Ti megszüntetnétek a kontaktot a szülőkkel, ha nem akarnának támogatni?

30!

Jó ötlet. Majd az eddigi 50et szepen lecsokkentik 25re

Mivel gyaníthatóan az öröklés a következő 20-30 évben nem sanszos, ezzel aztán fene nagy bosszút állnál... én erre közölném kb, hogy dugd fel az örökséged... (a saját anyámat az ezzel való fenyegetőzés után dobtam ki...)

Viszont az miért is ellenszenves számodra, ha nem valakik egyéni agyhangyái, hanem az erre való bíróság tesz igazságot egy vitában? Mert szerintem kb a legkorrektebb.

33!

Ami ellenszenves számomra az a kérdező hozzáállása.

Először azzal indit, hogy nem támogatják, ez a kérdésé is eredetileg. Aztán kiderül, hogy dehogynem, csak kap azért havi 20-30 ezret, amiről megintcsak kiderül, hogy inkább 50ezer. A szülő támogathatja a gyereket. Az ő szülei is ezt teszik. Neki ez nem elég, így azon gondolkodik, hogy emiatt megszakítja velük a kapcsolatot. Anyagias kis pitsa, nyilván ezért nem adnak neki többet. Mehet a bíróságra, menjen is mindenki, akinek gondja van és nem tudjak megoldani. De itt eleve egyértelmű, hogy kap elég pénzt- a szerinte meg szerinted kevés nem relevans, 50e havonta nem kevés pénz. Ha pofátlan, márpedig az, ne várjon visszafele se sokat. Nyilván számít az örökségre is, aki ennyire anyagias.

A te anyáddal való viszonyod a te dolgod. Nem kell szeretned, neki nem kell rád hagynia semmit. De egy dolog biztos, mindkettőnek oka van. Őka van annak, hogy nem szereted és annak is hogy kitagadott. Higy igaza kinek van, azt ti ketten tudjatok. A kérdező álltál leírtak szerint a semmi baj nincs itt a szülőkkel

"Viszont ezek után a gyerekem a kertkaput nem léphetné át." - aztán miért is? Mert úgy merte gondolni, hogy igaza van akár a szülővel szemben is?

A helyzet az, hogy az ember nem veszít a világon semmit, ha megszabadul egy ilyen gondolkodású szülőtől...

Szerintem azért nem jó megoldás a bírósági per, mert a kérdezőnek lehet, hogy nem is annyira több pénzbeli támogatásra lenne szüksége, hanem arra hogy szeretve érezze magát. Tehát ésszerűbb lenne megbeszélni a szülőkkel, hogy neki rosszul esik, hogy úgy érzi lenne miből de ők mégsem támogatják... és lehet, hogy rögtön ő is egész másképp élné meg, ha a szülei elmagyaráznák neki szép szabatosan, hogy ők csak arra szeretnék ösztönözni, hogy megálljon a maga lábán, hogy fel tudjon nőni. (Ők pedig szintén készülnek az öregkorukra, hogy ne jelentsenek majd a gyereküknek/gyerekeinek anyagi terhet).

A tények maradnának, de egész más jelentőségük volna.

" Nem kötelező albérletben lakni, mehet kollégiumba is."

Lehet, hogy nem kap koleszt, pont azért, mert túl sok a családjában az egy főre jutó jövedelem. Tehát marad az albi.

Persze a gyk-n már 14 eves kortól dolgozik a 14 éves mert ne picsogjon, nem tudom de nálunk ennél lényegesen kevesebb fizuk mellett kaptunk nagyobb támogatást (nem, nem kértük, csak generaciók óta ez volt a szokás hogy akinek volt az segített). Ismerek hasonlóan smucig családot, öregségükre majd fel***hatják a pénzüket...persze semmi köze a kérdezőnek mit csinálnak a pénzükkel, majd ő is mondja 30 év múlva semmi közötök mit csinálok az időmmel....

Az ilyen minek szül, nem értem.