Szerintetek külön szobájuknak kellene lenniük?
Mi 5-en laktunk együtt (a szüleinket is beleszámítva) egy 18 nm-es szobában. Fel tudtunk mindhárman nőni, én kimondottan élveztem is a testvéreim jelenlétét. Amikor elköltöztek, az jobban megviselt, mint hogy velük "együtt" kellett felnőnöm.
#22: De ki lehetne biztos, csak akkor valamelyikőjük szobáján állandóan át kell sétálnom. A fiamnak tudom, hogy ez nem lenne jó, a lányom talán belemenne, még. De pár év múlva szerintem neki se tetszene.
"Talán nem kellett volna 62 nm-re kettő gyereket is csinálni."
52 nm-n lakunk 1+2 fél szoba két gyerekkel.
Nem csak a nm számít, hanem az elosztás is!
"Semmi bajuk nem lesz a testvéreknek, épp az, hogy erősebb lesz köztük a kapcsolat"
Persze, hagyjuk már ezt a hülyeséget. Mi közös szobában nőttünk fel a húgommal és utáltuk, nagyon eltérő személyiségek vagyunk eltérő igényekkel, az egész gyerek-és kamaszkorunk egy ordítozással és gyűlölködéssel telt. Nemhogy erősebb lett volna a kapcsolatunk, csak azt néztem, mikor csinálom meg az érettségit és mehetek végre dolgozni, hogy ki tudjak fizetni egy albérleti szobában. Felnőttként már egyáltalán nem is beszéltünk, nem kedveltük meg akkor sem egymást.
Na most, ezt még csak fokozza, hogy két különböző nemű van egy szobában, nem véletlenül szoktak hamar lelépni az ilyen fiatalok. Most ki akar 20 évesen úgy lakni otthon, hogy még a párja sem lehet fel hozzá soha és nincs semmi privát szférája?
Biztos van az az 5%, akinek nem romlott meg emiatt a kapcsolata a testvérével, de a másik 95% utálni fogja egymást. Feltételezem, kérdező, te is gyorsan férjhez mentél vagy elköltöztél otthonról, nem apáddal meg a tesoiddal laktál 20 évesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!