Ezt a kijelentést egy testvérnek meg lehet bocsátani?
A húgom sok év lombik után, mikor örökbefogadtunk, azt mondta a szemembe, hogy én nem voltam hajlandó szülni a férjemnek.
Szörnyen fájt, és nem beszélek azóta vele.
A család szerint azonban én vagyok a hibás és a túlérzékeny, nem kellett volna ezen annyira felháborodni.
Tesóm még bocsánatot sem kért. Nem szól egy szót se.
Tudta, persze, végig követte az eseményeket.
Tudta hogy testileg lelkileg, anyagilag milyen áldozattal járt ez nekünk.
És egeszen idáig habos-babos volt a kapcsolatod a hugoddal, gyerekkorotok óta?
Vagy ez egy hosszabb, elfolytott tűzfeszek fellángolása lehetett?
Nálunk ugyanez volt évekig. A húgom sokszor bántott meg szándékosan, utána én voltam a bunkó, amiért nem nyeltem le.
Szerencsére volt annyi eszem, hogy vele és az őt mindenben pártoló anyámat is kizártam az életemből. Azóta nyugodt vagyok.
Átlagos testvéri viszony.
Gyerekkorban nehezebb, mindketten lányok vagyunk, 8 év korkülönbséggel, de ahogy felnőttünk, rendeződött úgymond.
A szüleink azt mondják, hogy ő a fiatalabb, engedjek neki.
Fiatalabb, ez igaz, de nem gyerek már. 29 éves.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!