Miért kell személyes sértésnek venni azt a kijelentést, hogy nem muszáj velem jönnie vasárnap?18
Nos visszaállunk jelenléti oktatásra, vasárnap költözök vissza a középsuli kollégiumába. Eddig minden szeptemberi beköltözéskor jött velem anya, mert 18 alatt voltam és kellett az aláírása sok dologhoz. Most alapból nincs annyi dokumentáció, mint tanév elején szokott, meg 18 vagyok, nem kell szülő semmihez. 5 hétre amúgy sem lesz sok cuccom, hogy segíteni nagyon muszáj legyen. Igazából mindenhogy vonattal kéne menni, mivel nincs autónk. Plusz szülő most a vírus miatt amúgyis csak az épületig kísérheti a diákot.
Én ezért anyunak azt mondtam, hogy ha nincs kedve ne jöjjön el velem, simán boldogulok egyedül is. Erre megsértődött, hogy biztos szégyenlem őt.... Még csak nem is azt mondtam, hogy ne jöjjön, mert ne, hanem azt, hogy ne húzza ezzel a saját idejét, ha amúgy meg tudom oldani egyedül is.
Miért kell ezen megsértődni?
Nehéz elfogadnia, hogy felnőttél! :-)
Egyetértek veled, de kezeld tapintattal a dolgot!
Amit leírtál nekünk, azt mondd el neki is. Hogy nem szégyelled őt, hanem csak nincs szükség a segítségére, semmi oka a megsértődésre.
Nem is értem a feltételezést, egyetemistáknak is szoktak barátok,
szülők segíteni költözéskor, ha sok a pakolni való. Nekem pl. sose
volt rá szükségem, odaadták a kocsit, én meg egyedül megoldottam a
költözködést. Másoknak meg segítettek, nincs ezzel semmi gond.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!