A sógorom kutyájaban nem bízok és nem merem a gyerekeimmel ott hagyni őket. Tenyleg olyan lehetetlen dolog ez?

Elhiszem, hogy gond van a sógorodek kutyanevelésével, DE amit csinalsz, az konkrétan a saját félelmed kivetítése a gyerekeidre.

Ha a rettegésre szeretnéd őket nevelni, akkor tökéletes úton jársz. Persze, hogy ordítottak, hisz érezték rajtad is, hogy tragédia közelít...

Ha nem ez a célod, akkor viszont úrrá kell lenned a félelmeden és hagynod kell, hogy barátkozzanak a kölyökkutyával... De akkor neked és a rokonoknak meg kell állapodnotok, hogy mi mehet, mi nem.

Termeszetesen soha, semmilyen korulmenyek kozott nem hagyunk felugyelet nelkul gyereket kutyaval. Akkor sem, ha kolyok. Epeszu ember ezen el se gondolkozik.

Ha jol ertem, most az a vita targya, hogy te nem engeded, hogy hozzad elvigyek a kutyat? Nyilvan ez teljesen jogos, te hazad, te szabalyaid.

Viszont ha ti mentek, akkor meg az o haza, o szabalyai vannak.

Mondjuk elore nem kell neked se rettegni, meg a gyerekeket se kene panikoltatni feleslegesen, ha a kutyaval csak annyi a baj, hogy kutya. Mert az, hogy kozelitett felejuk, nekem nem tunik olyan fenyegetesnek, amitol ki kene borulni...😂

Ha jol ertem, nem kozveszelyes. De nyilvanvaloan egyedul soha nem hagyjuk oket.

Ha meg ennyire rettegsz tole, nem kell odamenni innentol kezdve.

"Többször volt hogy úgy közelített a gyerekek felé hogy azok megijedtek"

Szerintem ebből érthető, hogy nem a kérdező a hibás.

Én teljesen egyetértek veled. Nyilvánvalóan jogodban áll nem megengedni, hogy ne vigyenek el hozzátok egy kutyát, amivel bánni se tudnak. Az is elég világos, hogy nem a kutya hibája, őszintén szólva én sem bíznék meg így a sógorékban, főleg hogy maguk mondták, nem bírnak vele.

Nekem nincs gyerekem. Saját magamról szeretnék írni.

Falusi vagyok, sok kutyus volt az utcán, mikor kissebb voltam. Ugye gyalog jártam haza az iskolából és ha kutya volt az utcán nem mertem arra elmenni. Nagyon féltem a kutyaktól, nekünk se volt kutyánk így nem szoktam meg.

Erre egyik nap apa rendezett valamerről egy nagytestű kutyát, de már több mint 1 éves volt. Majdnem akkora, mint én. Úgy féltem tőle, mint a bajtól. Az udvarra is csak akkor mertem kimenni, mikor be volt zárva.

Erre egyik nap azt hittem be van zárva és kimentem. Megláttam hogy ott van és fut felém... Nagyon megijedtem. Felmásztam a kerítésre, de így is elért és megnyalt. Az volt az a pillanat, mikor rájöttem, hogy nem akar ő bántani. Egy kedves aranyos lény, aki a családunk része, nem egy szörnyeteg. Utána már nem féltem a kutyáktól.

Nem a legjobb, hogy még össze rúgod a port a családdal, ahelyett, hogy próbálnál beszélni a gyerekeiddel, hogy ő csak egy játékos kutya. Esteleg fogja meg a gazdi, míg a kicsik megsimogatják. Nem jó az, ha abba nőnek bele, hogy félni kell a kutyától. Nyílván neked van egy traumatikus emléked, de rád se kellene, hogy ez bélyeget nyomjon. Nem minden kutya olyan. Viszont ha így folytatják a gyerekeid ők is félni fognak a kutyától, ami nem jó.

1. Jogod van megtiltani, hogy odavigyék hozzád.

2. A 2 és 4 éves gyerek nagyon pici, egy nagytestű kutya, mégha kölyök is, igenis tud komolyabb sérülést okozni.

3. A gyerekek kutyával való összebarátkoztatásának nem az a módja, hogy a bunkó sógor - kérdésedet lexarja, ugye - neveletlen kutyájával összeengedni a gyerekeket. Ez nem egy felelős állattartó viselkedése!

4. Az ilyen kicsi gyerekek gyakran viselkednek úgy, mint egy préda, simán felkeltik bármelyik kutya vadászösztönét, vagy akár játékból úgy nyúlnak a kutyához, hogy az fáj neki, a kutya meg esetleg odakap, nagytestű kutyáknál ez nem vicc, akkor sem, ha a kutya csak laza figyelmeztetés ék szánja, és ugye pár hónap múlva már nem lesz igazán kölyök, de a gyerekek még nagyon is kicsik maradnak.

5. Jogod van nem szeretni a kutyákat, és elvárni, hogy ezt a saját otthonodban tiszteletben tartsák. Nem ettől fog függeni, hogy a gyerekek szeretik-e majd a kutyákat, akarnak-e sajátot. (saját példa)

A sogornom retteg a kutyáktol valamilyen rejtélyes oknál fogva. Sajnos a lányát is így nevelte, aki most 13 éves. Beteges amit művelnek.

Természetesen nem hagyunk nem családtag kutyát és gyereket egyedül, de ez azért már mégis túlzás.