Hogyan sikerült elköltöznötök, ha a szüleinek mindenáron ide akarnak láncolni titeket?

Ha nagykorú vagy, oda mész, ahova akarsz.

Dolgozz külföldön esetleg, ha meghallják, hogy mennyit lehet kint keresni, akkor talán könnyebben elengednek.

És hogy tudna odaláncolni? Nem pénzeli a városi kéródat? Úgy kell elköltözni hogy dolgozol, eltartod magad, és lelépsz. Ennyi.

Annak idején én is unalmasnak találtam a falut és városi lettem. Aztán az évek során rájöttem a falu előnyeire, főleg mikor visszamentem néha a falu széli szülői házba. Például hogy milyen jól lehetne ott méhészkedni a jó levegőn. Meg hogy mennyi gyümölcsfát ültethetnék az egy hektáros kertbe és akár még bicikliutak is elférnének ott. Járműforgalom zajától mentesen végig aludni az éjszakákat. Meg tapasztalom azt hogy a városi rossz levegőn alig van kedvem vánszorogni, míg a falusi háznál meg kocogok több kilométert és érzem hogy hű de jó ez a levegő. Szóval ha valaki falun kitalál magának egy saját jó vállalkozást otthonra hogy ne kelljen városra járni vagy költözni munka miatt, akkor nem olyan rossz az a falusi élet.

Megkaptad a választ. Melózz, lépj le, de ne várd hogy a szüleid pénzeljék a költözésedet.

Fogtam, pakoltam és mentem. Dolgoztam, tanultam, társakkal albit fizettem. Miért szerinted hogy működik? Engedélyt kérsz anyutól és akkor mész, ha megadja?

Nem, akkor megy ha lakást tolnak a feneke alá, és fizetik a rezsit. Ennyi ésszel...