Máshol is próbálták már a szülők "kitenni" a gyereküket otthonról? Miért érzem magamat tehernek otthon?
Nem drasztikusan, hogy elmúltál 18, menj amerre látsz, és nem is úgy, hogy 30 évesen is mamahotelezik az ember.
19 éves vagyok, jövőre érettségizem, főzök, mosok, takarítok, és diákmunkát vállalok. Van egy barátom, akit csak azért nem vittem még haza, mert a szüleim nem kíváncsiak rá... ezt így megmondták. Ők fáradtak, van saját életük, mindig van valami kifogás, hogy miért nem. Ennek az lett az eredménye, hogy állandóan a barátomnál vagyok, a szüleim "űznek" oda. Nem hiányzom nekik. Egész nyáron kb. alig voltam otthon, ők mégsem voltak emiatt szívbajosak. Ők utazgatnak, meg dolgoznak, meg felújítanak, és ha velük akarok lenni, az a válaszuk, hogy miért nem a saját korosztályommal lógok és hogy milyen ciki a szülőkkel nyaralni/sportolni/sétálni. Be is avattak, hogy érettségi ajándék gyanánt kapok tőlük egy lakást, amibe majd a barátommal összeköltözhetek.
Nem lehúzni akarom a szüleimet, de látok nálam idősebbeket is, akiknél nem az volt, hogy elmúltak 18 évesek/egyetemre mentek, és onnantól kezdve le se tojták a szülőket, hanem megváltozott a kapcsolatuk, és egy barátibb, bizalmasabb viszonyuk lett.
Azért nem értem, mert sosem voltak ilyen "passzoljukleagyereketéselvezzükazéletet"-típusú emberek. Mindenhová vittek engem is, sosem vigyázott rám nagyszülő, se bébiszitter, mindig megoldották. Nagyon jó gyerekkorom volt, bejártuk az országot, többször voltunk külföldön.
Ne legyél màr ennyire életképtelen az ég àldjon meg!
Én 18 éves koromban magamra maradtam (halàleset), mégse rinyàltam b+!
El kellett húzzak dolgozni, hogy egy albérletet fenn tudjak tartani, ennem kellett, meg kellett élnem.
Senki nem rakott alàm semmit, nem olyan habos-babos gyerekkorom volt mint neked, hogy finoman fogalmazzak.
És làss csodàt, itt vagyok, élek, van egy 9 éves lányom, boldog kapcsolatban élek, pedig sírhattam volna eleget, nekem még okom is lehetett volna rá.
Kezdj el felnőni, vedd tudomàsul, hogy màr nem gyerek vagy, szeretnék kettesben (is) élni az életüket.
De azt nem hiszem el, hogy "csak úgy" nem beszélnek veled, ezt nekem nem adod be.
Én is ezt gondolom, hogy szeretnének magukra is csak kettesben időt szànni, és korrekt módon segítik a lànyukat elindítani, hisz sajnos manapsàg nem minden szülő tud lakàst venni a gyerekének érettségi ajàndékként.
De a Kérdező nem fogja fel, hogy nem ellökik maguktól, csak nekik is van életük, amit jogosan szeretnének élni, nem a felnőtt lànyukat pàtyolgatni 0-24-ben.
Kérdező, ne legyél önző a szüleiddel szemben, hàt hagyd màr őket is élni.
Ha a baràtod, elvileg szereted, akkor miért ne mehetnél àt?
Azt meg kötve hiszem, hogy mindennap "elzavarnànak".
Egyszerűen ne akard őket megfojtani a gyerekes nyavalygàsoddal.
De értsd màr meg, hogy ők NEM akarnak veled közös programot.
Aminek van valami oka.
Legalàbb szakítottàl màr vele?
Csak jót tennél neki ennyire gyerekes viselkedéssel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!