Szeretném megtartani a babát de tudom hogy a szüleim minden áron rá akarnak majd beszélni az abortuszra. Én leszek számukra a család szégyene. Hogyan kéne higgadtan kezelni a dolgot?

Na de mióta vagy együtt a sráccal? Mert egy kapcsolat elején minden szép és jó, de lakva ismered meg jobban a másikat, ott elég sokmindenre fény derül.

A baba mellett szerintem 1 évet simán fogsz csúszni a sulival és sajnos a munka világában is hendikeppel indulsz, mert nem igazán kapkodnak a gyerekes anyukákért (na ezért sincs túl nagy gyerekvállalási kedv). Végül is utóbbitól féltenek a szüleid, hogy a gyerek miatt nem lesz jó állásod és a kapcsolatod is fiatal.

Amikor bejelented az sokkoló lesz tuti. Gondod magad a szüleid helyébe, hazajön a lányuk, aztán közli, hogy terhes, egy olyan pasastól, akiről kb semmit nem tudnak. Te se örülnél a helyükben.

Viszont, ha van egy B terved és szeretnek csak elfogadják idővel a kialakult helyzetet. Először tuti a testvéreimmel beszélnék,hátha tudnak valami épkézláb tanácsot adni, hisz ők ismerik a szüleidet.

Van 2 lakásotok is, párodnak biztos jövedelme, neked még az albérlet pénz, plusz a diplomás gyedről se feledkezz meg! Azok, akik már legalább 1 év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek 1 éves koráig GYED-re jogosultak. A 2018-as változások alapján az eddig a gyermek születésétől egyéves koráig járó diplomás GYED a gyermek kétéves koráig jár majd a felsőoktatás magyar nyelvű képzésén, nappali tagozatán már legalább két félévet eltöltött női hallgatóknak. Szóval én úgy gondolom, jobb helyzetben vagytok mint sok fiatal manapság.

A döntés a tiéd, de ne szüleid befolyásoljanak, felnőtt ember vagy, neked kell tudni mit szeretnél. tartsd meg, ha azt szeretnéd. Írtad, két pici is van a családban már, kizárt, hogy szüleid ne örülnének a gyermeknek. Lehet az elején lesz egy kis morgolódás, meg okoskodás, de az unokájukat biztosan szeretni fogják.

tanácsolták, hogy legalább a kezedet kérje meg addig, költözzetek össze, szerintem így rendben is van.

Felnőtt vagy, s egy életed van. Neked kell eldönteni mi a fontosabb: saját boldogságod, vagy a szüleidé. Minden embernél eljön a pillanat, amikor döntenie kell. Kérdés az, hogy neked mi a fontosabb?

Válaszd azt, ami boldoggá, teljesebbé tenné az életed.

Sokkal rosszabb, ha azon emészted magad, hogy "mi lett volna, ha...??", mint ha megbánod, amit tettél.

Valóban nehéz kérdés. Mondjuk nekem az első benyomásom az az volt, hogy itt vagy te, egy fiatal lány, nulla munkatapasztalattal, jelenleg is a szüleid tartanak el, normális végzettséged még nincs. Nincs stabil kapcsolatod, nem éltél még egyetlen napot sem együtt a jelenlegi pároddal. Gondolom, nem lehet túl komoly kapcsolat, mivel a szüleid sem tudtak erről a fiúról.

Szép dolog, hogy te a karodban tartottad a nővéred gyerekét, de azért a gyerekvállalás nem ilyen rózsaszín köd. A legstabilabb kapcsolatokat is megviseli, a tied meg még nem is jutott el olyan fázisba, hogy rendesen megismerd a másikat. Nagyon nagy esélyed van rá, hogy egyedülálló anyuka leszel majd, aztán az egyetemet vagy sikerül befejezned, vagy nem. A munkaerőpiacon is jelentősen megnehezíti az esélyeidet, hogy gyereked van.

Aztán ha szétmentek, akkor meg sok sikert gyerekkel párt találni. Nagyon nehéz lesz.

Persze, lehet, hogy nem így lesz és nagyon boldogok lesztek együtt, ez is benn van a pakliban.

Azonban a szüleid nem mondanak hülyeséget, amikor azt mondják, hogy előbb legyen papírod, munkatapasztalatod, meg stabil kapcsolatod. Téged akarnak védeni az olyan rendkívül kellemetlen, de nagyon valószínű helyzetektől, amiket az előbb felsoroltam.

Kedves utolsó, egyetértek veled, viszont ez egy "vállaljunk-e most gyereket?" "Szüleim miért nem akarják, hogy próbálkozzunk?" jellegű kérdésre lett volna jó válasz. Most ebben a helyzetben inkább csak riogatás - még ha van is alapja, hiszen a baba megfogant.

Légy határozott kérdező, lássák, hogy nem gyerek vagy, hanem felnőtt ember, aki kiáll magáért.

Emberek, a kérdés nem az volt hogy vállaljon-e gyereket a kérdező. Én se tartanám meg valószínűleg a helyében, de nem én vagyok terhes hanem ő, és ő meg akarja szülni.

A kérdés az, hogy hogyan kommunikálja a családak. Erre meg azt tudom mondani, el kell fogadtatni hogy felnőtt ember vagy. Azért szólhatnak bele az életedbe, mert a családban még a gyerek szerepében vagy. Ha anyagilag függetlenedsz, összecuccolsz a pároddal és hazamész, nyugodt hangon közlöd hogy "anyu, apu, gyereket várok, decemberben születik" és nem hagyod hogy lebeszéljenek meg elszámoltassanak hogy hogy fogod felnevelni, nem veszekedsz agresszívan de kitartasz a döntés mellett, remélhetőleg hozzászoknak majd.