Le kellene mondanom az oroksegrol a (fel)noverem javara?
a sztori: en 26 vagyok, anyam 10 eve meghalt, ekkor apam (anyam utolso keresere) a lakasbol az o reszet meg anya halal elott anya nevere iratta. igy mikor anya meghalt, en lettem a lakas tulajdonosa.
van apanak egy masik gyereke, o most ~50 eves, aki igy a lakasbol nem orokolt. apam nem mondta el neki ezt, amin en elegge meglepodtem... nincs amugy koztunk harag, de nem vagyunk testveri viszonyban, nem egyutt nottunk fel, kb egy ismeros nekem a noverem.
ezen kivul 6 millio ft maradt apa utan meg, amit felesben orokolnenk. a noverem azt szeretne, hogy mondjak le a penzrol hisz a lakas az enyem. en eleinte hajlottam erre, de azert eleg csunya megszolalasai voltak (pl apam halala napjan mar mondta, h akkor a lakast majd eladom es kifizetem ot, stb, eleg kinos volt megmondani h az en nevemen van.) egyreszt van baratom aki azt mondja legyek nagyvonalu hisz a lakas az enyem, de noverem viselkedese felcsheszett oszinten szolva.... nem en tehetek rola h igy alakult... es amugy nem is nagyon hivta apamat, hetente egyszer fel orara. beugrottak, de soha egy huslevest, egy sutit nem hozott apamnak. nem tudom :(
A lakás nem képezi a hagyaték tárgyát. Csak azzal foglalkozzatok, ami a hagyaték tárgyát képezi, hiszen ez egy hagyatéki eljárás.
Ha valami már nem volt az édesapád nevén, az nem volt az övé halálakor, nem kérdés, hogy kié legyen. Nem jár belőle semmi a nővérednek.
Ne legyen bűntudatot, akkor legyen, ha nem tiszteled a szüleid végakaratát. Tehát, ha elpocsékolod a lakást, akkor az nem szép dolog. Nekem bűntudatot is okozna, hogy mást tegyek, mint, amit a halott szüleim akartak.
105-ösnek:
"104-es, ne erőlködj, itt már eldöntetett. Első asszony gyereke nem annyira értékes...."
Te a gyermekeid értékét pénzben méred? Gratulálok!
"104-es, ne erőlködj, itt már eldöntetett. Első asszony gyereke nem annyira értékes...."
Te a gyermekeid értékét pénzben méred? Gratulálok!
112-es, ezt bírtad kiolvasni? Gratulálok!
ki mondta h jojjon nyalizni? amugy nem voltak egy korosztaly, anyma 42 volt mikor szulettem, apam 52. nyilvan anyam akart inkabb gyereket, par evvel azelott is probalkoztak de akkor elvetelt.
ettol meg marhara nem en tehetek rola, hogy nem lettunk testverkent nevelve. nem tudom anyam mennyire allt apam es noverem koze - oszinten szolva ha en akarok talalkozni a gyerekemmel, szerintem nincs az az isten aki megallit benne. nem vagyok meg szulo de igy gondolom. apam par evig nem beszelt a noveremmel, mert haragudott amiert a noverem 20 evesen egy lovardat uzemelteto 40 eves pasihoz koltozott es nem tanult vagy dolgozott. oke szerelmes volt, en ezt megertem, de a manus is mondta tanuljon turizmust, stb, nem akart....
es anyamat ne vedd a szadra valaszolo. itt mindenki olyan okos es megmondo ember, hogy noveremnek nem jutott apambol semmi... meg en se tudom ok hogy eltek, biztos szar ha apad es anyad nem szeretik egymast, de en meg azt tudom hogy bar eletem elso 12 eve boldog volt, 14 evesen aztan en keltem fel ejszaka anyamhoz amikor apam mar annyira kimerult volt hogy nem hallotta ahogy anyam ordit a morfintapaszert. es a mostani eszemmel mar nem orvosira mentem volna, hanem elvegzek valami 3 eves gazdasagi fosulit h minel elobb a sajat labamra alhassak es tamogassam apamat, de anyam halalakor meg bekattant az orvosi es senki nem tudott lebeszelni.
nagyon konnyu a neten ugatni egy halott emberrol, de megneznem ti hasonlo elethelyzetben mit csinalnatok....
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!