Máshol is próbálták már a szülők "kitenni" a gyereküket otthonról? Miért érzem magamat tehernek otthon?
Nem drasztikusan, hogy elmúltál 18, menj amerre látsz, és nem is úgy, hogy 30 évesen is mamahotelezik az ember.
19 éves vagyok, jövőre érettségizem, főzök, mosok, takarítok, és diákmunkát vállalok. Van egy barátom, akit csak azért nem vittem még haza, mert a szüleim nem kíváncsiak rá... ezt így megmondták. Ők fáradtak, van saját életük, mindig van valami kifogás, hogy miért nem. Ennek az lett az eredménye, hogy állandóan a barátomnál vagyok, a szüleim "űznek" oda. Nem hiányzom nekik. Egész nyáron kb. alig voltam otthon, ők mégsem voltak emiatt szívbajosak. Ők utazgatnak, meg dolgoznak, meg felújítanak, és ha velük akarok lenni, az a válaszuk, hogy miért nem a saját korosztályommal lógok és hogy milyen ciki a szülőkkel nyaralni/sportolni/sétálni. Be is avattak, hogy érettségi ajándék gyanánt kapok tőlük egy lakást, amibe majd a barátommal összeköltözhetek.
Nem lehúzni akarom a szüleimet, de látok nálam idősebbeket is, akiknél nem az volt, hogy elmúltak 18 évesek/egyetemre mentek, és onnantól kezdve le se tojták a szülőket, hanem megváltozott a kapcsolatuk, és egy barátibb, bizalmasabb viszonyuk lett.
Azért nem értem, mert sosem voltak ilyen "passzoljukleagyereketéselvezzükazéletet"-típusú emberek. Mindenhová vittek engem is, sosem vigyázott rám nagyszülő, se bébiszitter, mindig megoldották. Nagyon jó gyerekkorom volt, bejártuk az országot, többször voltunk külföldön.
válasza:
válasza:Ülj akkor le velük beszélgetni, oszd meg velük ezt, amit ide leírtàl.
De esküszöm nem értem, hogy miért nyavalyogsz!
válasza: válasza:Értem a problémádat. Egyszerűen csak hiányzik a szülői törődés, és az együtt töltött idő.
Ezt egyedül csak úgy tudod megoldani, ha leülsz megbeszélni velük.
válasza:Abban egyetértek veled, kérdező, hogy ez NEM normális.
De azért SOKKAL jobb, mintha a szüleid nem engednék, hogy éld az életed!
Elhiszem, hogy csalódott vagy, mert EZ NEM szeretet. De azt nem is lehet "kierőszakolni". Részükről ennyi volt, vedd tudomásul, hogy ilyenek, lépj tovább!
(Ha komolyan gondolod a továbbtanulást, akkor én a helyedben kiadnám a lakást és koliba mennék - olyan egyetemet jelölj, ami messze van a lakástól, hogy felvegyenek... Mert igaz, hogy sokan vannak levelezőn, de egyrészt sok szak nincs levelezőn, másrészt EGÉSZEN más lehetőségeid lesznek, ha nappalis leszel.)
A szüleidet meg tekintsd kedves ismerősnek.
U.i.: apám egy barátommal sem volt hajlandó találkozni, beszélni sem lehetett róluk (pedig csak 2-3 ember volt az életemben, és ők nagyon fontosak voltak nekem). Ő ilyen, így fogadtam el - nem egy "lelkizős" típus:( Egy ideig fájt, de már nem számít.
válasza: válasza: válasza:Nem értem azokat, akik a szülőknek adnak igazat.A gyerek mégha nagykorúvá válik is, nem egy lepasszolandó csomag.Attól míg él a szülő, az ő gyereke marad, csak a viszony megváltozik kicsit, de nem, rossz irányba.Normális esetben.
De ez nem normális.Nem csak fel kell nevelni az "almot" és utána mehet ahova akar.Lehet ez így van az állatoknál, de az embernél...
Hagyni kell önállósodni a gyereket, segíteni.
A te szüleid nem szeretnek, csak tették a kötelességüket, utód kellett, fel kellett nevelni, és kész.A szeretet hol maradt el?
Én a te helyedben ott hagynám őket, és nem törődnék velük.Ha ők sem veled.
Max.1-szer megpróbálnám elmondani nekik, mi a bajod.Ha nem törődnek veled, akkor hagyd őket.Majd jó lennél még nekik, de már késő lesz.Az eszem megáll az ilyen pénzéhes szülőktől.Az ilyen csak szülő.Nem anya, nem apa.
Nekem van 3 felnőtt gyerekem, vejeim, menyem, unokáim.
Jó kapcsolatban vagyunk, külön élnek, de hétvégente mindenki hazajön, napi kapcsolatban vagyunk telefonon.
Sose lettek elűzve.A családi házunk nem csak az enyém és férjemé, övéké is! Amíg akartak, ugyanolyan jogon itt élhettek, mint mi.Nehezen építettük fel, ők is ugyanúgy "megitták" a levét annak, hogy házunk legyen.
válasza:En , olvasva a hozzaallasukat , hogy nem erdekli öket a baratod , meg se akartak ismerni ( Tehat tenyleg tesznek mindenre ) ugyanakkor arra biztatnak , hogy ülj vele, aludj nála , vagy szüljél , vagy akarmi . 18 eves se vagy es ilyen tanacs hogy szüljel? Miböl fogod eltartani a gyereket ? Vagy sajat magad ? Miböl fogod felnntarrani a lakást ? Érettsegi utan egyböl kapsz majd munkat es olyan fizetest , amiböl el tudod tartani magad ?
En úgy érzem, hogy a döntésuket meghoztak, fuggetlenul ezen kerdesek valaszaitól .
Ezek utan , mar csak azon aggódok , hogy még lakást se vesznek , hanem kipenderitnenek anélkul 18 ev betöltese utan
Ilyen hozzaallassal ami nekik van , nem lepne meg , ha az egesz lakasvasar egy kamu lenne . Majd keresnek neked berlakast es kifizetik az elsö hazbert , utana annyi lesz . Majd megmondjak hogy nem haltak meg , majd örökölsz .
Szerintem keszulj fel a legrosszabbra es tégy meg mindent magadért , amit tudsz . Ezek szabadulni akarnak .
Mondjuk az a te otthonod is , nem kuldhetnek el otthonról folyton , egy szulönek nem lehet a ” kettesben töltött ” idö a prioritasa , a gyereke kárán . Az ilyen ne vallaljon gyereket .
Szóval itt nem az intimitasról van szó , hanem ennyi volt a részukröl
Bar legalabb a lakas lenne igaz , de szerintem meg az se lesz
Meg az arvahaz se lök ki az ajtón 18 evesen üres zsebbel . Úgy tudom. Sajnalom
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!