Emiatt rossz anya lennék?
Van egy 4 éves kislányom, és egy 11 hónapos kisfiam. A férjemmel évenete párszor el szoktunk menni ketteseben 1, max 2 hetes nyaralásra/síelésre/kirándulásra. 2 hétre csak akkor megyünk, ha messzebb van a célállomás, esetleg másik konitenesen,- de ilyen esetben nem is éri meg 1 hétre menni. Az évi többi napján sok időt töltök a gyerekeimmel, mert vállalkozó vagyok, és úgy osztom be az időmet ahogy szeretném, valamint otthonról is tudok dolgozni. Férjem is viszonylag sokat dolgozik, örül ha el tudunk menni kettesben valamerre. Nagyon jó apuka, ő is minőségi időt tölt el a gyerekekkel, viszont érthető hogy vágyunk csak egymás társaságára is. Azért nem visszük magunkkal őket, mert egy 11 hónapossal nem sok helyre lehetne menni, főleg hogy mi általában aktívan pihenünk. Ilyenkor anyósomék nagyon szívesen vigyáznak a gyerekekre, meg én is jó kapcsolatot ápolok velük, úgyhogy megkérni sem probléma őkét. Anyukám is el tudja őket vállalni pár napra, eetleg 1 hétre. A gyerekek nagyon szeretnek a nagyszülőknél lenni, és nyáron ők is eljöhetnek a közös nyaralásra. Ez nálunk mindigis így volt a lányommal 1.5-2 éves korától. A gyerekeimet imádom, mindenben ők az elsők nekem, bárkivel szemben kiállok értük, és ez a normális.
Mégis meglepő módon sokan megszólnak emiatt, vagy furcsállják hogy otthon hagyom a 11 hónaposom. Még olyanok is akitől nem várnám, főleg hogy tisztában vannak vele milyen erős a kapcsolatom a gyerekeimmel. A férjemmel nagyon jó a kapcsolatom, még mindig ég bennünk a tűz, aminek feltétele a kettesben töltött idő. Változtatni ezen nem szeretnénk, amíg mindenkinek megfelel ez a felállás, szimplán csak kíváncsi vagyok ki mit gondol erről.
Szerintetek tényleg akkora bűn lenne hogy néha a férjemmel is kettesben vagyok?
Nem vagy rossz anya. Normális ember vagy.
De akik valamit csinálnak, amit te nem, azok szeretik azt hinni, hogy attól a valamitől ők jobb emberek. Mert bizonytalanok magukban. Itthon nem divat embernek maradni, ha szülő lettél.
Kérdező, szerintem egyáltalán nem vagy rossz anya.
Csak egy tanács: Amikor növekednek, cseperednek a gyerekek, az arányokra azért figyeljetek. Annyira rövid az az idő, amíg el lehet vinni magunkkal őket nyaralni. Ez tapasztalat, lányom most röppent ki 21 évesen. És persze vannak anya-lánya programjaink, de azért mégis olyan jó visszagondolni a közös családi nyaralásokra is.
Azoknak, akik azon rugóznak, emiatt nem fog normális kötődés kialakulni, hamar lelép majd a gyerek, nem érzi magát otthon stb, van is ezzel tapasztalatuk, vagy csak okosnak képzelik magukat?
Az elején valóban érdemes letisztázni, minden ember más DE a mi szüleink (ketten vagyunk testvérek) is ezt csinálták világéletükben/világéletünkben. Mióta az eszemet tudom (meg korábban is), mentek külföldre-belföldre rövid-hosszú időre. Hol a nagyszüleink, hol a bébiszitterünk vigyázott ránk, és emlékszem, hogy hiányoztak, de soha nem elviselhetetlenül, hiszen akikre rábíztak, nagyon sokat foglalkoztak velünk.
Végeredmény:
- nagyon jó kapcsolat a nagyszülőkkel
- a mai napig imádom a szitterem :)
A szüleimmel is remek kapcsolatban vagyunk. És nyilván minket is vittek, amikor idősebbek lettünk és már felfogtuk, mi történik, de akkor sem mindenhova.
Nem szenvedtünk semmilyen lelki törést.
Egyszóval nem, persze hogy nem vagy rossz anya.
z ilyen "szülők" gyerekei repülnek ki nagyon hamar,
Ez at élet rendje nem az h husz 30 évesek otthon vannak és anyuci szoknyáján ülnek..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!