondjuk. Hidd el élvezni fogják.

Én is úgy gondolom hogy addig amég nem baratkoznak össze semmiképp nem kellene hozzátok vinniuk a kutyát. Ha másnál találkoztok abba nem szolhatsz bele. Ahogyan abba sem hogy a saját otthonában elzarja.

Hosszú távon mindenkinek az lenne a legjobb ha szépen osszebaratkoznanak.

Írj nyugodtan ha kérdésed van.

"Érted, MEGNYALTA, NEM MEGHARAPTA. És a gyerek ettől már üvölt. Vajon miért? Mert apuka/anyuka valószínűleg már akkor panikol amikor meglatja közelíteni a kutyát."

De mi a tökömért olyan érthetetlen, hogy nem mindenki szereti, ha körbenyalják és ugrálják a kutyák????? Én sem szeretem a kutyákat (nem is utálom), pedig nem volt semmi traumám velük, nem félek a rokonok kutyáitól sem, de nem szeretem, amikor rám ugràlnak, nyalnak, másznak bele az arcomba, kezembe. Nem szeretem. Csak ugye én felnőtt vagyok, rászólok, arrébb megyek, egy kisgyerek viszont még nem így reagál a neki nem tetsző helyzetekre, hanem sírással, üvöltéssel, az anyja keresésével.

Nem kell félelmet belenevelni a gyerekekbe, de erőltetni sem kell, hogy kutyázzanak. De ezt nem bírjátok egyszerűen felfogni, és ezért neveznek titeket kutyab*zinak folyton, mert nem tudjátok megérteni, hogy nem mindenki akar a kutyákkal játszani meg foglalkozni, annyira elvakultak vagytok, hogy csak erőltetitek az egészet.

Meg ez is, hogy:"Én is úgy gondolom hogy addig amég nem baratkoznak össze semmiképp nem kellene hozzátok vinniuk a kutyát"

Ha összebarátkoznak, akkor sem kell odavinni, fogjátok már fel, hogy bunkó dolog háziállatot vinni más otthonába. Ha az illető akarna, lenne neki.

Én sem viszen senkihez a macskákat, eszembe sem jut, és ha jön ide valaki, akár felnőtt, akár gyerek, nem erőltetem, hogy massa simogasd már meg, naa fúrd már bele a fejed a bundájába. Nem erőltetem másra az állatom, hanem felügyelek rá, pláne, ha kicsi gyerekek vannak ott, én se szeretném ha hirtelen ijedtségből esetleg odakarmolna nekik.

Nem tudom, miért vagytok ilyen erőszakosak és értetlenek a kutyáitok kapcsán. Ha a sógor nem képes felügyelni a neveletlen kutyáját, akkor még jó, hogy anyuka mem hagyja ott a gyerekeket, hiszen egy pillanat alatt megtörténhet a baj. De az tök abszurd, hogy a család őt b*szogassa, mert nem engedi a házába más kutyáját, azért álljon már meg a menet.

A kutyás balesetek pont az ilyenek miatt vannak,mint a sógor. Hagyjunk rá mindent a kutyára,nem bánt. Aha,de csak egyszer harapjon úgy,hogy utána örök életre ott marad a nyoma. A kérdező gondolom az ilyeneket szeretné elkerülni. Van,ahol a kutya a saját családba lévö gyereket is megtámadja. Nevelés kérdése tudom,de sosem lehetünk biztosak abban,hogy a kutya mire hogy reagál.

Kiskoromban átmentem a szomszéd kislányhoz játszani. Amíg ő pattogtatta a labdát,a kutyájuk csak feküdt nyugodtan. Mikor én következtem,a kutya rám rontott. Össze kellett varrna a vádlimat. Na most kérdezem én,mi rosszat tettem? A kutyára még csak rá sem néztem. Egyszerűen nem tetszett neki,hogy én is labdázok.

Lehet lepontozni,de a kutyákat messziről kerülöm. És pont azért,mert sosem tudom melyik kutya jön hozzám oda barátságból,vagy melyik akar támadni.

Kedves frusztrált kis 26oska!

Nem tudom honnan veszed a bátorságot ehhez a stílushoz mikor én normálisan írtam. Biztos az anonimitas és a net az oka.

Na akkor kezdjük. Nem mondtam hogy akarni kell hogy a kutya megnyaljon.

Természetesen joga van mindenkinek utálni ha megnyalja egy kutya. De pánikba esni tőle vagy bántó szandekkent felfogni teljesen más kategória. A kérdező és a gyereke ugye az utobbikent reagáltak és ez viszont nem jó.

Nem mondtam hogy ha osszebaratkoznak akkor vinni KELL. De ha így lesz akkor a gyerekek szeretnék majd hogy vigye és ha a kérdező is beleegyezik akkor miért ne?

Mindenkinek joga van nem szeretni a kutyákat.

De a kérdező és a gyerekei nem nem szeretik hanem félnek tőle. Tudod mi a különbség?

Ha a kérdező a saját félelmét nem szeretné tovább adni a gyerekeinek akkor igenis meg kell próbálni osszebaratkoztatni őket.

És utána még mindig eldontheti később a gyerek hogy hát jó értem hogy buksi nem bánt de nem szeretem hogy budos úgyhogy nem akarok vele játszani.

Mert ebben az egészben nem a szeret nem szeret a probléma hanem a beteges rettegés.

"25-ös szuper, 100%-os válaszát kiegészíteném azzal, hogy nem szabad ezt a kutyáktól való félelmet, traumát átadni a gyerekeknek"

Ti amúgy fogyatékosok vagytok, vagy már direkt trollkodtok?

A kérdező leírta, hogy nem akarja átadni a félelmet, nyugodt marad, nem zavarja, ha a gyerekek megsimogatnak egy kutyàt, nem pánikot mellettük. Leírta.

Emellett azt a 2 pontot írta le, hogy

1.) nem meri otthagyni a gyerekeket a sógorral, mert ők nem felügyelik a saját kutyáikat, miközben ott vannak a gyerekek

2.) nem akarja, hogy az ő házába vigyék a kutyát

A fenti 2 pontból melyikből lehet aztle szűrni, hogy arra neveli a gyerekeket, hogy féljenek a kutyától? Egy normális szülő akkor sem hagyja egyedül a kicsi gyerekeket kutyával, ha semmi traumája nincs, még a saját kutyájára is figyel.

Ti meg járjatok magyar tanárhoz korrepetálásra, ha ennyire nem megy a leírott szövegek êrtelmezêse.