Öcsém 4 tantárgyból áll bukásra. Mit tehetnék vele?

#59 Az a baj, hogy mi felnőttként könnyen mondjuk bármely tárgyra, hogy mégis hogy lehet megbukni. Volt szerencsém exem húgát pár éve gimis felvételire "felkészíteni". Szegénykém nemhogy a százalékszámítást nem tudta, micsoda, de 3 héten keresztül újra meg újra el kellett ismételnem, hogyan váltunk dkg-kg meg cm-m között. Ezek valós problémák, és nem tudom, hol van a hiba, valószínűleg ott, hogy apuka/anyuka nem ült le az 1-2. osztályos gyerekkel délutánonként, mert fáradt volt, ami megint egy másik társadalmi probléma.

#58 Nem tudom, hol látod a szappanoperát. Az "Elöl víz, hátul tűz" fejezet jobb, mint bármely ponyva kalandregény, csak el kell jutni odáig. De hát ugye azt is tudjuk, hogy az irodalom igenis objektív. Ha például neked nem tetszik a Háború és béke, akkor nem a Háború és béke a rossz könyv, hanem szimplán nem vagy elég művelt ahhoz, hogy értékelni tudd a művet. Ahogy gitárerősítőt sem tudsz tervezni, ha az Ohm-törvényt sem ismered. Erre van amúgy az iskola. :)

Meg lehet bukni, ha olyan a tanár, hogy sok olyat ad fel ami beadandós, és a dolgozatban is olyasmit kérdez amit nem tudhat valaki anélkül, hogy ne olvasta volna el a művet.

Náluk még annó azzal is rásegített az irodalomtanár erre, hogy 5 féle dolgozatsort csinált, mindegyikbe más kérdésekkel, és szétültette az osztályt midnenki egy padba, és akkor még nem volt okostelefon se.

Olyan is volt aki úgy iratott dolgozatot, hogy mindent kiürítesz a padból, előtted csak egy toll lehet meg egy papír, a táskáitokat pedig kirakjátok a tábla melletti sarokba, majd ha végeztetek a dolgozattal el lehet venni, és ki lehet menni a teremből. Végig bent volta terembe és járkált, nézegette ki mit ír. CSak 5 10 ercre űlt le az asztalhoz.

Én mondjuk nem buktam meg még félévkor sem de nem is voltam jobb közepesnél magyarból.

Viszont volt olyan tanárunk is, aki dolgozat alatt 15 percre kiment wc-re.

61

Én abban az életkoromban osztálybulikba jártam, meg csajok tologatták le a bugyijaikat a bokorban előttem, majd tudod hol tudtam komolyanvenni egy ilyen királyi vallásos baromságot :D

Képtelen voltam beleélni magam :D

Nekifutottam háromszor a könyvnek, de a századik oldalnál sosem jutottam tovább, meg már az elejére se emlékeztem mert mindíg elaldutam rajta annyira vontatottan unalmas volt...

Egyszerűen az ingerüszöbömet nem lépte meg a "mű", mondjuk ma sem olvasnám el, de ma már elvből nem.

#64 Na, nekünk a vörös és fekete volt a választható, Goriot apó, Vörös és fekete vagy Bovaryné. Mindenki a Goriot apót olvasta, mert az a legrövidebb.

#62 Nálunk úgy kérték számon a kötelezőket, hogy adott címek alapján fogalmazást kellett írni, kaptunk rá irodalomból egy jegyet, meg nyelvtanból kettőt (külalak, helyesírás). Tehát minden kötelezőt meg lehetett úszni akár néhány fejezet elolvasásával. Az más kérdés, hogy érettségin ez nyilván nem volt elég. Tanárunk mindig mondta, hogy amit nem olvasunk el, richtig azt fogjuk húzni, haverom megkérdezte, hogy akkor ő egyszerre megkapja-e az összes tételt. :D

"#59 Az a baj, hogy mi felnőttként könnyen mondjuk bármely tárgyra, hogy mégis hogy lehet megbukni."

A matematikára nem mondom azt.

Mondjuk - szerintem - irodalomból akkor lehet megbukni, ha meg kell tanulni például Toldi valamelyik énekét (az egészet) és "nem szabad hibázni".

Az is igaz, hogy a tanáron is múlhat sokminden.

Nézze meg a Youtube-n Domjántól a Hatékony tanulás 3 részes videót, hátha segít.

Írjon vázlatot a tananyagokból, tervet arra, miből, hogyan fog javítani.

Ha nem motivált akkor mondjuk elég nehéz :(

Örülök a lepontozásnak.

Az ilyen szorgalmasan lepontozgatók mondják meg a tuti, üdvözítő módszert ahelyett, hogy azt lepontozzák, aki ötleteken gondolkodva próbál segíteni.

A lepontozással azt jelzik: "ők tudják a tutit".

Hát elő vele, ne tartogassák magukban!